Leállt az Északi Áramlat 1 gázvzeték – egyelőre csak karbantartási munkálatok miatt

Leállt az Északi Áramlat 1 gázvzeték – egyelőre csak karbantartási munkálatok miatt

Ma karbantartási munkálatok miatt leállt az Északi Áramlat 1-es gázvezeték, amely az Európába érkező orosz földgáz második legfontosabb folyosója. Az elmúlt hetekben egyúttal az energiaválsággal kapcsolatos pánik gyújtópontjai is volt, miután az oroszok a szállított mennyiséget ezen a vezetéken 40 százalékra csökkentették. Az Intellinews szerint nagyjából 15 százalékkal kell csökkenteni a földgáz iránti keresletet az EU-ban, hogy át lehessen vészelni a telet, abban az esetben, ha az oroszok a karbantartási munkák után végül nem indítják újra a szállítást. Rengeteg szálon zajlanak az események.

A háttérbe persze zajlanak a tárgyalások, ami jelen esetben nem rossz hír. A múlt héten zajló G20-as csúcson nagyon feszültté vált a Nyugat és Oroszország viszonya. Nemrég pedig maguk az ukránok vetették fel, hogy Putyin titkos tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal – Kijev nézőpontjából nyilván azért, mert az orosz gazdaság összeroppant az élelmiszer- és energiaválság súlya alatt.

Érdekes bejelentést tett Gerard Schröder volt német kancellár, aki politika pályája után az orosz Gazprom leányvállalatánál, a Nord Steam AG-ben kapott vezető pozíciót.

Schröder vasárnap arról beszélt, “nem adja fel lehetőségeit arra, hogy Putyinnal tárgyaljon”, mint mondta nem hisz abban, hogy az orosz-ukrán háborúnak lehet katonai megoldása.

Korábban Olaf Scholz jelenleg regnáló német kancellár pedig közbenjárt a kanadaiaknál, hogy a nyugati szankciók tiltása ellenére is adják vissza Oroszországnak azokat a turbinákat, amelyek javításra érkeztek anno Kanadába, és amelyek hiányára hivatkozva csökkentette Moszkva az Északi Áramlat 1 gázforgalmát. Scholz sikerrel járt, mire az ukránok éles tiltakozásba kezdtek.

Kijev “mély csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy Kanada engedélyezte a turbinák visszaszolgáltatását. Persze, még semmi sincs kőbe vésve, az engedély törölhető.

Európában 15 százalékos visszavágás jön

Elvileg az északi orosz gázfolyosó javítása 10 napig tart, és utána újra működőképes lesz. A kérdés az, hogy az oroszok akarják-e, hogy működőképes legyen, vagy találnak újabb kifogást arra, hogy teljesen leálljon az Európába menő gázszállítás. A bevételek kiesése nyilván Moszkvának is fájna, ugyanakkor közeleg az őszi fűtési szezon, és stratégiai előnyt kovácsolhat abból, hogy Európa nem lesz képes kellő szintre feltölteni gáztárolóit.

A BNE Intellinews elemzőcikke szerint, ha nem jönne több orosz gáz idén, az Európának 15 százalékkal kellene csökkentenie belső keresletét ahhoz, hogy átvészelje a téli időszakot. Elviselhetőnek látszik? Nem az.

A cikkben leírják, hogy az EU gázellátásának orosz részaránya 40 százalékról 20 százaléka csökkent júniusban. A 2022-es év első felében keletkezett gázhiányt LNG-vel részben kifedték – 300 terawattórányi hiányból 240 terawattórányit sikerült pótolni.

Hírdetés

Itt azért érdemes azt is hozzátenni, hogy nem az egész első félévben volt gázhiány, hogy közben jött orosz gáz Európába és csak az utolsó hetekben csökkent a mennyisége, illetve hogy nincs elég LNG a piacon az európai igények teljesítéséhez, de ha lenne is, nincs elég terminálkapacitás a fogadásukhoz.

Környezetvédelmi dilemmák: klímacélok vagy a profit?

Kapcsolódó hír, hogy a Cheniere Energy INC LNG-termelő vállalat arra kérte az amerikai elnököt, adjon neki mentességet a rákkeltő anyagok kibocsátási tilalma alól, mert másképp leállásra kényszerülne és nem tudná kiszolgálni (kihasználni) Európa LNG-éhségét. A texasi székhelyű Cheniere kérésének megtagadása a Reuters szerint hónapokra, ha nem évekre vetheti vissza Amerika LNG-exportját, mivel a Cheniere adja az amerikai LNG export felét.

A dilemma nem kicsi. A cég rengeteg formaldehidet bocsát ki magából a metán túlhevítése során. A technológiát egyedül ez a vállalat alkalmazzaaz USA-ban, több mint 250 ilyen technológiai egységet üzemeltetve. Joe Biden amerikai elnök pedig korábban vállalta, hogy megvédi az érintett városokat a rákkeltő anyagok emissziójától.

Mennyivel kéne visszafogni a belföldi keresletet?

A fentebb említett 15 százalékos takarékosság csak egy becsült átlag. Egyes országoknak nem lenne szükségük a kereslet visszafogására, de a lista másik oszlopában lévők között van olyan ország, ahol 54 százalékos visszavágásra lenne szükség. És minden attól is függ, hogy milyen hosszú lesz a tél.

Az Intellinews által közölt becslés az Ausztria-Csehorzág-Szlovákia-Szlovénia országcsportra 27 százalékos keresletcsökkentést írt elő arra az esetre, ha leállna az orosz gázszállítást.

A Bulgária-Magyarország-Görögország-Horvátország-Szerbia országcsoport esetében a visszavágás mértéke 49 százalék kellene, hogy legyen.

A fenti számokat érdemes fenntartásokkal kezelni, nem világos például, hogy Szlovákia és Magyarország miért kerültek más-más csoportba, annak ellenére, hogy számos energia-összeköttetési közös pontjuk van.

A telje kép kedvéért megjegyezzük, hogy az orosz gáztól való minimális kitettségük miatt a Spanyolország-Franciaország-Portugália csoportnak elvileg nem kellene keresletkorlátozást alkalmaznia. Mi ezt a következetetést is vitatnánk, tekintve, hogy az európai országok nyilván azért megpróbálnák pótolni a hiányt a piacról, vagyis törvényszerűen megnő a verseny a nem orosz gázért a piacon.

!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »