2023 közepétől vezetik be itthon az italok csomagolásának betétdíjas rendszerét. A rendszer bőven lehetne ambíciózusabb: jelen állás szerint a rendszer inkább a begyűjtést fogja szorgalmazni, a csomagolások újratöltését nem teszi kötelezővé. Pedig a palackok újrahasználata az egyszerű újrahasznosításnál nagyobb mértékben csökkentené a környezetterhelést. , Akár 2026-ra az italcsomagolások 70 százaléka újratölthető lehetne.
2020 december 15-én szavazta meg a magyar Országgyűlés azt a törvénycsomagot, amely szerint kötelezően visszaváltandóak lesznek az italcsomagolások. A sok európai ország már alkalmaz visszaváltási díjat az egyszer használatos italcsomagolásokra, így a PET-palackokra, az alumínium- és papír italos dobozokra. A kötelező visszaváltási díjas rendszer várhatóan 2023. július 1-től lép majd életbe.
Friss adatok szerint Magyarországon a borosüvegeknek csak kb. 50%-át gyűjtik vissza, míg Németországban és Svédországban ez az arány 90% körül mozog. Az összképet árnyalja, hogy az újratölthető palackok részesedése ezekben az országokban is stagnál vagy csökken, Németországban például 50% alá zuhant az arányuk az elmúlt néhány évben. Hazánkban a sörgyártók használnak még számottevő mennyiségben újratölthető üvegeket, de szintén egyre csökkenő arányban, 2019-ben már csak 21%-os volt a részesedésük a teljes gyártásból – írja az Agrarvidek.hu.
Etyeki must, helyi homoktövis, kortárs szerzők, de jön a magyar komló is – mennyire hazaiak a magyar kézműves sörök?
Siralmas műanyag és fém újrahasznosítás
Ami a PET és az alumínium italcsomagolások újrahasznosítását illeti, hazánkban a 2010-es évek növekedése után folyamatosan csökken az újrahasznosítás aránya: 32% körül van ez az arány, amivel az EU-s tagországok közül az utolsók között vagyunk. A PET és az alumínium italcsomagolások kétharmada nem hasznosul, döntő részük – évi több mint 1 milliárd PET-palack – lerakókban, égetőkben, erdőszélen, patakpartokon végzi.
A Greenpeace korábbi (2018-as) felmérése szerint a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés. A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett.
A Greenpeace Magyarország éppen ezért a következőket várta volna el a visszaváltási rendszertől:
a visszaváltási díj bevezetésének korábbi határideje legyen 2022. január 1. a tervezett 2023. július 1. helyett. Ezzel csökkenteni lehetett volna a több milliárdnyi nem hasznosuló PET-palack és alumínium doboz mennyiségét;tűzzenek ki céldátumot az egyszer használatos italcsomagolások teljes körű újrahasznosítására, legkésőbb 2024-re;határozzanak meg kötelező újratöltési célszámokat vagy újratöltést biztosító gazdasági ösztönzőket, amivel segíteni lehet a hulladékmegelőzést. Legkésőbb 2026-ra az italcsomagolások 70 százalékának újratölthetőnek kellene lennie.Miért lenne fontos az újratölthető palackok használata és gyűjtése?
Az előbbi adatokból csökkenő tendencia rajzolódik ki, pedig környezetvédelmi szempontból pont fordított trend lenne a szerencsés: egy 5-6 alkalommal újratöltött borosüveggel akár 75%-os környezetterhelés csökkenést is elérhetünk egy egyszer használatos üveghez képest.
Ráadásul a számítások azt mutatják, hogy a környezetterhelés csökkenésének jelentős részét az alacsonyabb CO2 kibocsájtás adja. Szerényebb, de észrevehető eredményt hozna a visszagyűjtési arány növelése is. 10%-os változás, megközelítőleg 1-22% közötti csökkenést eredményezne a különböző hatáskategóriákban.
Betiltott mérgek térhetnek vissza az újrahasznosított műanyag játékokban
Miért nem népszerűbbek az újratölthető italospalackok?
Joggal merül fel a kérdés. Ha ennyi előnnyel járnak az újratölthető üvegpalackok, vajon miért nem elterjedtebb a használatuk és a visszagyűjtésük?
Az újratölthető üvegpalackokkal szemben a gyártók és kereskedők leggyakoribb ellenvetése a feltételezett plusz szállítási igény és a mosásához szükséges többlet víz használata. Az utóbbi nem számottevő, mert palackozáskor az új üvegeket is átmossák.
A szállítási igény, akár nyomósabb érv is lehetne, azonban Magyarországon jellemzően importált üvegeket használnak a gyártók, azaz eleve nagyobb távolságot tesznek meg a palackok, mintha belföldről történne az ellátás.
Érdekes adalék, hogy olyasmit próbálunk elérni az új szabályozással, ami egyszer már megvalósult. Itthon a 80-as évek végéig az újratölthető italcsomagolások aránya 90% feletti volt – írja az Agrárvidék.
kép: pixabay.com
Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical projektje társafinanszírozta.
The post Le vagyunk maradva az újratölthető üvegek hasznosításában appeared first on Tudatos Vásárló.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
