Jövőre ünnepli a protestáns keresztény világ a reformáció 500. évfordulóját. Luther Márton szász Ágoston-rendi szerzetes, a Wittembergi Egyetem bibliatanára 1517-ben szegezte ki a wittembergi vártemplom kapujára a római katolikus egyházat megreformálni szándékozó 95 tételét. Csakhogy Luther a 95 tételen kívül olyan teológiai műveket is írt, amelyeket a zsidóság mindig is nehezményezett, ám a bocsánatkérésre, az említett művektől való elhatárolódásra éppen most, a reformáció 500. évfordulójának ünneplésekor jött el az idő. A Norvég Evangélikus Egyház Általános Zsinata pénteken kiadott közleménye szerint a skandináv ország államvallásának legfőbb testülete elítéli és elhatárolódik Luther Márton fél évezreddel ezelőtt írt „zsidóellenes hagyatékától” – írja a Foxnews World honlapja.
 Luther Márton, az ügyeletes rettegett |
A Foxnews World honlapján vezető hírként olvasható, hogy a norvég egyház (ebben a skandináv országban is a legelterjedtebb, államvallásnak számító felekezet a lutheránus – H. J.) mintegy visszamenőleg is elítélte Luther Márton zsidóellenesnek mondott írásait, teológiai műveit. A norvég egyház nem csak elítélte, hanem jó ötszáz esztendővel később el is határolódott a felekezetük megalapítójának, Luther Mártonnak „zsidóellenes örökségétől” (Miután évekkel ezelőtt a római katolikus egyház is hasonló lépésre szánta el magát egyéb „zsidóellenes örökség” miatt, kíváncsian várjuk, hogy a hivatalos zsidóság mikor határolódik el az úgynevezett posztbiblikus zsidó vallási irodalomban előforduló, a nem zsidók, a keresztény vallás, s annak alapítója ellen irányuló szövegektől… – H. J.)
Mint ismert, a szász Martin Luther Ágoston-rendi szerzetes, majd a Wittembergi Egyetem bibliatanára 1517-ben, fél évezreddel ezelőtt volt a protestáns reformáció elindítója, s a Szentírás német nyelvre fordításával (Die Luther-Bibel) pedig nagyban hozzájárult az egységes irodalmi német nyelv kifejlődéséhez. A reformáció 500. évfordulójára készülődő Norvég Evangélikus Egyház Általános Zsinata a pénteken közzétett állásfoglalásában kijelenti, hogy Luther Márton néhány teológiai és egyéb műfajú írását a későbbi korokban, így például Németország nemzetiszocialista korszakában, antiszemita propagandára használták. S mivel a Luther bizonyos írásműveire alapozott propagandát Norvégia német megszállása idején is terjesztették, a zsinat úgy véli: „A reformáció 2017-es, ötszázadik évfordulójának közeledtén egyházként világosan és egyértelműen el kell határolódnunk a Luther által hagyományozott zsidóellenességtől.” (A norvég egyház döntéséről szóló hírt az izraeli CFCA hírportál is átvette, s csatolta Luther zsidóellenes írásainak elítéléséről szóló norvég nyelvű dokumentumot – H. J.)
Egyébként a Magyarországon 1893 óta tevékenykedő Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért nevű szervezet a Magyarországi Evangélikus Egyházzal közösen 2013 novemberében konferenciát tartott Budapesten az egyre fokozódó antiszemitizmus feltartóztatására. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen megtartott konferencia jeles előadói között láthattuk, hallhattuk a többi között Fabinyi Tamás evangélikus püspököt, Köves Slomót, a más vallások hívői iránti messzemenő toleranciájáról ismeretes Chabad Lubávics zsidó vallási irányzat rabbiját és Donáth László evangélikus lelkészt, a Magyar Szocialista Párt volt országgyűlési képviselőjét. Donáth, az 1956 előtti és utáni magyarakasztók, valamint egyháznyomorítók utódpártjának számító MSZP politikusa az említett konferencián kijelentette, hogy a magyar társadalom szinte hemzseg az antiszemitáktól, s amely állítását a Győr közelében levő Abda melletti Radnóti-szobor éppen a konferencia napjaiban történt ledöntésével is alátámasztotta. Donáthot egyáltalán nem hozta zavarba az, hogy szinte azonnal kiderült: Radnóti Miklós szobra nem antiszemita indítékból, hanem figyelmetlen vezetés és a sűrű köd következményeképpen dőlt le, miután nekihajtott egy szórakozóhelyre tartó fiatal. De ennek a ténynek már nem volt hírértéke, mert ekkorra már Donáth antiszemita kacsáját világgá kürtölte a sajtó.
Norvégia lakosságának egészen az elmúlt évekig mintegy 75 százaléka ( 2013-ban: 3 millió 800 ezer polgár) Luther Márton evangélikus egyházának követője volt, ám a hívek száma egyre csak csökken, miután mostanában már a világhálón is be lehet jelenteni, hogy ha valaki nem kíván többé hivatalosan is az evangélikus egyház kötelékébe tartozni. (Hasonló „lemorzsolódás” tanúi lehetünk a németországi lutheránusok és római katolikusok körében is – H. J.) Mindenesetre a norvég evangélikus egyház (amiképpen a német katolikus és az evangélikus egyház is – H. J.) a zsidók, valamint a különféle devianciák túlzott tömjénezésével valószínűleg sokakat eltántorít a felekezeti élettől. A norvég evangélikus egyház a mostani, a reformátor Luther Márton egyes írásait elítélő megnyilvánulásán kívül az idén tavasszal – nyilván ezt is a reformáció 500. évfordulójára való ünnepi készülődés jegyében – a Trondheim városában megtartott Általános Zsinaton „szentesítette” az azonos neműek házasságát, azaz 2017 januárjától a norvég evangélikus papok ferde hajlamúakat is eskethetnek, frigyükre áldásukat adhatják. Nyilván ezen utóbbi zsinati határozat is hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges norvég lakosság körében a jövőben még többen fordítanak majd hátat az egyháznak.
Hering J. – Kuruc.info
– Híres emberek véleménye a zsidókról
– Tovább szárnyal a Radnóti-szobor magyar neonácik általi ledöntésének híre a világsajtóban
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
