Nem kerül fel a Város-háza felirat a felújítás alatt álló Tamási Áron Színház homlokzatára. Kovászna megye kormánymegbízottjának hivatala 2024-ben indított közigazgatási pert a sepsiszentgyörgyi helyi tanács ellen: a prefektúra többek között diszkriminatívnak és megtévesztőnek találta a főtéri épület homlokzatán lévő, a város által visszaállítani kívánt feliratot. A jogerős bírósági ítélet nyomán az önkormányzatnak le kell mondania az eredeti tervről.
A helyi képviselő-testület augusztus 20-i ülésén módosította a Tamási Áron Színház felújítását célzó beruházás műszaki-gazdasági dokumentációját, elsősorban azért, hogy az önkormányzat pályázatot nyújthasson be a munkálatok finanszírozására. A frissített dokumentációban ugyanakkor rögzítették, hogy egy korábban megszületett jogerős bírósági ítélet nyomán a színház homlokzatára tervezett Város-háza feliratról lemondanak.
Sztakics Éva Judit alpolgármester lapunk érdeklődésére elmondta: azért tartották fontosnak, hogy a bírósági döntést és annak következményét egyértelműen rögzítsék a most elfogadott határozatban, mert nem akarták, hogy emiatt veszélybe kerüljön a pályázat.
„Végleges bírósági ítélet született, ezért sajnos kötelesek vagyunk lemondani a feliratról. Fontos volt ezt a mostani határozatban is hangsúlyozni, nehogy emiatt veszélybe kerüljön a pályázat, illetve nehogy ezt a határozatot is kifogásolja a prefektúra” – magyarázta az alpolgármester.
Mint mondta, az építési engedély kiadásának pillanatában még nem volt jogerős ítélet, a felirat szerepelt a dokumentációban. A végleges bírósági döntés csak később született meg, a feliratról így mérnöki utasítással kell lemondani, mivel az felülírja az építési engedélyben foglaltakat.
A prefektúra vitte bíróságra az ügyet
A helyi tanács 2024. február 9-én a 47-es számú határozattal hagyta jóvá a Szabadság tér 1. szám alatti ingatlan felújítását és bővítését célzó beruházáshoz szükséges jóváhagyási dokumentációt (DALI), amelyben szerepelt a Város-háza megnevezés elhelyezése is a Tamási Áron Színház felső homlokzatán. Ez volt a tanácshatározat azon része, amely ellen kifogást emelt a prefektúra.
A kormánymegbízott hivatala 2024. március 25-én átiratban szólította fel a helyi tanácsot a határozat felülvizsgálatára, illetve annak részleges visszavonására vagy módosítására. Miután az önkormányzat nem tett eleget a hivatal felszólításának, a prefektúra közigazgatási pert indított, és kérte a határozat feliratra vonatkozó részének megsemmisítését.
A Kovászna Megyei Törvényszék 2024. december 13-án a prefektúrának adott igazat, és részben megsemmisítette a tanácshatározatot. A sepsiszentgyörgyi helyi tanács 2025 februárjában jogorvoslattal élt az elsőfokú ítélet ellen. Az ügy a brassói táblabírósághoz került, amely 2025. május 9-én elutasította a helyi tanács felülvizsgálati kérelmét és helybenhagyta a törvényszék ítéletét, amely ezzel jogerőssé vált.
2024-ben még azt remélték, hogy az épület felújítása után a felirat visszakerülhet a homlokzatra. Fotó: Planshow
Érvek és ellenérvek
A prefektúra többek között azt kifogásolta, hogy a tervezett felirat mérete túl nagy és kizárólag magyar nyelvű, román megfelelő nélkül. Érvelésük szerint a közintézmények megnevezését a hivatalos és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell feltüntetni: a magyar megnevezés használható, de a román mellett, nem pedig önállóan.
Álláspontjuk szerint méreténél és elhelyezésénél fogva uralta volna a homlokzatot, jelentéktelenné téve az intézmény hivatalos nevét tartalmazó névtáblákat. Az imént említett okokból a Város-háza felirat diszkriminatívnak is tekinthető, illetve megtévesztő, mert azt sugallhatta volna, hogy az adott épületrész az önkormányzat székhelye.
Az önkormányzat álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a felirat nem az intézmény nevét jelöli, hanem egy történelmi jelentőségű építészeti elem, amely szerepelt az épület egykori homlokzatán, és amelyet a kommunizmus időszakában távolítottak el – ezt szerették volna a felújítás során visszaállítani. Kiemelték azt is, hogy a színház nevét a törvényes előírásoknak megfelelően tüntették fel románul és magyarul is.
Arra is hivatkoztak, hogy az épület műemlékövezetben található, továbbá a dokumentáció, amely ellen kifogást emelt a kormányhivatal, már jóval korábban kedvező véleményezést kapott a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Hivataltól.
Fennállása során az épületnek több rendeltetése volt: helyet adott a városházának, szállodának is, 1948-tól pedig a színháznak ad otthont. Fotó: Farkas Orsolya
Mit állapított meg a bíróság?
A Kovászna Megyei Törvényszék indoklásában egyebek mellett a műemlékvédelmi törvényre hivatkozott, és megállapította, hogy a Tamási Áron Színháznak otthont adó épület műemlékövezetben van ugyan, de nem szerepel a műemlékjegyzékben. Éppen ezért nem indokolt olyan felirat elhelyezése, amely nincs kapcsolatban az épület rendeltetésével.
A rendelkezésre bocsátott fényképeket is megvizsgálták, és ezekből kiderült, hogy sem 1880-ban, sem 1899-ben nem szerepelt Város-háza felirat a nyugati homlokzaton. A feliratot először egy 1920 előtti felvételen lehetett azonosítani, 1920 után, illetve 1945 után pedig ismét nem volt látható az épületen.
Megállapításra került továbbá, hogy a polgármesteri hivatal jelenlegi irodái az épület északi részén találhatók, bejárata pedig az 1918. december 1. utca felől nyílik. Ezzel szemben a Város-háza megnevezést az épület nyugati, Szabadság tér felőli homlokzatára tervezték elhelyezni, ahol a Tamási Áron Színház székhelye, illetve kereskedelmi egységek is találhatóak. A tervezett felirat tehát félrevezető lehet az épület tényleges funkcióját illetően. A brassói táblabíróság megerősítette a törvényszék indoklását és elutasította az önkormányzat érveit, az ítélet így jogerőre emelkedett.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
