Sosem hittem volna, hogy egyszer még a kezemben aranyhalat formázó japán legyezővel fogok körtáncot járni nők között, de nem tagadom, néhány napja megesett velem, ráadásul egy babakiállításon. Ha Zuboly, a takács szamárrá változhat Szent Iván éjszakáján Shakespeare komédiájában, akkor velem is megtörténhet bármilyen furcsaság egy szentivánéji előbulin, e vígjátéki országban. Igaz, nem a gésák legyezőtáncát jártuk, hanem bon-odorit, azaz halottak napi körtáncot, s nem öltöttem magamra női kimonót. Bár egy korty szakét sem ittam, egy pillanatra olyan érzésem volt, mintha kínai saolin szerzetesként, kezemben tajcsi harci legyezővel ünnepelnék. Révületemből egy különös sejtés rántott ki: az ősinek hangzó japán muzsikából egy svéd countrysláger, a Gyapotszemű Joe dallamait véltem kihallani.
Magyarországon tizenöt éve rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton, ami idén pont az év legrövidebb napjára, június 24-re esik, s kiemelt helyszíne Debrecen lesz. Ott történt velem mindez, a Déri Múzeumban, rituális célokat szolgáló, valamint játék babák, így japán Barbie-k között – néhány újságírónak ugyanis megmutatták, mire számíthat az, aki az összes múzeum ajtaját megnyitó karszalagot vesz e jeles napra. Ha csak a japán babakiállítást nézi meg, már megérte – a babák kultusza a Dzsómon-korszakra, a Krisztus előtti IV. évezredre vezethető vissza −, s a táncot itt férfiak sem szégyellhetik, főként ha egy egyiptomi sírkamrából tértek be ide, ahol két múmiával is találkozhattak. Mivel összesen hat van belőlük ebben az országban, tényleg ritka élmény a Déri Múzeum régészeti tárlata, pedig Európából nem miattuk érkeznek ide a látogatók, hanem a kontinens egyik legértékesebb bronzkori fegyveregyüttese, a hajdúsámsoni bronzkincs, továbbá a Krisztus előtti IV. évezredből származó hencidai aranykincs miatt.
A szenzációk debreceni számának ezzel nincs vége: a Román Nemzeti Történeti Múzeum ugyanis kölcsönadta Bocskai István erdélyi fejedelem uralkodói hatalmi jelvényét, a fejedelmi botot a múzeumnak. A díszbuzogány 1918-ig Nagyszebenben volt, utána került Bukarestbe, és még sosem volt látható magyar kiállításon. A bukaresti múzeum szintén kölcsönbe adta a Lala Mehmed nagyvezír által Bocskainak készíttetett, fejedelmi kinevező oklevelét, míg Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem buzogánya a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából kerül a múzeumba. S mint azt Debrecen polgármestere, Papp László a Múzeumok Éjszakája tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája is teljes egészében látható lesz. Megegyeztek ugyanis a Golgota tulajdonosával, Pákh Imrével, hogy 24-én és az azt követő hétvégén lekerülhet a lepel a magyar állam által áhított, az ajánlott vételárral ez idáig elégedetlen tulajdonos kérésére a látogatók elől rejtegetett festményről. Hogy Pákh Imre gesztusa egy nagyobb megegyezés előjele-e, nem tudni.
A Modemben jelenleg is fut a Nagy felbontás – a krakkói nemzetközi grafikai triennálé fél évszázada című tárlat, ami a címével nem hoz lázba tömegeket. Ám ha arra gondolunk, hogy Európa egyik legnívósabb képzőművészeti fórumának best of válogatását takarja a cím – a mintegy ötven kiállító művész az amerikai kosárlabdázók Dream Teamjéhez hasonlítható −, kihagyhatatlan program. A Modemben lesz még új generációs lengyel–magyar festészeti kiállítás, továbbá olyan tárlat, amelyen az alkotások nemcsak láthatók, hanem olykor hallhatók, szagolhatók, tapinthatók és ízlelhetők is lesznek. A Modem a legnagyobbat a korhatáros kiállításával, a Megrajzolt Érosszal kívánja dobni: nem is annyira Hód Adrienn társulata meztelenséget színre vivő performance-ával, mint inkább Rodin erotikus szobrával, A csókkal, amelyet a Szépművészeti Múzeum ad kölcsönbe. Akit pedig a profán helyett inkább a szakralitás vonz: a debreceni Nagytemplomban az eredeti Vizsolyi Biblia egyik fennmaradt példányát, Kossuth Lajos székét, a Rákóczi-harangot vagy a református kollégium múzeumának kiállításait keresheti fel.
Országszerte mintegy 320 intézmény kétezer programot regisztrált eddig a Múzeumok Éjszakájára, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma 35 millió forinttal támogat. Múlt évben mintegy négyszázezer látogatót számoltak a legnépszerűbb múzeumi programon – ám, hogy valójában hány ember is fordult meg a múzeumokban, a minisztériumnak sejtése sincs. (Budapesten átlagosan 40-50 ezer, minden múzeumban érvényes karszalagot szoktak eladni.) Idén újdonság, hogy aki online vásárol karszalagot, megjelölheti, melyik múzeumot kívánja támogatni a belépő árával. A karszalagból származó bevétel egyébként mindig annál a múzeumnál marad, ahol megvették – a többi meglátogatott helyszín e pénzből semmit sem lát.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
