Európai mércével mérve sem tekinthető kirobbanó sikernek a vasárnapi kvótanépszavazás Magyarországon. Az elmúlt évek fontosabb európai uniós referendumai közül csak Spanyolország és Horvátország volt képes hasonlóan gyenge részvételt felmutatni.
A kormány 10 milliárd forintos nagyságrendű kampányköltekezése ellenére az utóbbi évek jelentősebb, európai uniós témájú referendumaival összevetve is kirívóan alacsony a vasárnapi kvótanépszavazás részvételi aránya, hiszen a választásra jogosultaknak mindössze 43 százaléka járult az urnákhoz. Az utóbbi másfél évtized során csupán a 2005-ös spanyol népszavazás produkált ennél rosszabb mutatókat, a mediterrán ország voksolásra jogosult állampolgárainak mindössze 42 százaléka gondolta úgy, hogy elmondja véleményét arról, akar-e európai uniós alkotmányt. Érdekesség, hogy amikor a madridi kormány látta, mennyire nem érdekli a spanyolokat az egész téma, ötmillió darab tájékoztató füzetet is szétküldött az országban. Magyarországon, ahol kevesebb mint negyedannyian laknak, szintén több mint négymillió füzetet küldött szét a kormány. Máshol is találunk azonban példát az érdektelenségre: Horvátországban az uniós csatlakozásról szóló 2012-es voksoláson a részvétel mindössze 43,5 százalékos volt, alig magasabb a mostani magyarénál.
Ezek azonban kirívóan alacsony számok: az Egyesült Királyságban az Európai Unió elhagyásáról (brexit) szóló népszavazás például az emberek 72 százalékát érdekelte. A tervezett európai alapokmányról döntő népszavazások Franciaországban 69, Hollandiában 63, a lisszaboni szerződésről két voksolást is tartó Írországban pedig 53, illetve 59 százaléknyi állampolgárt vonzottak az urnákhoz. Az alkotmány, illetve a lisszaboni szerződés ráadásul olyan ügyek, amelyek kevésbé kézzelfoghatók a választók számára annál, mint hogy telepíthet-e az Európai Unió migránsokat a szomszéd lakásba.
Magyarországon volt már példa kiugróan alacsony részvételre, mégpedig akkor, amikor az uniós csatlakozásáról kellett dönteni. Míg az összes többi velünk egyszerre csatlakozó országban – Cipruson kívül, ahol erről nem kérdezték meg az embereket – 50 százalék feletti volt a részvétel, nálunk 45,6 százaléknyian járultak az urnákhoz. Máltán az arány csaknem 91 százalék volt. A népszavazási kultúra Svájcban a legfejlettebb, ahol évi háromszor-négyszer is szavazni hívják az embereket és rendre 45-50 százalék körüli a részvétel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
