Létérdek a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása

Létérdek a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása

Minden európai nemzet és minden európai állam létérdekének nevezte a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítását az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, a Parlamentben. Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén tartott megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Felsőházi termében 2021. október 15-én. MTI/Soós Lajos

Hírdetés

Minden európai nemzet és minden európai állam létérdekének nevezte a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítását az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, a Parlamentben. Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén tartott megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak.

Közölte, a statisztikai adatok szerint a globális tőkekoncentráció következményeként ma a világ tíz legerősebb magáncégének az összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának.
   
2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális vállalat, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam – részletezte. Hozzátette: harminc évvel ezelőtt ezen a listán még az államok voltak többségben.
   
Az Országgyűlés elnöke egyre súlyosbodó, de múlt századi kihívásként beszélt a demográfiai robbanásról vagy hanyatlásról, a globális felmelegedésről, az illegális migrációról, a nemzetközi terrorizmusról.
   
Kövér László azt mondta, az államok és a multinacionális vállalatok küzdelmének tétje világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése.
   
A házelnök szerint a nemzeti önazonosság gyengítésének és felszámolásának kísérlete a magánhatalmak egyik támadó fegyvere lett egy új globális világrend kialakításáért folytatott harcukban.
   
Kövér László kijelentette: a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása, nemzetközi kodifikációja és érvényesítése hatékony önvédelmi fegyvert adhat a nemzeti államok kezébe a magánhatalmakkal szemben.
   
Szerinte ha a nemzeti önazonosság elenyészik, akkor a nemzeti elven szerveződött Európában megszűnik legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet. Úgy fogalmazott: minden európai állam elveszítheti az őt fenntartó közösséget, elveszítheti történelmi létjogosultságát, kénytelen lehet átadni helyét a magánhatalmaknak és felolvadni “az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben”.
   
Ezért a nemzeti önazonossághoz való jog mint egyetemes emberi jog nemcsak a többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségek érdekeit védi, hanem általában szolgálja és erősíti az államok mint közhatalmak érdekeit is – jelentette ki.
   
Kövér László ezen szemléleti alapból javasolta megkísérelni újratárgyalni a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogvédelmének ügyét Európában.
   
Ezen a politikai alapon kell megújítani az államok közötti együttműködést, különös tekintettel Közép-Európára és a Kárpát-medencében szomszédos nemzeti államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának – szorgalmazta.
   
Emlékeztetett: tavaly, a trianoni döntés századik évfordulójának évében fogadta el a magyar parlament a nemzeti önazonossághoz való jogról szóló nyilatkozatot.
   
A minden embernek az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogának biztosítását hasonlóan újszerű és időszerű kezdeményezésnek tartotta, mint a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítását az emberi identitás neurológiai védelméről.
   
Elmondta, idáig az emberi agyműködését alapvetően csak ideológiai módszerekkel, azaz a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, mostanra azonban egy olyan korszak küszöbére érkezett az emberiség, amikor az agykutatás és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberi agy és gondolkodás működése neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható és irányítható legyen.
   
A házelnök véleménye szerint a tudomány vívmányai mindig lenyűgözőek, de szabályozás hiányában sokszor életveszélyesek.
   
Kövér László szükségesnek nevezte, hogy a neurotechnológia területén új etikai szabályokat, új nemzetközi jogi egyezményeket, új emberi jogi fogalmakat alkossanak, “hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek”.
   
Javasolta azt is, hogy a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a jövő évi választások és a megfelelő előkészítés után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.
   
Kövér László beszélt arról is, hogy vannak – például a szomszédos országok egyes politikusai – , akik sokallják a külhoni magyarság támogatására fordított összegeket.
   
“Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt” – mondta.
   
Hozzátette: minden magyar állami támogatás tiszta és átlátható nyereség a szomszédos államoknak is, mert hozzájárul az adott ország gazdasági megtartó erejének növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.
   
Az Országgyűlés elnöke a jövő évi országgyűlési választás tétjének a nemzetpolitikában a folytonosság biztosítását, a kedvezményes honosítás folytatását, az állampolgársági jogon megszerzett szavazati jog fenntartását, a nemzeti összetartozás érzésének további társadalmi erősítését, valamint – a magyar gazdaság eredményeinek függvényében – a nemzetpolitika pénzügyi fedezetének további fokozatos növelését tartja.
   
Kitért arra, hogy a KMKF – a több mint 12 millió Kárpát-medencei magyar legitim és reprezentatív nemzetpolitikai konzultatív testülete – a koronavírus-járvány miatt egyéves kényszerszünet után ült össze.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »