Lopásért kézlevágás, hűtlenségért megkövezés járt Khomeini ajatollah Iránjában

Lopásért kézlevágás, hűtlenségért megkövezés járt Khomeini ajatollah Iránjában

31 éve, 1989. június 3-án hunyt el Ruhollah Moszavi Khomeini, Irán legfőbb vallási vezetője, a Mohammad Reza Pahlavi sah uralmát megdöntő iszlám forradalom vezetője. Végakaratában kíméletlenül ostorozta az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, a nemzetközi cionizmust.

1902. szeptember 24-én, a perzsa időszámítás 1281. évében született a közép-iráni Khomeinben. Apja mollah (muzulmán hittudós) volt, aki a sah és a földbirtokosok hatalma ellen prédikált, ezért ellenségei fia születése után nem sokkal agyonverték.

Az elárvult ifjút tudós bátyja nevelte, majd a síita “Rómában”, Kom városában folytatott teológiai, jogi, filozófiai tanulmányokat. 1928-ban megnősült, három lánya és két fia született, legidősebb fiát száműzetése idején a sah titkosszolgálata meggyilkolta.

Khomeini az iszlám törvények és jog elismert tudósa lett, tanított, könyveket írt, ezek közül már az első közvetlen támadás volt a sah diktatórikus uralma, a külföld előtti behódolás, az iszlám kultúra módszeres lerombolása ellen. Az 1950-es évek elején már mint főpap, ajatollah (Allah megbízottja) állt ki az iráni olajat államosító Moszadik-kormány mellett.

Gyűlölete a sah és környezete iránt tovább fokozódott, amikor 1953-ban a külföldi olajvállalatok és a CIA segítségével szervezett puccs megbuktatta a kormányzatot.

Hírdetés

Khomeini szónoklataiban ostorozta a Mohammad Reza Pahlavi által 1962-ben meghirdetett “fehér forradalmat”: a kapitalizálódást, a külföldi tőke bevonását, a feudalizmus maradványainak felszámolását, a földbirtokok (köztük az egyháziak) kisajátítását, az egyházi előjogok megtépázását, mindazt, amit a perzsa hagyományok és életforma lerombolásának tartott.

A sah 1963-ban őrizetbe vetette, mire tüntetéshullám árasztotta el az országot, a “Halál vagy Khomeini” jelszót skandáló tömeg és a hadsereg összecsapásaiban több ezer ember vesztette életét.

Mohammad Reza Pahlavi ezután állítólag kétmillió dollárt ajánlott fel neki, ha külföldre távozik, mire Khomenini a dupláját ígérte, ha a sah vonul vissza a politikától. Hogy miből szerezte volna a pénzt? “Nekem csak egy szót kell szólnom, és másnapra a bazárból összegyűlik a négymillió” – felelte.

Khomeini ereje nemcsak az iszlámból, a tömegek fanatizmusából fakadt, mögötte állt a külföldi tőke behatolása által veszélyeztetett, az évszázadok alatt családi, etnikai, vallási és törzsi szálakkal összefonódott nagyhatalmú bazár is. Khomeinit halálra ítélték, de mivel a vallási vezetés “nagy ajatollahnak” nyilvánította, “csak” száműzték az országból.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »