2024. 09. 09.
Közel két évvel ezelőtt több robbanás rázta fel a Balti-tengert. Nem kellett sok idő, hogy kiderüljön, az Oroszországból Németországba gázszállítást biztosító Északi Áramlat 1 és 2 vezeték négy ága közül három megsemmisült. Az, hogy ki a felelős a robbantásért, az mai napig találgatások tárgyát képezi. A német nyomozók úgy vélik, tudják a választ.
A fő gyanúsított egy Volodimir Z. nevű ukrán búvároktató, aki legutóbb Varsó közelében, Lengyelországban élt. A nyomozók szerint a személy öt másik ukránnal együtt követte el a támadást, ám mielőtt letartóztathatták volna, hazájába menekült.
Lengyelországot a német nyomozók azzal vádolják, hogy nem hajtotta végre a szövetségi német bíróság által a gyanúsított ellen júniusban kiadott európai elfogatóparancsot és házkutatási parancsot.
Egy a nyomozást ismerő tisztviselő súlyos vádakat fogalmazott meg a Welt am Sonntag-nak, azt állítva, hogy Lengyelország szabotálja a nyomozást. „A lengyel kormány nyilvánvalóan azért engedte el, hogy eltussolja a saját részvételét a csővezeték elleni támadásban” – mondta August Hanning, a német szövetségi hírszerzés, a BND korábbi vezetője. Meggyőződése szerint a lengyel és az ukrán elnök, Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij tudott a támadás terveiről.
„Ilyen méretű műveleteket végrehajtani elképzelhetetlen az érintett országok politikai vezetőjének jóváhagyása nélkül” – jelentette ki Hanning.
A nyomozók szerint a hatfős búvárcsapatot, amely állítólag az „Andromeda” vitorlásról helyezte el a robbanóanyagokat, Lengyelországban képezték ki. Továbbá úgy vélik, hogy Varsó logisztikai támogatást nyújthatott a víz alatti művelethez. Az Andromeda legénységének tagjait azzal gyanúsítják, hogy a támadáshoz szükséges felszerelést a fedélzetre vitték Kołobrzeg tengerparti üdülőhelyen, ahol a hajó hét nappal a robbanások előtt megállt.
A német nyomozók azzal is vádolják a lengyel hatóságokat, hogy szándékosan visszatartották a kołobrzegi kikötőben készült videofelvételeket. Ez a németek szerint felerősítette az eltussolás gyanúját.
A lengyel hatóságok felháborodásuknak adtak hangot a Németországból érkező vádakat követően.
„Az az állítás, hogy Ukrajna Lengyelország tudtával hajtotta végre ezt az akciót, teljesen alaptalan” – mondta Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a Welt am Sonntag-nak. Szerinte a vádak és a célozgatások olyan volt oroszbarát tisztviselők szűk köréből származnak, akik már nem töltenek be hatalmi pozíciót.
„Remélem, hogy nem egy szervezett dezinformációs kampánnyal állunk szemben, amelyben az emberek hagyták, hogy felhasználják őket Lengyelország hibáztatására” – mondta Siewiera. Elmondása szerint Lengyelország minden nyomot vizsgál, beleértve annak lehetőségét is, hogy Oroszországnak köze volt a támadáshoz.
És mit gondolnak maguk a gyanúsítottak? Egy magas rangú tiszt, aki egy ukrán nagyvárosban él, és állítólag részt vett a csővezeték elleni támadásban, azt mondta: „Nevetséges azt hinni, hogy mi tettük, de ha Ukrajna állt a támadás mögött, akkor Németországnak le kellene állítania a nyomozást, mert Kijev számára ez egy legitim katonai célpont volt”.
Augusztusban, miután az elfogatóparancsról szóló hírek nyilvánosságra kerültek, és a Varsó elleni vádak elkezdtek felröppenni, Donald Tusk lengyel miniszterelnök kötelességének érezte, hogy reagáljon.
„Az Északi Áramlat 1 és 2 minden kezdeményezőjének és pártfogójának. Az egyetlen dolog, amit ma ezzel kapcsolatban tenniük kellene, az az, hogy bocsánatot kérnek és hallgatnak” – írta az X-en.
A német nyomozók időközben kizárták, hogy az oroszok úgynevezett hamis zászlós akciójáról van szó. Azt mondják, biztosak abban, hogy az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij adta a parancsot a támadásra.
„A szövetségi kormány nem kommentálja és nem is kommentálja a médiában megjelent, állítólagos részletes vizsgálati eredményekről szóló beszámolókat” – közölte augusztus végén a német igazságügyi minisztérium egy közleményben.
Mindeközben valószínűtlennek tűnik, hogy Volodimir Z.-nek valaha is személyesen kell majd szembenéznie a német hatóságokkal. Egy európai szerződés értelmében Ukrajna nem köteles kiadni állampolgárait más államoknak, és a többi, az összeesküvéssel gyanúsított személy feltehetően elrejtőzött.
Politico
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
