A nyugati társadalmakban emelkedik az átlagéletkor, amivel együtt a szellemi hanyatlás is többeket érint. Pesszimista becslés, de hamarosan ezen betegségek kerülnek majd a legtöbbe a társadalomnak. A helyzet hazánkban sem fényes.
Az Európai Agytanács (European Brain Council) adatai szerint az elöregedő társadalmak miatt az időskori szellemi hanyatlás kezelése minden más betegségcsoporténál többe kerül majd, az érintettek terápiájára, ellátására költött összeg már jelenleg is a második legmagasabb. Az elsők a hangulatzavarral kapcsolatos betegségekre fordított összegek, és meglepő, de a drágábbnak gondolt betegségek, mint az agyvérzés, a daganat vagy a stroke, a demencia mögé kerültek. Az unió tagállamaiban, valamint Svájcban, Norvégiában, Izlandon évente 105 milliárd eurót költenek az ilyen típusú betegségekben szenvedők kezelésére, ellátására, gondozására.
Az ok érthető: a nyugati társadalmakban egyre többen érik meg a 70-80 éves életkort, ahol már kézzel fogható, markáns tünetek jelentkeznek, az érintettek pedig hosszú távú ápolásra szorulnak. A tendenciát a hazai adatok is alátámasztják: a Központi Statisztikai Hivatal számaiból kiderül, hogy az elmúlt tíz évben az agyi érbetegségek előfordulási gyakorisága itthon is több mint kétszeresére emelkedett.
Az a reprezentatív hazai felmérés sem mutat túl biztató jövőképet, amelyet a Trend Inspiráció Műhely végzett az elmúlt hetekben. Kiderült belőle, hogy a magyar felnőttek közel 90 százaléka észlel magán bizonyos időközönként olyan tüneteket, amelyeknek hátterében a romló agyi vérkeringés, az agy gyengülő oxigénellátása is állhat. Olyan általános panaszokról van szó, amelyek nem köthetők a kezdődő demenciához, viszont annak is lehetnek tünetei. Ilyen az alig feltűnő feledékenység, a romló memória, az alvászavarok, mentális kimerültség, de ebbe a körbe tartozik az ingerlékenység is.
Bizonytalan előjelek
„Utóbbit a felnőttek 86 százaléka tapasztalja magán valamilyen rendszerességgel, míg mentális kimerültségről 74 százalék, feledékenységről pedig 72 százalék számolt be. Utóbbi leginkább a nőket és a 40 év alattiakat zavarta” – ismertette az eredményeket Vida Zsuzsanna. A neurológus főorvos rámutatott arra is, hogy akiket valamilyen rendszerességgel érintenek a fenti problémák, közel 80 százalékban élik meg stresszesen a hétköznapokat.
A hétfőn bemutatott tanulmányból kiderült az is, hogy a megkérdezettek nagy többsége ugyan fontosnak tartja az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, ám mindössze minden harmadik ember tesz csak erre irányuló lépéseket. Probléma az is, hogy mivel a tünetek egy része általános, hátterében pedig több egyéb ok, többek közt a stressz és a túlhajszoltság is meghúzódhat, az érintettek többsége nem lát összefüggést köztük és a rosszabb agyi vérellátás között. Emiatt ilyen problémákkal jellemzően már csak idősebb korban, markáns tünetekkel jutnak el orvoshoz a betegek.
Több tíz év tévedés
A probléma késői felismerése mögött az is húzódik, hogy a többség a szellemi hanyatlás megindulását jóval későbbi életkorra teszi, mint az valójában megkezdődik. A felmérés erre is rámutatott: a megkérdezettek 26 százaléka gondolta úgy, hogy a gyengülő memória a 40-50 éveseknél kezdődik, 30 százalék vélte úgy, hogy ez kizárólag az 50 év felettieket veszélyezteti. További 10 százalék szerint 30 éves kor alatt is jelentkeznek ezek a tünetek, 16 százalék szerint bármikor kialakulhat ilyesmi, míg 3 százalék tippelni sem tudott.
„A kérdésre a helyes válasz az, hogy a gyengülő memória problémája már 30 éves kor felett felmerül, ehhez képest ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolta így” – emelte ki a neurológus. Hozzátette, hogy az agyi vérkeringés már 35-40 év felett romlani kezdhet, különösen akkor, ha szív- és érrendszeri rizikót jelentő társbetegségek is fennállnak. Viszont 60 év alatt ezzel a problémával, illetve az agy tudatos karbantartásával alig foglalkoznak az emberek.
Elfelejtett megelőzés
A főorvos a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelte, hogy az agyi vérkeringés egészségének fenntartását már olyan egyszerű feladatokkal is lehet segíteni, mint amilyen a rejtvényfejtés és az olvasás. A táplálkozás és a stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett hasznosak azok a készítmények is, amelyek serkentik az agyi vérkeringést és hozzájárulnak a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózat karbantartásához. Ilyen hatóanyag többek közt a páfrányfenyő levelének kivonataiban található, a vérlemezkék összetapadását gátló, szöveti oxigénfelhasználást javító terpén-lakton és az antioxidáns hatású flavonoidok. Az E- és a C-vitamin jótékony hatását ugyancsak igazolták a vizsgálatok, szintén az antioxidáns hatás miatt, de ebbe a körbe tartozik az omega-3 zsírsav is. A nyelvtanulás, a különböző tanfolyamok ugyancsak segítséget jelentenek, időseknek társadalmi programként is egyre több helyen szerveznek ilyesmit, még egyetemeken is.
A szellemi hanyatlás megindulását késleltetni, illetve lassítani lehet azzal is, ha az érintettek foglalkoznak testsúlyukkal, kezeltetik szív- és érrendszeri betegségüket, magas vérnyomásukat és vérzsírjukat, cukorbetegségüket. A demenciára való korai hajlamot genetikai adottságok is fokozhatják, a betegségek családon belül halmozódhatnak. Ilyen esetben az érintetteknek a megelőzésre különösen figyelniük kell.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
