Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”.
A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi.
A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül kering a fekete lyuk és az egyik csillag, a másik csillag tágabb pályán mozog.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagásza, Dietrich Baade, a tanulmány társszerzője azt mondta, korábban csak egy fényfoltot észleltek, amely két csillagra utaló jegyeket tartalmazott. Mivel mindkét csillag fényessége és kora hasonló, a tömegük is hasonló lenne és nagy sebességgel keringenének egymás körül.
Mivel csak azt a csillagot láttuk, amely körül nagy sebességgel keringett valamilyen nagy tömegű égitest, amit nem láttunk, feltételeztük, hogy ez a láthatatlan óriás egy harmadik objektum, nevezetesen egy fekete lyuk”
– mondta Baade.
Más kutatók azon a véleményen voltak, hogy a rendszerben csak két csillag van, egyikükből nemrégiben a másik kiszakított egy darabot, az ilyet néha csillagvámpírnak nevezik. A vámpír tömege ezután lényegesen megnőtt – írta a The Guardian online kiadása az Astronomy and Astrophysics című szaklap friss száma alapján.
Az új tanulmányban Baade és kutatótársai az ESO két teleszkópja, a VLT és a VLTI új adatait elemezték.
Noha az eredmények alapján a fekete lyuk gondolatát elvetették, a kutatók bizakodnak.
A lerabolt csillag még izgalmasabb, mint a fekete lyuk, mert olyan fázisban kapták el, ami a rendszer teljes élettartamának csak egy igen kis töredéke”
– mondta Baade.
A lecsupaszított csillag megmutathatja az égitest belső részeit, mert a vámpírcsillag „harapása” eltávolította róla a vastag külső rétegek átláthatatlan függönyét, így közelebbről nézhetjük meg, hogy hozza létre a csillag az energiát, amelyet kisugároz, és hol szintetizálja az új elemeket – tette hozzá.
A tudós szerint amikor ilyen elemek lökődnek ki, a csillagpor nemcsak új csillagokat, hanem bolygókat és „bolygólakókat” is létrehozhat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
