Lejárt a New START, a hidegháborús korszak utolsó nagy fegyverzetkorlátozási egyezménye, és Donald Trump amerikai elnök elutasította Vlagyimir Putyin ajánlatát a hosszabbításra. Ezzel a világ hivatalosan is belépett egy olyan korszakba, ahol nincsenek kötelező érvényű korlátok a két legnagyobb atomhatalom arzenáljára vonatkozóan. Az ENSZ főtitkára, António Guterres „súlyos pillanatnak” nevezte az eseményt a nemzetközi biztonság szempontjából.
A szerződés február 5-én vesztette hatályát. Ez volt az egyetlen megállapodás, amely korlátozta a hadrendbe állított stratégiai robbanófejek, valamint az ezeket hordozó szárazföldi és tengeralattjáró-bázisú rakéták számát. A Kreml közölte: bár a feleket már nem kötik a szerződés kötelezettségei, Oroszország továbbra is felelősségteljesen kíván eljárni.
Trump stratégiája és a kínai kérdés
Donald Trump a Truth Social platformon közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a „rosszul kitárgyalt” egyezményt. Ehelyett egy teljesen új, modernizált keretrendszert szeretne, amelybe Kínát is bevonnák. Az amerikai elnök szerint kormánya soha nem látott szintre fejlesztette az amerikai haderőt, beleértve a nukleáris arzenált is.
A Fehér Ház álláspontja szerint minden új megállapodásnak tartalmaznia kell Pekinget is. Kína azonban mereven elzárkózik ettől, arra hivatkozva, hogy nukleáris képességei nagyságrendekkel kisebbek az amerikai és orosz készleteknél. Míg Washington és Moszkva több mint 5000 töltettel rendelkezik, Peking készleteit jelenleg 600 körülire becsülik, bár ez a szám gyorsan növekszik.
Már zajlik az új fegyverkezési verseny
Szakértők szerint a szerződés megszűnése csak formálissá teszi azt, ami a gyakorlatban már elindult: egy új fegyverkezési versenyt. A folyamat gyökerei 2002-re nyúlnak vissza, amikor George W. Bush kiléptette az USA-t a rakétavédelmi (ABM) szerződésből. Ez a lépés alapjaiban rengette meg a stratégiai egyensúlyt, és arra ösztönözte Oroszországot, illetve később Kínát, hogy a rakétatechnológia fejlesztésébe fektessenek.
A technológiai versenyben az Egyesült Államok jelenleg hátrányban van a hiperszonikus fegyverek terén. Oroszország és Kína már rendelkezik olyan rakétákkal, amelyek sebessége és manőverezőképessége miatt a jelenlegi védelmi rendszerek szinte tehetetlenek. Az amerikai fejlesztések, mint a „Dark Eagle”, még tesztfázisban vannak, miközben az orosz Avangard és a kínai DF-41 már bevethetőnek tűnik.
Tárgyalások az eszkaláció árnyékában
A feszült helyzet ellenére a diplomáciai csatornák nem zárultak be teljesen. Az Egyesült Arab Emírségekben zajló tárgyalások során az amerikai és orosz felek megállapodtak a legmagasabb szintű katonai kapcsolatok helyreállításáról. Ez kulcsfontosságú a félreértések és a véletlen konfliktusok elkerülése érdekében, különösen most, hogy a szerződéses biztosítékok megszűntek.
A tárgyalások folytatódnak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint a következő fordulóra valószínűleg az Egyesült Államokban kerül sor. Bár a New START lejárt, a felek közötti kommunikáció fenntartása azt jelzi, hogy egyik oldal sem érdekelt a totális, ellenőrizetlen eszkalációban. Az elkövetkező hónapok kérdése, sikerül-e új kereteket szabni a nukleáris elrettentésnek egy megváltozott világrendben.
Nem csak Kínáról van szó – Európáról is
Bár a nyugati lapok csak Kínát emlegetik, messze nem csak róluk van szó. Az USA kifejezetten aggódik amiatt, hogy egy nap Londonban vagy Párizsban muszlim országvezetés lesz, ezért Washingtonban ezt már nyíltan kockázati tényezőként tartják számon. Nagy-Britannia és Franciaország több száz nukleáris fegyverrel rendelkezik, bár célbajuttatás terén korlátozottak az eszközeik.
Washington azonban már utalt rá, hogy az új START egyezménybe már Pekinget, Londont és Párizst is bevonná. Oroszország egyébként nem fog tiltakozni. Moszkva eleve azért lépett ki a régi START-ból, mert kifogásolta, hogy az csak az amerikai és orosz arzenált korlátozta – más atomhatalmakét nem.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP, File
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
