Több szempontból is célt ért Kassai Lajos lovasíjász zsidók előtti hajbókolásáról írt publicisztikám, ezúton is hálásan köszönöm Puzsér Róbertnek, hogy annyira felháborodott rajta, hogy az egészet felolvasta szóban forgó műsoruk aktuális adásában, nagyot élvezkedett rajta, ahogy elnéztem, rendkívül imponáló volt ez az elképesztő átélés. Íme:
Kassaira és a publicisztika konkrét mondanivalójának visszhangjára a műsor tükrében most nem sok szót fecsérelnék, pusztán csak annyit jeleznék Puzsérnak és FAM-nak, hogy, legyen ez bármilyen furcsa is számukra, létező személy vagyok, és igen, nem Turul Barnabásként, hanem ezzel az Ábrahám névvel. Születésem óta ezt a nevet viselem, nem volt szükséges „felvennem”, ebből kifolyólag nem is „tagadtam meg” semmilyen másik nevet, mert nem is volt.
Ennek megfelelően tehát Ábrahám Barnabásnak hívnak, 1991. február 20-án születtem Budapesten, Angyalföldön, 2014-ben és 2020-ban szereztem alap- és mesterfokú diplomát történelemből az ELTE Bölcsészettudományi Karán.
„Mi oka lenne saját hazájában úgy nevezni magát, hogy Ábrahám”? – teszi fel a kérdést Puzsér, a miheztartás végett még azért hozzácsapva egy „ostoba fasz” jelzőt is. A válasz legalább annyira egyszerű, mint amennyire kézenfekvő: mert így lettem anyakönyvezve, és mert szeretem ezt a nevet, amely minden erőltetett showmankedés ellenére sem zsidó név, hanem erdélyi eredetű, ott pedig előszeretettel kapnak az emberek ószövetségi vezeték-, esetleg keresztnevet. Utóbbival kapcsolatban úgy gondolom, hogy történelemtanárként ezzel illene tisztában lennie, vagy, ami sokkal rosszabb, hogy tudja, mégis zsidónak állított be.
Utóbbi amúgy is rendkívül szürreális. Miközben felrótták nekem, hogy zsidózni merészeltem, és meg mertem fogalmazni, hogy a magyarság ügyeit illetően nem hajbókolunk egy rabbinál, akinek mindehhez semmi köze, pontosan Puzsér volt az, akinek antiszemitákat megszégyenítő módon az volt az egyetlen „érve” velem szemben, hogy biztosan zsidó vagyok. Puzsér zsidóként antiszemita netán? Ejnye!
Na de ezt figyeld, Puzsér: ha zsidó származású lennék – ami nem vagyok –, akkor is ugyanez lenne a véleményem Izrael népirtó háborújáról, akkor is negatív módon állnék ahhoz, hogy a gójokkal minden ocsmányság megengedett, akkor sem nézném jó szemmel, hogy a magyarság Megyeri Jonatánnal vagy bármilyen más rabbival akar „lövészárkokat betemetni”, de támogatnám, hogy a régi nyilasházzal szemben ott maradjon a turulmadár. Mert igazából ez volt a bajod velem, nem? Hogy lelkes elhatárolódás és meghunyászkodás helyett nem fogalmaztam meg problémát azzal kapcsolatban, hogy ilyen „rossz emlékű” helyen maradjon a szobor. Hogy is szoktátok mondani? „Nem gyakoroltam önkritikát”, vagy „a történelem rossz oldalán állok”, vagy mi a fene. Pedig a lényeget megfogalmaztátok a műsorban is: magyar földön vagyunk, ott áll a turul, ahol mi akarjuk.
De folytatom a töriórát, ha már töritanárként neked nem megy: Ábrahám nem volt zsidó. Számos nép tiszteli ősatyjaként, mint ahogy a zsidó vallás mellett a kereszténység és az iszlám is, „sokak apja”, esetleg „vezére” elnevezéssel illeték, amely egyfajta „népek fölöttiséget” sugall, ez is volt a hivatása.
Na, mindegy. Ennyi elég volt. Szóval létezem, és nem álnévvel írok. És a nagybirtok-rendszert sem támogattam soha, habár fogalmam sincs, honnan vettétek, hogy igen.
Örülök, hogy segíthettem! Nagyon féltem egy-egy perc erejéig, hogy Puzsér agyvérzést kap, mert álnéven irkálok…
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
