Egyesek liberális kígyókeltetőnek, mások a hazai művészképzés fellegvárának tartják a modellváltás előtt álló Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Miképpen lehet ennyire eltérően megítélni egy intézmény munkáját, és vajon miért rekedt meg a napi sárdobálás és az olykor hisztérikus politikai kinyilatkoztatások szintjén az egyetemi átalakítás tárgyalása, amely mára már háborús állapotokat is idéz – erről kérdezte vendégeit Gulyás István az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Szigethy Gábor színház- és irodalomtörténész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt tanára a műsorban elmondta, ő már húsz évvel ezelőtt jelezte Székely Gábornak, az egyetem igazgatójának, hogy rossz irányba indultak el, nem a fejlődés útjára léptek. „Több okból is, de az alapvető ok az, hogy nemcsak Székely Gábor, hanem Európa is elfelejtette, hogy mi az akadémia és az egyetem között a különbség” – emelte ki. Hozzátette, ennek az lett az eredménye, hogy létrehoztak egy emészthetetlen, korcs egyetemi rendszert, a művészképzést és a tudósképzést összemosták.
„Ezért is tarthatatlan a mostani állapot, ezért lenne szükség a változtatásokra. Le kell ülni, meg kell beszélni a nézeteltéréseket, és meghozni egy olyan döntést, ami mindenki számára megfelelő, ami az előrehaladást segíti elő” – mondta.
Hozzátette, ma a kormányt hibásan azzal vádolják, hogy erőszakos, mindent saját maga akar iránytani. A probléma viszont az, hogy a vádlók nem veszik észre, nem a kormány az erőszakos, hanem a kisebbség, hiszen most is az egyetemi hallgatók követelnek.
A beszélgetésben arra is kitért, hogy igazán visszásnak tartja, hogy jelenleg Magyarországon csak diplomával lehet művészi pályára lépni.
Fáy Miklós kritikus szerint teljesen jogos, hogy a diákok akarnak dönteni saját sorsukról.
Hozzátette, igazán jó látni, hogy még a mai fiatalok is képesek az összefogásra egy érték, egy intézmény megvédése érdekében.
Apáti Bence újságíró, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója arról beszélt a műsorban, hogy kultúrharccal vádolják a jobboldalt, alaptalanul. Felhívta a figyelmet arra, napjainkban a filmiparban épp a konzervatív értékek vannak földbe tiporva, hiszen egy külföldi sorozat, film nem készülhet el egy transznemű és legalább négy kisebbségi szereplő nélkül.
Arra is kitért, úgy érzi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) egyik hibája az volt, hogy a tanárok politikai értemben semlegesnek vallották magukat, mégis rendezéseikben, megnyilvánulásukból kiderül ideológiai álláspontjuk, az, hogy baloldali eszméket képviselnek. Így a konzervatív világnézetű hallgatók fel sem merték vállalni gondolataikat, észrevételeiket.
Egy másik problémára is felhívta a figyelmet, mégpedig arra, hogy több rendező ismerősétől is azt hallotta, nem lehet a frissen végzett színészekkel dolgozni, filmet sorozatot forgatni, mert nagyon sok a manír a játékukban.
Kukorelly Endre író szerint az egyetem előtt barikádot épített hallgatók úgy élik, élték meg a változtatásokat, hogy az intézmény elvesztette az autonómiáját. Azt érzékelik, hogy tanévkezdéskor nem arra az egyetemre fognak járni, ahová ők eredetileg felvételiztek.
Kitért arra is, a mostani események egy pártpolitikai játszma kivetülései. Hozzátette, itt nem arról van szó, hogy Vidnyánszky Attila rendezői nagyságát bárki is megkérdőjelezné.
„Arról van szó, hogy a kormány bele akar szólni a kultúrába. Ezt a beleszólást akarják megakadályozni a hallgatók, az egyetem vezetői” – fogalmazta meg véleményét Kukorelly Endre.
Arról is beszélt a műsorban, hogy a politika nem a pártideológiáról kéne szóljon, hanem a közügyek felkarolásáról, megoldásáról, de véleménye szerint sajnos ez egyelőre az országban nem érvényesül.
A diákok kedd délután tették közzé nyilatkozatukat a közösségi médiában is közvetített sajtótájékoztatón. Felidézték, hogy az egyetemet hétfőn éjfélkor elfoglalták, majd megkezdték a közös gondolkodást az egyetem jövőjéről és arról, hogy milyen képzésben szeretnének részt venni.
Az intézménybe csak az egyetem polgárait engedik be.
A tájékoztatón elhangzott: a hallgatók elutasítják az SZFE modellváltásáról szóló törvényt a jelenlegi formájában, akárcsak a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjait és kinevezésük módját. Elutasítják az új fenntartó által elfogadott alapdokumentumokat és elutasítanak bármilyen, önkényesen kinevezett új vezetőséget.
hirado.hu
A lemondott vezetők továbbra is az oktatás fenntartására törekednek
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nemrég lemondott vezetői továbbra is azon vannak, hogy az oktatás meginduljon és zavartalan legyen – közölték az érintettek szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon.
Az SZFE vezetősége és a szenátus is lemondott szeptember elsejei hatállyal tisztségéről, attól a naptól az intézmény fenntartója a Színház- és Filmművészetért Alapítvány, a kuratórium elnöke pedig Vidnyánszky Attila.
Az SZFE három lemondott vezetője, Upor László rektorhelyettes; Bagossy László, a Színházművészeti Intézet vezetője és Németh Gábor rektori tanácsadó szerdán megbeszélést folytatott Vidnyánszky Attilával, Lajos Tamás kuratóriumi taggal és több munkatársukkal.
Upor László azt mondta, a megbeszélésen mindhárman ígéretet tettek arra, hogy szeptember végéig viszik tovább az intézmény ügyeit az egyetem működőképességének és az oktatás fenntartásának az érdekében.
Hozzátette: a kuratórium és a lemondott vezetők álláspontja az elmúlt hetek és hónapok eseményeit illetően továbbra is távol áll egymástól, nem sikerült a véleményeket közelíteniük.
Bagossy László azt mondta, hogy a megbeszélésen sok esetben a demokráciafelfogás körül forgott a vita. „A demokráciafelfogásunk része az SZFE működésének a felfogása is, amelyben nem sikerült egyezségre jutni” – mondta, hozzátéve, hogy az alapdokumentumok körüli vita sem tud egyelőre elmozdulni a holtpontról.
Mint mondta, törekednek az oktatás fenntartására, de a körülmények folyamatosan változnak, az oktatáshoz pedig a tanárokon túl a diákokra is szükség van.
Megjegyezte, hogy problémát okoz a folyamatosan lemorzsolódó tanári kar pótlása is.
Németh Gábor elmondta: számára egyértelművé vált, hogy mást értenek a kuratórium tagjai a változás alatt. A kuratórium véleménye szerint az egyetemen az elmúlt 30 évben nem változott semmi. „Mi többször próbáltuk érzékeltetni, hogy az elmúlt 30 évben magát az oktatást milyen sokféle módon igazítottuk a kor követelményeihez” – mondta. Véleménye szerint az, hogy nem garantált az egyetem autonómiája, ideológiai változást próbál előkészíteni.
MTI
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
