„Azt tudtátok, hogy van egy lövésnyom a parlamenti ülésteremben a pulpituson, ahol a napirend előtti felszólalásaimat szoktam kezdeni? 1912-ben egy ellenzéki képviselő háromszor rálőtt Tisza István akkori házelnökre.” Így indítja a miniszterelnök a hétvégi gondolatait.
A folytatásban magyar Péter kifejti: „a merénylő rosszul célzott, a golyó a pulpitusba fúródott. Tisza István egy pillanat szünetet tartott, majd folytatta a beszédét. Sokszor eszembe jut ez is, amikor felsétálok a pulpitusra megtartani a beszédemet.”
Az izgalmas történelmi visszatekintés után a kormányfő felfedi az aktualitást: szerinte talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása.
„Sokszor beszéltem már róla, hogy nekem személyesen milyen sokat hozzátett a politikai edukációmhoz, hogy a ‘90-es évek elején iskola és edzés után a nagymamámmal parlamenti közvetítéseket néztünk. Ahogy a történelmi és jogtörténeti tanulmányaim kedvenc részei is a reformkori, vagy éppen a kiegyezés utáni Országgyűléshez kötődnek.
Legendák, misztikus képviselők, hazafiak. Obstrukció, ármányok, merényletkísérlet, mikszáthi anekdoták. Velünk élő történelem” – tér vissza kedvenc témájához, a históriához a miniszterelnök.
Ám előkerül az üzenet: „személy szerint örülök annak, hogy miután Orbán Viktor 16 éven keresztül szándékosan kiüresítette és jelentéktelenné tette az Országgyűlést, nekünk pár hét alatt sikerült feltámasztanunk a parlamentáris hagyományokat, és a politika központja újra a “Tisztelt Ház” lett. Büszke vagyok arra, hogy soha olyan sokan nem követték a parlamenti üléseket és ezzel a közélet alakítását, mint manapság. Örülök, hogy végre újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba” – írja.
Majd jön egy politikai durranás: ”meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését.
Persze Deáktól, Jókaitól, Eötvöstől, Apponyitól vagy Schlachta Margittól egyelőre még messze van a parlamenti színvonal, de bízom benne, hogy az alkotmánymódosítással bevezetésre kerülő képviselői cikluskorláttal ez is változik majd” – értékel kijózanítóan Magyar Péter.
Jó lenne, ha a magyar alkotmányosság templomába csak olyanok kerülnének be, akik valóban a hazájukért és a magyarokért szeretnének dolgozni – hangsúlyozza.
Hiszen tudjuk, hogy attól mert egy bohóc bekerül a palotába, még nem lesz belőle király, viszont a palota cirkusszá változhat – ezzel kíván szép hétvégét az országnak a miniszterelnök.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
