Magyarországon eddig példaértékű módon sikerült ellenállni a külső ideológiai támadásoknak – vallja a Newsweek szerkesztője, az Edmund Burke Foundation tudományos munkatársa. Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban
Josh Hammer – Mátrai Dávid felvétele
Magyarországon eddig példaértékű módon sikerült ellenállni a külső ideológiai támadásoknak – vallja a Newsweek szerkesztője, az Edmund Burke Foundation tudományos munkatársa. Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban
Josh Hammer 1989-ben született. Az Edmund Burke Foundation tudományos munkatársa és az Internet Accountability Project tanácsadója. Politikai, jogi és kulturális kérdésekben rendszeresen író esszéista, alkotmányjogász. A Newsweek véleményrovatának szerkesztője, a magazin The Josh Hammer Show, valamint az Edmund Burke Foundation NatCon Squad című podcastjének házigazdája.
A szövetségi bíróságok az amerikai konzervatív jogi mozgalom küzdelmeinek egyik fő színteréül szolgálnak, a legfelsőbb bíróság mostani ítéletei pedig korszakalkotó jelentőségűek, minden bizonnyal a történelemkönyvek lapjain szerepelnek majd. Mi a tétje és jelentősége annak, ami most zajlik?
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának legutóbbi, 2021 októberétől 2022 júniusáig tartó ítélkezési éve messze a legsikeresebb volt, amelyet életemben láttam. Meghatározó jelentőségű döntések születtek a vallásszabadság, az egyház és állam elválasztása, a fegyverviselési jog, a szövetségi bürokrácia, vagyis az úgynevezett adminisztratív állam demokratikus elszámoltathatósága terén, de a leginkább kiemelendő döntés az abortusszal kapcsolatos határozat. Az amerikai konzervatív jogi mozgalom, sőt a legnagyobb tengerentúli konzervatív jogászszervezet, a Federalist Society is nagy győzelmet tudhat magáénak. Ez a bírósági ítélkezési év mutatta meg leginkább, hogy Donald Trump elnök és Mitch McConnell szenátusi republikánus vezető stratégiája végső soron kifizetődött. A vallásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító első alkotmánykiegészítés, valamint a fegyverviselés jogát garantáló második alkotmánykiegészítés hatékonyabban érvényesül, a köztársasági önkormányzás eszményét sikerül helyreállítani, és sok magzat megmenekül.
Ezek vitathatatlan eredmények. De vajon tartósak?
Különösen a múlt esztendő sikereiről nem venném biztosra, hogy tartósak maradnak. Kétségre ad okot például a New York-i Yeshiva University ügye. Egy lmbtq-szerveződés azért perli az egyetemet, hogy hivatalosan ismerje el működő diákcsoportként. Emellett láthatóan nem jutnak nyugvópontra a konzervatív jogi mozgalom által felkarolt, úgynevezett originalista, vagyis az alkotmány eredeti értelmét szem előtt tartó jogértelmezési módszert – beleértve az én „közjóra épülő originalista” felfogásomat – övező jogtudományi viták.
Ahogyan említette, a bíróság az előző ítélkezési évben felülbírált egy közel ötvenéves precedenst, a Roe kontra Wade-döntést, amely alkotmányos jogot garantált az abortuszhoz. Ez az alkotmányértelmezési módszerek terén végbemenő paradigmaváltást jelképezi. De miért került az abortuszról szóló vita az amerikai alkotmányos élet középpontjába? Mi a véleménye a Dobbs kontra JWHO-ítéletről, amely felülbírálta a Roe kontra Wade-döntést?
Az abortusz a kultúrharc alapvető fontosságú csatáját testesíti meg a jelenkor Amerikájában, de ez nem volt mindig így. Ezt a kérdést éppen a bíróság emelte a kultúrharc közepébe az 1973-as Roe kontra Wade-ügyben hozott ítéletében. A mostani ítélet ezt a súlyos alkotmányjogi és erkölcsi tévedést orvosolta. Megszüntette az abortusz szövetségi alkotmányon alapuló védelmét, és ezzel a tagállami szinten újból megnyitotta a demokratikus vita kibontakozásának és a demokratikus döntéshozatalnak a lehetőségét. Úgy gondolom azonban, hogy a testület nem ment elég messzire. Az élet védelmének pártján állók végső célja, hogy az alkotmány alapján jogi védelmet biztosítsanak a legvédtelenebb embereknek.
Tágabb értelemben milyen kihívásokkal néz szembe a konzervatív jogi mozgalom az USA-ban egyre terjedő woke ideológia fényében, amely el akarja szakítani értékeitől az országot, illetve meg akarja fosztani hagyományaitól és identitásától?
