Lorántffy Zsuzsanna felrobbantott hozománya: a sárospataki vár

Lorántffy Zsuzsanna felrobbantott hozománya: a sárospataki vár

November 5-én, vasárnap látható a Várfoglalók következő epizódja a Spektrum televízó műsorán. Az évadzáró részben Vadon Jani és csapata a sárospataki várat fedezi fel. Az egykori Rákóczi-kastély felfedezése mellett a Várfoglalók stábja betekintést nyer a bodrogi sétahajózás, az ágyúöntés és a tokaji borok rejtelmeibe is.

A később Rákóczi-várként is ismert sárospataki vár helyén először a 13. század második felében emeltek erődítményt. A vár ma ismert formájának előzményei azonban a Mohács utáni időkbe, az 1530-as évekbe nyúlik vissza. Ebben az időszakban került ugyanis Sárospatak és környéke a Perényi család birtokába. A kora újkori vár (és a városközpont körüli erődítményrendszer) eredeti formáját 1542-ben, Perényi Péter, a korábbi erdélyi vajda alatt nyerte el.

A Perényi-rezidenciát az úgynevezett belső várban alakították ki, amelynek kiegészítésére az erőd keleti oldalán ugyanebben az időszakban palotaszárnyat kezdtek emelni. Ennek elkészültét, azonban Perényi Péter már nem érhette meg. Ezt fia, Perényi Gábor országbíró fejeztette be 1563-ban. Ebben az időszakban a vár mindenekelőtt a magyar nemesség politikai küzdelmeinek volt a színtere, fontos kulcspontja, másrészt pedig a török elleni védekezésben játszott elévülhetetlen szerepet.

Perényi Gábor halála után a pataki erődítmény bizománybirtokként került a Dobó család tulajdonába. A 16. század elején Bocskai István tartotta uralma alatt, majd 1608-ban Loránttfy Mihály lányainak öröksége lett. Amikor Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi György felesége lett, a vár a Rákóczi család tulajdonába került. Ehhez a korszakhoz, a 17. század első feléhez fűződnek a nagy építkezések is: többek között ekkor készült el az új-bástya, a Lorántffy-loggia, mind az északi, mind pedig a déli szárny és Vörös-torony megerősítése.

Ezek fényében nem véletlen, hogy a maga korában jelentős katonai létesítménynek számító erődítmény a háborúk gyújtópontjába került. Az 1660-as években a Wesselényi-féle összeesküvés egyeztetései is a pataki várban, a később Sub-Rosa erkély néven híressé vált szobában zajlottak. A kicsiny szoba boltívének zárókövét ugyanis stilizált rózsa díszíti. A „rózsa alatt” (sub rosa vagy subrosa) kifejezés innen nyerte el a magyar történelemben használt közkeletű jelentését, ami annyit tesz: titokban.

Az összeesküvés nyomán 1670-ben felkelés tört ki, amelynek következtében a császári csapatok megszállták a várat. A következő évtizedekben az erődítmény többször cserélt gazdát Thököly, majd Rákóczi kurucai és a császáriak között, mígnem 1702-ben az utóbbiak fel nem robbantották a külső várat.

Hírdetés

A Rákóczi-szabadságharc során aztán megint kuruc kézre került, ám a győzelem következményeként leégett a várkastély. Bár katonai jelentőségét ezt követően nem nyerte vissza, II. Rákóczi Ferenc 1708-ban még ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után Sárospatak osztrák-német családok tulajdonába került: előbb a Bretzenheimek, majd a Windisch-Grätzek birtokolták a Rákócziak egykori erősségét. Az ő nevükhöz fűződnek a későbbi, historizáló (főként neoreneszánsz stílusú) át- és újraépítések is.

A Várfoglalók következő, évadzáró epizódjában Vadon Jani és csapata a sárospataki várat fedezi fel. Ennek során nemcsak a vár múltjával, építészeti örökségével és rejtett kincseivel ismerkednek meg, hanem a környék kínálta lehetőségeket is kiélvezik.

Jani előbb a Bodrogon csap fel alkalmi hajóskapitánynak, később pedig betekintés nyer az ágyúöntés technikáiba is. S ha ez még nem lenne elég, Jani, miután megmutatja a Pókembert megszégyenítő sziklamászó képességeit, a tokaji borok bűvöletébe esik!

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.
Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

A Várfoglalók legújabb része november 5-én, vasárnap délután 16:30-tól látható a Spektrum műsorán.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »