Lehet élet a Titánon

Az amerikai Cornell University (Egyetem, New York) kutatói folytatták modellezéseiket, amelyek arra irányulnak, hogy megértsék lehetséges-e az élet valamilyen formájának kialakulása a Szaturnusz legnagyobb holdján a Titánon.

A Titán. Forrás: www.esa.int

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóirat, a hónap elején megjelent számában közzétett írásukban az egyetem tudósai azt igazolták, hogy a hold felszínén végbe mehetnek ún. prebiotikus reakciók, amely képesek lehetnek arra, hogy létrehozzák az élet kialakulásához szükséges vegyületeket.

 

A prebiotika alapjait Stanley Müller, amerikai tudós rakta le

 

A prebiotikus folyamatok kutatója Stanley Müller (1930-2007) amerikai tudós volt, aki az 1952-ben végezte el korszakalkotó kísérletét, amelyben szimulálta az ősi Föld feltételezett légkörét. Egy lombikrendszerben hidrogénből, vízgőzből, ammóniából és metánból álló keveréket forralt fel, amelyeken elektromos kisüléseket vezette keresztül.

Ennek eredményeként egy hét alatt olyan szerves molekulákkal telített anyagot kapott, amelyben az az általunk ismert élet építőkövei is jelen voltak. Bizonyítva ezzel azt, hogy az élet kialakulásához szükséges szerves molekulák az élettől független folyamatok révén egyszerű anyagokból is kialakulhatnak.

 

Kísérlete megnyitotta az utat a Földön kívüli élet további kutatásaihoz is. Az elmúlt években sikerült bebizonyítani, hogy egyszerű aminosavak a csillagközi térben kialakulhatnak.

 

A modellezett sejtmembrám: azotoszómia

 

A Cornell University kutatói a múlt év márciusában a Science Advances c. folyóiratban tették közzé azon kísérletük részleteit, melyekben egy olyan sejtmembránt modelleztek amely a Titán  környezetében, annak metántengereiben is képes lehet anyagcserére és reprodukcióra.

A hold felszínén folyékony metán található, ahol elképzelhető, hogy kialakulhat az élet metánalapú, oxigénmentes létformája. A modellezett sejtmembrán kicsiny, szerves, nitrogénalapú vegyületekből áll és a folyékony metán -180 °C-os hőmérsékletén is működőképes. A kutatók a modellezett sejtmembránjuknak az azotoszóma nevet adták.

Az azotoszóma. Forrás: csillagaszat.hu

A kutatók modellezésük folytatásaként azt vizsgálják meg, hogy ezek a sejtek hogyan viselkednek metánban gazdag környezetben, ami az oxigént nem tartalmazó metánalapú sejtek reprodukciójához és anyagcseréjéhez hasonló lehet

 

Kulcsvegyület: a hidrogén-cianid

 

Az egyetem kutatói felvetették, hogy a Titán légkörében megtalálható hidrogén-cianid az élet kialakulásához szükséges kémiai kulcsvegyületként is funkcionálhat. Arra már korábbi tanulmányok rámutattak, hogy a hidrogén-cianid képes hosszú (polimer) láncokat kialakítani.

A Titán sárgás-barnás légköre a Huygens űrszonda felvételén (2005). Forrás: http://phys.org/

A NASA Cassini és Huygens űrszondái által küldött adatait felhasználva a számítógépes modellek igazolták, hogy a Titánon is jelenlévő környezeti feltételekben a hidrogén-cianid molekulái rugalmasan viselkednek és képesek a nap energiájának felvételére, miáltal az élet kialakulását is elősegíthetik.

 

A Titán

A Titán sötét pólusa: Forrás: www.esa.int

A Titán a Szaturnusz bolygó legnagyobb, a Naprendszer második legnagyobb holdja. Christian Huygens, hollnad csillagász fedezte fel 1655. március 25-én. A Naprendszer egyetlen holdja, amely sűrű légkörrel rendelkezik. A légköri nyomás a földi másfélszerese, vastagságát 820–940 km-re becsülik.

A Földön kívül ez az egyedüli égitest, melynek felszínén folyékony hamazállapotú anyagot, szénhidrogéntavakat és folyókat találtak. A Csassini ürszonda mérései alapján feltételezhető, hogy a metántavak az évszakok változásait követve elpárolognak, majd feltöltődnek.

Körkép.sk

 

Nyitókép: www.esa.int

 

Források: csillagaszat.hu, hirado.hu, hungarian.cri.cn


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »