A tudás hatalom, ezért is próbálja meg minél több hasznos információval szolgálni az erdélyi magyar társadalmat, a helyi vállalkozásokat az Erdélystat. Barna Gergő, a statisztikai portál vezető munkatársa úgy véli, az elemzéseik hiánypótlóak, mert nagyon sok gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási szempontból fontos adatot közölnek. A szakember beszélt a járványhelyzet hatásairól is, úgy tapasztalják, hogy sok magyar vállalkozás a nehéz időkben is megállja a helyét.
– Statisztikai portáljuknak, az Erdélystatnak a célja az Erdélyre és a romániai magyar közösség helyzetére vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, megjelenítése és értelmezése. Mire terjed ki az adatszolgáltatásuk?
– A statisztikai portálunkat azért hoztuk létre, hogy azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat kövessük, amelyeket etnikai szempontból is lehet vizsgálni. Az Erdélystat így az erdélyiekről az itt élő magyaroknak szól elsősorban. Fontos kiemelni, hogy etnikai bontásban nagyon kevés statisztikai adat áll a rendelkezésünkre, főként a népszámlálásra és bizonyos oktatási adatokra támaszkodhatunk. Az elemzéseink nagy része ezért területi statisztikáról szól, azt nézzük, hogy Erdélyen belül a különböző régiókban mi történik gazdasági, egészségügyi, szociális és oktatási szempontból. Kiemelkedően fontosak számunkra a nagyobb arányban magyarlakta területek, így a Székelyföld, a Partium vagy éppen Közép-Erdély. Képet akarunk adni arról, hogy Erdélyben a magyarok társadalmi helyzete hogyan alakul.
– Miért fontosak az önök által kigyűjtött, rendszerezett és értelmezett adatok?
– Azt láttuk, hogy az erdélyi magyarok önismerete viszonylag alacsony szinten áll, vannak olyan témák, amelyek nem jelennek meg a nyilvánosság előtt, vagy szerepelnek ugyan, de keveset foglalkozunk velük. Ez azért is van, mert ezek a statisztikai adatok és elemzések az állami intézetekhez tartoznak inkább, és így a román sajtó többet foglalkozik velük. Mi viszont megpróbáltuk ezeket az adatokat magyar szempontból feldolgozni, vagyis nem román anyagokat másolunk, hanem saját elemzéseket készítünk. Igyekszünk az erdélyi magyarok számára megjeleníteni azt, hogy miként néz ki a társadalom demográfiai, gazdasági, oktatási vagy éppen szociális téren. Próbálunk olyan adatokat a nyilvánosság elé tárni, amelyeket nem dolgoznak fel rendszeresen, ilyenek a beiskolázási számok, a különböző vizsgák teljesítménye. Például nyolcadikos záróvizsga és érettségi rangsort készítünk, ezek nagyon hiányoztak az erdélyi magyar nyilvánosságból.
– Sok helyről hallani arról, hogy Erdélyben is csökken a magyarság száma, jelentős problémát okoz az elvándorlás, kevesebb gyermek születik, és ezek következtében elöregedik a társadalom. Rámutatnak az elemzések valamilyen pozitívumra is?
– Próbálunk objektívek lenni, és igyekszünk hűek maradni az adatokhoz, de azért szerencsére vannak olyan elemzések, amelyek pozitívumokra mutatnak rá. Például gazdasági téren is az látszik, hogy a magyarlakta régiók, ha meg nem is erősödtek, de az az erőteljes csökkenés, ami a rendszerváltás után elindult, az most talán megállt. Ha különböző gazdasági mutatókat nézünk, akkor a Székelyföld (Hargita és Kovászna megyék), illetve a Partium (Szatmár és Bihar megyék) mind jobban ledolgozta a lemaradását az elmúlt években.
– Másfél éve a koronavírus-járvány mindenki életét megkeseríti, a covid nem kíméli a vállalkozókat sem, akik sokaknak adnak munkát. A különböző országokban működő cégek és társaságok ugyanakkor nem egyformán vészelték, vészelik át ezt a nehéz időszakot. Mit mutatnak a statisztikai adatok, hogyan éltek túl az erdélyi magyar vállalkozások?
