Október 13-án rendezték meg a XXIV. Győri és X. Kisalföldi Levéltári Napot. A helyszínt ezúttal a győri Brenner János Hittudományi Főiskola biztosította, ahol az érdeklődők három szekcióban tíz előadást hallhattak. A résztvevőket Veres András megyéspüspök köszöntötte.
A győri főpásztor a főiskola dísztermében elmondott köszöntőjében külön örömét fejezte ki, hogy ezúttal a felújított szemináriumi épület adhat otthont a városi viszonylatban is patinás szakmai eseménynek. Üdvözölte továbbá a példás intézményközi összefogást, amelynek eredményeképp a levéltári nap évtizedek óta fóruma mind a levéltárosoknak, mind a professzionális levéltári kutatásokat végző történészeknek.
Ezután Pergel Elza, Győr város alpolgármestere szólt a megjelentekhez, aki kiemelte, hogy a múlt ismerete minden nemzedéknek kiemelten fontos feladata, és így van ez most is, a nemzetközileg is viharos, ingatag időkben.
Az első szekciót Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője, az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitotta A mosoni tizedkés jegyzéke 1516-ból című előadásával. Az előadó részletesen elemezte az unikális jegyzék tartalmát, amely mind a székeskáptalan mindennapi működésére, mind pedig a káptalan egyik jelentős bevételének számító tizedekre, azok összegeire és mennyiségeire is fényt vetett.
Ezután a Győri Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, Bagi Zoltán Péter tartott előadást Költségcsökkentés a győri végvidéken címmel. Bagi előadásában bemutatta a tizenötéves háború előtti Habsburg fenntartású végvárrendszer strukturális problémáit és állapotát, valamint a győri főkapitányok személyét. A szekciót Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese zárta Levéltári kiadványok bemutatása című előadásával.
A késő középkort és kora újkort elhagyva a második szekciót Oross András bécsi levéltári delegátus kezdte Ismeretlen lapok Győr 18. század eleji történetéből a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján című előadásával. Oross eddig ismeretlen adalékokkal szolgált a város és döntéshozatali fórumának napi működéséhez. Ezt követően – témájában ugyanennél a századnál maradva – Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér igazgatóhelyettese lépett a pulpitusra. Előadásában számba vette a II. József király által feloszlatott szerzetesrendek tagjainak feloszlatás utáni sorsát. Tette mindezt az Egyházmegyei Levéltárban őrzött hagyatéki iratok segítségével. Dominkovitsné Szakács Anita, a Magyar Nemzeti Levéltár soproni főlevéltárosának előadásával folytatódott a szekció, aki a Sopron megyei Hegykő utolsó földbirtokosának, Széchenyi Bálintnak (1893–1954) kalandos életét mutatta be.
Innentől a konferencia összes többi előadása 20. századi témát dolgozott fel. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának segédlevéltárosa, Áldozóné Tatai Zsuzsanna, valamint igazgatója, Dancsecz Mónika közös előadásukban Polniczky Lipót főispán nemrég levéltárba került iratanyagáról értekeztek.
A harmadik szekcióra három előadás maradt hátra a napi szakmai penzumból. A Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárának három munkatársa Győr-Moson-Sopron megye 1960-as, 1980-as és 1990-es éveinek egy-egy meghatározó eseménysorozatát dolgozta fel. E szekcióban elsőként Pusztai Ferenc segédlevéltáros Fehér Lajos kormányfő-helyettes részvételét és annak körülményeit mutatta be az 1962-es Győr-Sopron megyei pártaktíva értekezleten. Beregszászi Balázs segédlevéltáros Mosonmagyaróvárnak a szocializmus korában kivitelezett városközpontjával foglalkozott. Míg utolsó előadóként Áldozó István igazgatóhelyettes a megyei levéltárban őrzött Bős-Nagymaros vízlépcső építési tervei alapján bemutatta a terv élővilágra és környezetre feltételezhetően gyakorolt káros hatásait.
Szöveg: Oláh P. Róbert
Forrás és fotó: Győri Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
