Lovas István: Abzug Hóman, éljen Jancsó?

Lovas István: Abzug Hóman, éljen Jancsó?

Hóman Bálint szobrát az Aruz Sheva nevű izraeli rádió 2015. december 18-i jelentése szerint azért nem lehetett felállítani Székesfehérvárott, mert zsidó csoportok vehemensen tiltakoztak ellene “antiszemita nézetei miatt”, olvasható az összefoglalóban: Hungary scraps statue of anti-Semite Planned statue of Balint Homan, who held anti-Semitic views, cancelled after outcry from Jewish groups.

Jancsó Miklóst ezzel szemben szabad ünnepelni. Akkor elevenítsük fel azt az interjút, amelyet az azóta elhunyt Zágoni Sándor népi alkotóművész adott a Demokratának, 1996. július 4-én:

JANCSÓ: ZSIDÓ FATTYÚKNAK ITT NINCS HELYÜK

Kérdés: Amikor telefonon megismerkedtünk, mesélte nekem, hogy Jancsó a tévében az életéről beszélgetett valakivel, és az ismert rendező azt mondta, regős cserkész volt. Ön azt mondta, nem volt és meghívott házába egy beszélgetésre.

Zágoni: Igen, azt mondta, regős cserkész volt. Kérdés: Mi az a regős cserkész? Z: Azok a cserkészek, akik gyűjtik a népdalokat, néptáncokat. K: Hol volt regős cserkész? Z: Nem volt regős cserkész, hanem a HÖKK-ben volt. K: Mi az a HÖKK?

Z: A Honvédcserkész Őrvezetők Kiképző Kerete.

K: Zágoni úr ezt honnan tudja?

Z: Együtt voltunk a HÖKK-ben. Mi már inkább öregcserkészek voltunk.

K: Hány éves most, Zágoni úr?

Z: 83 – sokkal idősebb mint Jancsó.

K: Sokkal fiatalabbnak látszik a koránál.

Z: Mondják. Szóval a Jancsó. Erdélyi magyar cserkészek voltunk. Én a kolozsvári piarista gimnázium cserkészcsapatának voltam a tagja. Ott érettségiztem, majd a kolozsvári Gazdasági Akadémiának voltam a hallgatója. A Jancsó viszont első éves vagy másodéves jogász volt. A Magyar Cserkészszövetséggel illegális kapcsolatban álltunk. Tőlük kaptunk felszerelést, támogatást. A mi célunk az volt, hogy minden tekintetben különbek legyünk, mint a román cserkészek. Ami olyan jól sikerült, hogy egy szebeni nemzetközi dzsemborin a kolozsvári piaristák csapatát negyedúton leállították, mert szinte háziversenyeket rendeztünk. Az első hatból legalább hármat mindig mi nyertünk. A HÖKK-táborokban egyébként a jövendő cserkésztiszteknek a kiképzése folyt. Ekkor már dúlt a világháború. A németek is benn voltak, de nem nagyon barátkoztunk velük. Ugyanis a Volksbunddal nem voltunk a legjobb viszonyban.

K: Jancsó aktívan részt vett a HÖKK-ben?

Z : Amikor például Besztercén táboroztunk, akkor a két HÖKK század közül az egyiket Elekes Tamás vezette, a másikat pedig Jancsó Miklós. Nyiku jó megjelenésű…

K: Ki?

Z: Hát Jancsó Nyiku. Aki jogász volt. Ő az állampolgárok és a cserkészek jogairól és kötelességeiről tartott előadásokat. Ennek a területnek Jancsó Nyiku volt a referense.

K: Jancsó Nyiku?

Z: Másként nem is ismertük. Nicolae volt, mert az édesanyja román. Édesapja meg azt hiszem szerb származású. Mostanában – a tévében – azt mondja, hogy zsidó vér is van benne. De térjünk vissza a történetre. A HÖKK-nek volt egy nagyon kedves tagja. Hargitai Öcsi, aki egy kolozsvári bankigazgató fia, aki szintén a piarista gimnáziumban járt. Jancsó tartott egy nagy előadást, amikor a zsidótörvény megszületett. Eleinte nagy zavar volt, mert senki nem tudta, ki számit zsidónak, ki nem. Amikor már odáig fajultak a dolgok, hogy már a sárga csillagot is emlegették, akkor mindenkinek igazolni kellett a származását. Zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. Nem volt egyszerű dolog. Kiderült, hogy a Hargitai Öcsiben a nagyanyai ágról volt egy zsidó beütés. Jancsó Nyiku akkoriban iszonyúan pocskondiázta a zsidókat meg főként a strómanokat, mert ugye ő törvénytisztelő ember volt.

K: Miért haragudott Jancsó Miklós annyira a strómanokra?

Z: Mert hogy kijátsszák a törvényt. Kolozsvárott az Unió utcában volt egy Redoute nevű épület. Amolyan kulturális központ volt. Bálteremmel, könyvtárral, előadóteremmel. Egyszer tartottak ott egy nagy csapatgyűlést. Ez akkortájt volt, amikor a Hargitai Öcsiről kiderült, hogy távoli zsidó beütés van benne. Jancsi Nyiku tartott egy nagyszabású előadást, hogy mi a zsidótörvény, miként kell értelmezni, milyen lesz a végrehajtás. És akkor elővette a Hargitai Öcsit és nagyon megalázóan levette róla a cserkésznyakkendőjét és közölte vele, hogy itt nincs helye közöttünk zsidó fattyúnak és kiküldte a teremből. Nagyon fel voltunk háborodva és mondtuk, “Nyiku, ne csinálj ilyeneket, mert neked ehhez semmi közöd sincs, majd a törvény elintézi”. Meg hogy “a cserkész nem politizál” és hasonlókat mondtunk.

K: De Nyiku hajthatatlan volt?

Z: Nyiku hajthatatlan volt. Ő mindig is a jognak, a törvénynek a tiszteletét tanította, tehát a Hargitai Öcsit kiutasította a teremből. Akkor aztán nagyon megcsappant a barátság. Nyikut tulajdonképpen ettől kezdve majdnem bojkottáltuk.

K: Parancsnok típus volt? Ezt a Charta-beli szerepe miatt kérdem.

Z: Igen. És egyébként nagyon jól állt neki az aranysújtásos cserkésztiszti tábori sapka, egyik oldalon a cserkészliliommal. Vitorlavászonból készült viharkabátjában kifejezetten mutatós volt.

K: Jancsó szeret a fején viselni valamit, úgy tűnik.

Z: Igen, mostanában sokszor láttam sábeszdekliben, mint amikor kint volt Jeruzsálemben. Tudja, amikor az a 2500 hitgyülekezetes ment ki.

K: Találkozott később Jancsóval?

Z: Hogyne, még itt, Pesten is.

K: Vannak, akik még élnek és emlékeznek erre az esetre?

Z: Könnyen meglehet.

K: Jancsó szeretett énekelni a cserkészekkel?

Z: Velünk együtt egyforma harsányan énekelte például azt a nótát, hogy “Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája”. De amikor nemrégiben hazahozták a hamvait, a Vérmezőn a hazahozatal elleni chartás tüntetésen a Lenin-sapkában megjelent Jancsó Nyiku már nem ezt énekelte. Lehet persze, hogy neki van igaza, mert a pénznek nincs szaga.

Lovas István – www.lovasistvan.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »