Juhos László úrnak, az RZK elnökének
Kedves Laci!
Kérésedre, röviden.
A NES szerint 2030-ra a napelemes kapacitások értéke meg kell, hogy haladja a 6000 MW-ot, 2040-re pedig meg kell közelítenie a 12000 MW-ot. 2000 MW beépített napelemes kapacitásnál az alábbi szöveg szerint „meg kell állni”, és értékelni a további teendőket (14. oldal):
„A villamosenergia-szektor átalakulása ugyanakkor megköveteli a nagyobb rugalmasságot biztosító innovatív és okos megoldások alkalmazásának az előmozdítását, ami jelentős piacszervezési, elosztói- és átviteli hálózat fejlesztési, humán kapacitás- és kompetencia-fejlesztési, valamint szabályozási feladatot generál. Ezek megvalósítása meg kell, hogy előzze az időjárásfüggő megújuló termelők további nagyarányú rendszerbe illesztését, a rendszerbiztonság fenntarthatósága és költségek kontrollálhatósága érdekében. Ezért 2000 MW napelemes termelő kapacitás beillesztését követően felülvizsgálat tárgyát kell képezze az, hogy a további növekedés pénzügyi és infrastrukturális feltételei milyen forrásból és mikorra biztosíthatóak reálisan.”
Ezen pozitívnak tekinthető kitétel jó lehetőséget biztosít a NES rendszeres időközönként történő, a tudomány, technika, technológia fejlődését, a külső és belső társadalmi és gazdasági változásokat figyelembe vevő pontosítására.
Néhány észrevétel:
• A MAVIR 2017-es tény terhelési diagramok alapján a jövőbeli becsült téli-nyári, munkanapi-hétvégi napi terhelési diagramok alapján, Paks I-II együttes üzeme mellett, a villamosenergia-rendszer által elviselhető (kiszabályozható) napelemes kapacitás értéke a 2017-es értékhez képest 1500 MW-al magasabbra tehető. Kritikus a nyári napos hétvégék szabályozhatóságának fenntartása. A problémát ott látom, hogy a NES-ben írt 2000 MW-os felülvizsgálati pontot jóval Paks II üzembe jövetele előtt el fogjuk érni. A felülvizsgálat során figyelembe célszerű venni azt a tényt, hogy Paks I-II a tervek szerint évekig együtt fog üzemelni.
• Érdemes lenne elgondolkodni, hogy a napelemekben termelt energia az árához képest (KÁT, METÁR) mekkora tényleges piaci értékkel rendelkezik. Az időjárás-függőségéből következően a nehezen becsülhető termelése és a kötelező átvétele miatt a piaci értéke biztosan alacsonyabb, mint a legolcsóbban kereskedett, menetrendet adni tudó erőműé. Viszont mind a beruházását, mind az átvételét illetően olyan támogatások kísérik, amelyek a piacot torzítva a szektor többi szereplőjét hátrányosan érintik. Sajnálatosan a hazai hozzáadott érték csekély, beruházása során magas az import aránya.
• A NES szerint az import-export szaldónk mértéke a tervezett intézkedésekkel 2040-re 20% alatti értéken stabilizálódik. Ez az információ fontos, de kevés. A nemzet érdekében fontosabb, hogy mekkora a szaldó pénzügyi egyenlege, a METÁR átvételi és a kereskedett export ár különbségének figyelembe vételével is. Félő, hogy az időjárásfüggők túlépítése esetén olyan alacsony (akár negatív, lásd Energiewende hatása) áron tudunk csak exportálni, ami a pénzügyi szaldó értékét a jelenlegi helyzethez képest még növelheti is. Az importunk nagy része pedig egyrészt szabályozó kapacitás, másrészt a csúcsidei igényeink fedezésére szükséges. Előállhat tehát a drága import és olcsó export helyzet. Ezért is célszerű a MAVIR tanulmányából a szomszédaink tervezett kapacitásait is figyelembe venni, belőlük tanulni. Bár terveznek időjárásfüggő erőműveket is, de látszik, hogy a nemzetközi villamosenergia-kereskedelemben felesleges és emiatt olcsón megvásárolható és náluk tárolható energiákra is alapozva, a saját igényeiket meghaladó szivattyús energiatározó (SZET) kapacitások megépítését illetve bővítését tervezik.
• Megjegyezhető, hogy a Dunára vizsgált három vízerőmű összesen 450 MW teljesítőképességgel ugyanannyi villamos energiát tudna jó menetrend-tartó és szabályozási képességgel termelni évente, mint 2200-2400 MW kapacitású időjárásfüggő naperőmű. Mivel a vízerőművek több funkciójúak, a villamosenergia termelő részre jutó beruházási költségük bizonyosan alacsonyabb, mint a hasonló nagyságú energiát termelni képes naperőműveké. Nem mellékesen jóval magasabb hazai hozzáadott értékkel, egyéb járulékos előnyökkel.
• És talán ami a legfontosabb: az EU által lovaggá ütött azon bizonyosság, hogy a jelenlegi globális felmelegedést (klímaváltozást) az ember általi CO2 kibocsátás miatt megnövekedett magasabb légköri CO2 koncentráció okozza, s emiatt elővigyázatosságból dekarbonizációs intézkedéseket kell végrehajtani, nemzeti érdekből is folyamatosan és nagy apparátussal vizsgálni célszerű.
Összefoglalva: bízom abban, hogy a NES-ben nevesített mérföldkőig olyan új tudomány-politikai helyzet, K+F+I eredmény, analízis, információ jelenik meg, amelyek eredményeként a NES villamosenergiára vonatkozó része a szakmaiság és a nemzet érdeke irányába tud fejlődni.
Üdvözlettel
Láng Sándor
2020. 02. 20.
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
