Amennyiben a jövő üzemanyagáról van szó, a legtöbb embernek a hidrogén jut eszébe. Viszont a hidrogén nem az egyetlen lehetőség, és Japánban egy másik energiahordozóra, az ammóniára (is) van nemzeti program. Alább az ammónia előnyeiről és a japán ammóniaprogramról olvashatnak néhány gondolatot.
Ammónia-program
Japánban az ammóniagazdaság fejlesztésére nemrég félmilliárd dollárt (illetve azzal egyenértű jent) különítettek el, amit arra használnak majd fel, hogy a földgáztüzelésű és a széntüzelési erőműveket először részben, majd teljes egészében ammóniára állíthassák át. A japán tervek szerint már az évtized végére több ottani erőmű átállhat ammóniatüzelésre, és 2050-re Japánban egyes energetikai vállalatok az összes szénerőművüket át szándékozzák állítani ammóniára.
Az ammónia előnye: egyszerűbb kezelés, tárolás
Amennyiben a hidrogént és az ammóniát összehasonlítjuk, az ammóniának van előnyös tulajdonsága a hidrogénhez képest. Ami talán a legnagyobb előnye, az a tárolás követelményei. A hidrogén esetében a tároláshoz (cseppfolyósításhoz) a hidrogént le kell hűteni bőven mínusz kétszáz fok alá. Ez egyrészt jelentős energiába (és beruházásba) kerül, másrészt igen hatékony hőszigetelést kell alkalmazni, hogy a hidrogén utána folyékony is maradjon.
Ezzel szemben az ammónia cseppfolyósításához alig mínusz 34 fokig kell lehűteni a közeget, ami műszaki szempontból nagyságrenddel könnyebben megvalósítható. Sőt, ha megfelelő mértékű nyomás alatt van az ammónia, akkor akár szobahőmérsékleten is cseppfolyós lehet.
Az ammónia felhasználása (tüzelése) a hidrogénhez hasonlóan nem jár széndioxid-kibocsátással (legalábbis ha nem számítjuk az előállítás költségeit). Vagyis amennyiben karbonsemleges módon lehet megtermelni az ammóniát, akkor a hidrogénhez hasonlóan ezzel is át lehet majd állni egy nettó zéró kibocsátású gazdaságra.
Japán fejlesztések
Ezért a japán ipar már ammóniával üzemeltetett gázturbinákat fejleszt, és a belátható jövőben elkezdhetik azok alkalmazását.
Japánban emellett a szénerőművekben a közeljövőben bevezethetik az ammónia vegyes tüzelését a kőszénnel, 50 százalékos keverési aránnyal. 2050-re pedig a szénerőműveket teljes mértékben átállíthatják ammóniára.
Japánban legkorábban 2025-ben bevezethetik a kőszén és az ammónia vegyestüzelését. Kis léptékben a technika tesztelését már tavaly megkezdték. Az illetékes japán minisztérium szerint 2030-ra minimum 3 millió tonnás ammóniaigény fog kialakulni (éves termelésben mérve). Egy akkora kapacitású erőműnek, mint a nálunk lévő Mátrai Erőmű, éves szinten kevesebb mint 2,5 millió tonna ammóniára lenne szüksége.
(Olvasónktól)
Források:
https://villanyautosok.hu/2019/10/02/hagyjuk-mar-ezert-felejtos-a-hidrogen/
https://totalcar.hu/magazin/technika/2021/05/11/hidrogenhajtas/
https://www.powermag.com/japan-bolsters-fuel-ammonia-combustion-at-gas-turbines-coal-boilers/
https://www.powermag.com/project-will-burn-ammonia-with-coal-to-cut-emissions/
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
