A zseni
Az első kérdés nem is ez, hanem az, hogy miért érdemes ellátogatni Zalába, ebbe a 268 lelkes kis faluba, amely nevével ellentétben nem a Zala folyó mentén, hanem Tab közelében található?
A szokványos válaszokon túl (csend, gyönyörű természeti környezet) ez a kis falu páratlan kinccsel is rendelkezik: a Zichy kúriában kialakított múzeummal, amely páratlan gazdagsággal mutatja be Zichy Mihály munkásságát és életét. Mindig izgalmas beletekinteni egy zseni hétköznapjaiba, hol lakott, hogyan rendezte be a szobákat, milyen tárgyakat gyűjtött maga köré, milyen könyveket olvasott – de a zalai Zichy Múzeum a festő műveiből is páratlan gyűjteménnyel rendelkezik. Ezt a kiállítást mindenképpen érdemes megtekinteni, ugyanúgy, ahogy a Szőnyi István Emlékmúzeumot Zebegényben.
Egy zseni otthona
Azonban nem akarom megkerülni a kérdést, hogy ki is volt Zichy Mihály (1827-1906)? A kérdésre nem könnyű a válasz, ahogy ő maga is írta: „életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében”. A hivatalos megítélés szerint a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja, azonban a jelzős szerkezet mindkét tagját elővigyázattal kell kezelni: magyar, hiszen magyarnak született, magyarságához hű maradt, magyar szemmel látta a világot, azonban életének jelentős részét, fél évszázadot Oroszországban töltötte. Amint belépünk a múzeumba, egy hatalmas térképpel találjuk szembe magunkat, melyen mindazon helyeket jelölték, ahol életében megfordult – Benyovszky Móric óta talán nem volt ilyen világjárónk! Magyar volt, de ugyanígy magukénak tekinthetik az oroszok is, Lermontov, Gogol és Puskin illusztrációiért, vagy a grúzok is, akiknek nemzeti eposzát illusztrálta, s így a grúz művészetre is jelentős hatást gyakorolt.
A romantikus jelző szükségszerűen pontatlan. Számomra Zichy kompozíciói, karakterizáló arcábrázolásai az elsődlegesek, így valóban romantikus volt, de nem zárkózott be a romantika világába, Zola világát ugyanolyan pontosan ábrázolta, mint Madáchét.
Zichy műveinek története a botrányok krónikája is, (és itt nem a Breviarium eroticum c. albumára gondolok, ahol művészien, ámde annál naturalisztikusabban ábrázolta a cári udvar szerelmi életét), mert Zichy nem elégedett meg az ábrázolással, ő mondani is akart.
Zalában látható az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál c. festményéhez készült vázlat. Látszólag biztonságos téma, a magyar királynét és a haza bölcsét, Deák Ferencet ábrázolja, ráadásul állami megrendelés – de ő a képre odafestette azt a pálma ágat is, amit Deák politikai ellenfele, Kossuth Lajos küldött. Eredmény: az osztrákok nem engedték kiállítani a képet, amíg a pálmaágat át nem festette…
A kész kép és a vázlat
Azt talán felesleges is mondani, hogy az erkölcscsőszök Zola Nanájához készült képét is botrányosnak minősítették, csak oldalképekkel együtt engedték kiállítani.
Leghírhedtebb képe, a Rombolás géniuszának diadala (1878), szintén Zalában látható. A festő ezen a képén szinte mindent megfestett, amit gyűlölt a korban, amiben élt – és szinte mindenkit megsértett, mivel a cártól kezdve a pápáig mindenkit a rombolás szolgájaként ábrázolt.
Párizsban nem is engedték bemutatni, mivel szerepelt rajta a franciáknak csúfos kudarcot hozó, 1871-es, porosz-német háború ábrázolása is…
Számomra a legfájdalmasabb mégis Madách Tragédiájához készült sorozatának története. Eredetileg 30, majd később 48 képet tervezett a műhöz, de az Athenaeum Kiadó gazdasági okokból ezt sokallta, így végül csak 20 készült el (ezek is megtekinthetők a zalai múzeumban).
Az ember tragédiájához készült sorozat egy darabja
Gondoljunk bele: a XIX. század e két géniuszának találkozásából mekkora kincs születhetett volna, ha Zichy eredeti terve valósul meg és nem a pénzügyi szempontok az elsődlegesek…
A kiállításról bővebben: http://www.zalafalu.hu/?page=23
Ezzel lullai emlékeim végére értem (idén)
Korábban:
Lullázás 12.: Szigligeti, de vár, nem Ede
Lullázás 13.: Egy kihagyott lehetőség: Űrtávközlési Földi Állomás (Taliándörögd)
Lullázás 14.: Egy legendás hős, egy fekete özvegy és a pálinka (Nagyvázsony)
Lullázás 15.: Balcsi-walking?
Lullázás 16.: A levendula-félsziget
Lullázás 17.: Balatonfüred a vizes VB megnyitója előtt
Lullázás 18.: Mi hiányzik nekem Veszprémből?
Lullázás 19.: Somogyvár, a koronázatlan lovagkirály nyomában
The post Lullázás 20.: Kiknek volt a nemzeti festője Zichy Mihály? appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
