Skladivík Noelt a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda közösségi oldalán fedeztem fel. Nem volt nehéz rátalálni, hiszen nem telik el úgy hónap, hogy az intézmény ne posztolna a sikereiről. A panyidaróci kisfiú a cselgáncsban ér el kiváló eredményeket. Rendszeresen dobogós helyen végez.
Késő délután érkezem a Skladivík családhoz. Mielőtt az apa és fia edzésre indulna, elemzik a mérkőzéseket. Noel első osztályosként kezdett el cselgáncsozni, most ötödikes. Nem véletlen nála a sport szeretete, hiszen édesanyja is rendszeresen edz.
Hat és fél évesen vittük el őt az első edzésre, és rögtön otthonosan mozgott a tatamin. A bukfencezés, az esések tanulása könnyedén ment neki, ezért úgy gondoltuk, hogy ez lesz az ő sportja
– avat be Dusza Zsófia, Noel édesanyja.
Szülei szerint Noel az iskolakezdéskor még örökmozgó, lázadó fiúcska volt, a dzsúdónak köszönhetően azonban teljesen megváltozott.
– Nagyon nagy harcos, rendkívül erős benne a győzni akarás. Ez a sportág kitartásra neveli őt, amit sikeresen kamatoztat az iskolában is. Nagyon jól tanul, emellett szaval, rajzol, matematikaversenyen vesz részt. Mindenütt próbál helytállni és sokkal könnyebben veszi az akadályokat.
– Heti öt alkalommal edz. A szlovák anyaklubban, a Junior Judo Klubban, hetente háromszor Michal Bokor edző vezetésével, erőnléti edzésen vesz részt Marek Pentka szárnyai alatt, sőt Salgótarjánba is jár edzésre Megyeri László edzőhöz – részletezte Skladivík Krisztián, Noel édesapja.
A dzsúdó olimpiai sportág, védekező önvédelmi technikákon alapuló küzdősport, amely Japánból ered. Technikái a dobásokra és a földön végrehajtott ellenőrző fogásokra összpontosítanak. Ennek az a célja, hogy az ellenfél egyensúlyát megtörjék, és a földre küldjék. A dzsúdó nemcsak testi erőt és ügyességet igényel, hanem adott esetben taktikai gondolkodást is. Lelkileg megerősít és önfegyelemre tanít. Segít az egyensúlyérzék javításában és az állóképesség növelésében. Noel leginkább a dobásokat szereti benne.
Bár a dzsúdó egyéni sportág, de küzdőtársak nélkül nem lenne fejlődés. Ezért nagyon hálás vagyok a küzdőtársaknak, mert rengeteget tanulunk egymástól. Most például az övvizsgára gyakorlunk, ott már vannak karfeszítések és fojtások is. Fontos számomra az is, hogy önvédelemre tanít.
Volt pár olyan verseny, amit elveszítettem, akkor kicsit szomorú voltam, de mentem tovább, mert egy vereség után nem szabad feladni az egészet. Hosszú út áll még előttem – mondja Noel, akinek a legfőbb célja a szlovák bajnokság megnyerése, majd az ifjúsági olimpián való részvétel.
Megjelent a Magyar7 2024/1. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
