A parlament a múlt héten fogadta el a 13. nyugdíjról szóló törvényt, ami véglegesen lecseréli a rendes havi életjáradéknál kisebb értékű a karácsonyi nyugdíjat. Az elfogadott javaslat szerint a tizenharmadik nyugdíj nagysága az egész éves nyugdíj átlagával lesz egyenlő. A törvény július 1-jétől lép hatályba.
Nem lesz éppen olcsó. A minisztérium számításai szerint a nyugdíjkifezetésekre szánt kiadásokat 823 millió euróval fogja megnövelni csak idén, jövőre már 919 millió euróval, azután pedig átlépjük az egymilliárdos határt is.
Tekintettel arra, hogy közben a kormány épp megvágni készül a családtámogatási csomagot, és várhatóan kénytelen lesz hozzányúlni az energiakompenzációs csomaghoz is, a gyermekes családok joggal érezhetnek felháborodást.
A 13. nyugdíj első verzióját már több mint egy évtizede ígérgetik a Fico-kormányok, végül a 2020-as választások előtt közvetlenül fogadták annak bevezetését, mivel a Smer így próbálta elkerülni a választási vereséget (sikertelenül). Akkor 1,422 ember kapott 13. nyugdíjat (az öregségi és rokkantsági életjáradékot kapók egyaránt).
Fontos részlet, hogy a Szociális Biztosító, amely a nyugdíjak kifizetéséért felel, fennállása óta soha nem tudott annyi járulék- és adóbevételt beszedni, ami a nyugdíjakra elég lett volna, a 2019-es év kivételével mindig a költségvetésből kellett anyagilag alátámogatni.
A kiadások már akkor is jelentősek voltak. 2020-ban 589 millió euróval kellett megnövelni a nyugdíjak kifejezésére szánt keretet, de további 442 millió euróra volt szükség, úgy, hogy még enélkül is 200 millió euróval kellett kisegíteni a Szociális Biztosítót.
Végül a Matovič-kormány közbelépett, és 300 euróban korlátozta a 13. nyugdíj kifizetésének felső határát – és a kapott életjáradék nagyságával fordítottan arányosan ítélték oda az összeget minimum 50, maximum 300 euró között.
A mostani változtatással a 13. nyugdíí átlagos értéke 606,30 euró lesz, nyilván lesznek, akik ettől az értéktől kisebb nyugdíjat kapnak majd, de a minimális értéke ennek is 300 euró. A 13. életjáradék folyósítása decemberben zajlik majd.
Azok, akik többfajta nyugdíjra is jogosultak (pl. öregségi és rokkantsági nyugdíjra) csak egy 13. nyugdíjra jogosultak, a két életjáradék közül arra, amelyiknek átlaga nagyobb.
Az ellenzék egy része nem támogatta a kormánykoalíció döntését. A PS arra hivatkozott, hogy a pénzügyminisztérium nem fejtette ki, hogy honnan akar pénzt elvonni a 13. nyugdíjak finanszírozásához. Ez azonban csak kifogás, a PS saját gazdasági szakpolitikusai korábban is tettek olyan kijelentéseket, miszerint Szlovákiában „túl magasak a nyugdíjak”, és ez még akkor is meredek kijelentés, ha a nyugdíjakra fordított pénzek GDP-hez mért arányáról beszéltek.
Az sem mellékes, hogy Ódor Lajos volt kormányfő, aki választások nélkül, a progresszív Zuzana Čapitovánek köszönhetően került a kormányfő székbe nagyjából egy éve, és aki ma a PS EP-választási listavezetője, utolsó kormányfői tervezetében el akarta törölni az akkor még 300 euróban maximalizált 13. nyugdíjat is.
A PS álláspontja tehát elég világos ezen a téren.
A kormánykoalíciónak azonban politikai siker is kötődik a törvényhez. A KDH ugyanis támogatta a nyugdíjcsomagot. De még ez is olyan KDH-s módon történt. Miután (nem előtte) együtt szavazott a párt a kormánnyal, bejelentette, hogy azért támogatták a kormány javaslatát, mert Erik Tomáš (HLAS) munkaügyi minisztertől garanciát kaptak arra, hogy a kabinet nem nyúl a 2. nyugdíjpillérhez.
Ez valószínűleg nem volt igaz, Tomáš maga is tagadta a dolgot, hogy ilyen ígéretet tett volna, ám a KDH legalább azt elérte, hogy kiugrasztotta a nyulat a bokorból, és a miniszter vehemens tagadásából szemmel látható, hogy a kormány rendkívül komolyan foglalkozik a nyugdíjpillérek átalakításáról.
Ugyanakkor Tomáš azt elismerte, hogy tényleg megállapodott a KDH-val abban, hogy nem fogja csökkenteni a gyermektámogatások mértékét – ugyanakkor itt csínján kell bánni a szavakkal, mert az adóbónusz nagyságára nem vállalt semmilyen garanciát, így itt várhatók további megszorítások.
Minden jel szerint a kormány kénytelen lesz a kötvényeket kibocsátani, vagyis kölcsönt felvenni a piacokról, méghozzá több milliárd euró értékben.
Mivel a pénzpiaci kölcsönök kamatköltsége változó, és a kamatok nagysága nagyban függ az ország gazdasági helyzetének megítélésétől, a kormány kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Saját valutája már másfél évtizede nincs, és ha Brüsszel elzárja a pénzcsapokat, akkor ezek a kamatok emelkedni fognak. És abban biztosak lehetünk hogy a progresszív-liberális ellenzék abból indul ki, hogy minél rosszabb a helyzet, annál jobbak az ő választási esélyeik…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