A woke ideológia térnyerése, különösen tőkeerejének növekedése azt jelenti, hogy a konzervatív jogi mozgalomnak pragmatikusabb, határozottabb, acélosabb felfogást kell kialakítania, hogy sarokba szoríthassa ezeket a rosszindulatú erőket. Ez markánsabb versenyjogi jogalkalmazást, trösztellenes fellépést, állami közérdekvédelmi szabályozást és több olyan tagállami jogalkotást feltételez, mint például Florida kiváló Stop WOKE törvénye. A 2021-es jogszabály ilyen jellegű jogvédelem előtt nyit lehetőséget az államban. Ez a felfogás elkerülhetetlenül feltételezi a szövetségi kormányzat határozottabb fellépését a vállalati szféra növekvő zsarnokságával és fenyegetésével szemben. Marco Rubio floridai szenátor szavaival élve a közjó érdekében működő kapitalizmus, az úgynevezett common good capitalism megteremtésére kell törekedni. A saját javaslatom, a „közjóra épülő originalizmus” a természetes velejárója a közjóra épülő kapitalizmus elvének.
Az amerikai konzervatív gondolkodók mostanság sokszor olyan mintaországként tekintenek Magyarországra, amely ellenáll az idegen ideológiák térhódításának. Miért vonzó a magyar kormány megközelítése az amerikai nemzeti konzervatívok szemében?
Februárban Budapesten jártam, és találkoztam Orbán Viktor miniszterelnökkel. Lenyűgözött, amit ott láttam. Megismerkedtem a kormányfő politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal is. Sok, a nemzeti konzervativizmussal rokonszenvező amerikai, köztük számos fiatal jelenleg azzal a hanyatlással és kulturális dekadenciával szembesül, amely az amerikai közéleti viták jelentős részében elharapódzott. Ők mind szívesen tekintenek Magyarországra, ahol eddig sikerült ellenállni a woke ideológia kártékony támadásainak. Ez nem csupán egy elméleti vita, hanem kézzelfogható következményei vannak olyan szakpolitikai területeken, mint a bevándorlás, a családvédelem, a szexualitás ügye, valamint az értéksemlegességnek álcázott hazugság térnyerése elleni harc a közéleti vitákban. Budapesti utamról korábban részletesen is írtam.
Visszakanyarodva az amerikai jogéletre, a hagyományok szerint október első hétfőjén, vagyis idén október 3-án kezdetét vette az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ítélkezési éve. Mik lesznek a legnagyobb csaták a konzervatív jogi mozgalom szempontjából, mire érdemes figyelni?
A mostani ítélkezési év legnagyobb kihívása az úgynevezett megerősítő intézkedések, vagyis a pozitív diszkrimináció alkotmányossági kérdése lesz. A megerősítő intézkedések jelenleg leginkább az egyetemek fajtudatos felvételi politikájában jutnak felszínre. Ez a probléma is szerves része a körülöttünk zajló kultúrharcnak. Óvatosan, de optimista vagyok, hogy a bíróság egyszer és mindenkorra véget vet a rendszerszintű rasszizmusnak, amit Amerikában a megerősítő intézkedések jelentenek.
***
A nemzeti konzervatív mozgalom
Josh Hammer a nemzeti konzervativizmus jeles képviselője, a nemzeti konzervativizmusról szeptemberben rendezett konferencia egyik felszólalója. Ez a mozgalom a konzervatív eszmevilág olyan újragondolására törekszik, hogy képes legyen hatékony válaszokat nyújtani a globalizáció és a globális ideológiák jelentette kihívásokra és veszélyekre. Felfogása szerint ehhez a nemzet és a nemzetben gondolkodás szolgál alapként. A nemzetek kohézióteremtő ereje, valamint a nemzeti keretek között felépített kultúra, hagyomány és identitás megőrzése az emberi közösségek felvirágoztatásának előfeltétele. Ennek elősegítéséhez a nemzeti konzervatív mozgalom aktív és határozott állami szerepvállalást sürget. A nemzeti konzervativizmus erőteljes szálakkal kapcsolódik az angolszász világhoz, de az általa képviselt felfogás meghatározó jelentőségű az európai egységesülésben. A tét nem kevesebb, mint hogy az integráció az európai nemzetek védelmét, kiteljesedését és felemelkedését szolgálja, vagy pedig öncélúvá válva elsorvasztja őket. A Magyarország által is képviselt nemzeti konzervatív felfogásban az európai integráció nem öncél, hanem eszköz ahhoz, hogy Európa nemzetei ellenállóbbá, erőssé és versenyképessé váljanak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