– Ilyen adatsor nincs, ezt a kérdést három szempontból tudjuk nézni. Azzal kapcsolatban, hogy mit történt a gazdaságban, a GDP adatok mérvadóak, ezeket elemeztük. Egyrészt azt láttuk, hogy 2020-ban Romániában volt ugyan 4 százalékos visszaesés, de ez nem volt akkora, mint amit előre számoltak. S örvendetes volt, hogy Erdély magyarlakta területei az átlagosnál is alacsonyabb GDP-visszaesést szenvedtek el, és a helyreállás is meglehetősen gyors volt. Másrészt ágazatok szerint is meg lehetetett nézni a folyamatokat, Romániában a turizmus mellett a könnyűipart és a mezőgazdaságot érintette a válság jelentősebben, a szolgáltatások vagy például az építőipar viszont jobban ellenálltak. Ehhez hozzátartozik, hogy a válság általában mindig azokat sújtja jobban, akik amúgy is gyengébb lábakon állnak. Emiatt ki lehet jelenteni, hogy az amúgy is elmaradottabb vagy esetleg a középmezőnyben levő megyékben élő magyarokat azért igencsak megpróbálta a válság. S ez igaz a társadalom egyes tagjaira is, így azok szenvedték meg jobban a járványhelyzetet, akik alacsonyabb jövedelemmel és kevesebb tartalékkal rendelkeznek. Ezért is van az, hogy Romániában, ahol ismét tombol a járvány, egyre nagyobbak a társadalmi feszültségek. Ebben közrejátszik, hogy az emberek jelentős része nem oltotta be magát, és sajnos ez is éppen a kevésbé fejlett régiókra jellemző. Az nagy kérdés, hogy a járvány negyedik hullámának milyen hatása lesz a gazdaságra, nem elképzelhetetlen, hogy újabb visszaesés jön.
– Mennyire nőtt meg az online tér szerepe az elmúlt másfél évben?
– Jelentősen, itt Romániában főként az adminisztrációval való online kapcsolattartásban volt nagyobb lemaradás, és e téren pozitív változást tapasztaltunk az elmúlt két évben. Nagyon sok mindent el lehet már intézni az online térben, ez a cégeknek és a magánszemélyeknek is fontos eredmény. Valamelyest növekedtek a digitális kompetenciák, a felmérésünk azt mutatja, hogy az erdélyi magyarok közül is egyre többen használják az internetet. S nemcsak kapcsolattartásra vagy szórakozásra, hanem munkavégzés vagy ügyintézés kapcsán is felmennek a világhálóra. A szomorú tapasztalat viszont az, hogy a változás élezi az egyenlőtlenségeket, mert a falun élők vagy az idősek kevésbé rendelkeznek megfelelő digitális kompetenciákkal. és így a járványhelyzetben is nehezebben érvényesülnek.
– Megmaradhatnak az elért vívmányok, vagy visszarendeződés jöhet majd a járvány előtti élethez?
– Várhatóan megmaradnak, hiszen sokan hasznosnak tartják az online megoldásokat, de sok mindennek le kell még tisztulnia. Fontos ugyanakkor, hogy oda kell figyelni azokra a társadalmi rétegekre, akik különböző okok miatt nem tudtak lépést tartani a változással. Nem elég, hogy sokan vannak, akik használni tudják a modern eszközöket és lehetőségeket, hanem fel kell zárkóztatni azokat is, akik erre még egyelőre nem képesek. Ezt szem előtt kell tartani. Jól példázza ezt az, ami az oktatásban történt. A nagyvárosi iskolákban ugyanis jól működött az online oktatás, amire egy hét alatt át tudtak állni, míg sok faluban ez alig vagy egyáltalán nem ment. Annak ellenére, hogy a legtöbb esetben megvannak a szükséges eszközök, sokaknak van például okostelefonjuk, de rengeteg embernél hiányzik az azok kezeléséhez szükséges tudás.
– A közelmúltban tartották meg Marosvásárhelyen az I. Erdélyi Gazdasági Fórumot, a rendezvény a vállalkozások megerősítését, egymásra találását is szolgálja. Mennyire van szükség a magyar-magyar kapcsolatfelvételre Erdélyben és a Kárpát-medencében?
– Az együttműködés nagyon fontos, a vállalkozások, a gazdaság világában az erős kapcsolati háló kincset ér. Az erdélyi magyar társadalom egyre inkább párhuzamosan működik a román mellett, mind kevesebb a kapcsolat, az érintkezés köztük. A gazdaság esetében ez így nem teljesen igaz, főleg a nagyoknál, de a kisebb cégek inkább a magyar világ felé nyitnak, Erdélyen belül, egymással működnek együtt. Fontos ugyanakkor, hogy az anyaországban vagy más külhoni térségekben is partnerre lelhetnek. Az erdélyi vállalkozásoknak szükségük van a tapasztalatokra, a tudásra, amit könnyebben megszereznek más magyar cégektől, mint Bukarestben, ami sok esetben, főleg a kisebbeknél, a nyelvi korlátok miatt is van.
The post Lassan ledolgozzák hátrányukat az erdélyi magyar vállalkozások appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
