Különös ügyvéd a Roszatom körül

Különös ügyvéd a Roszatom körül

Szabó Iván ügyvédre bízta az orosz állami tulajdonú Roszatom a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogi feladatokat. Arra a jogászra, aki ezer szállal kötődik a Fideszhez – értesült lapunk. Szabó Ivánt csupán ügyvédbojtárok és más segéderők támogatják e munkában. Pedig nem kicsi a tét, az orosz–magyar közös beruházás ugyanis 3700 milliárd forintot érint.

A paksi atomerőmű bővítésében érdekelt orosz cég, a Roszatom választása azért is különös, mert elemi érdekük lenne, hogy olyan személy képviselje őket, akiben megbízhatnak, és száz százalékban a megbízó érdekei szerint jár el a jogi ügyek intézésében. Természetesen nem állítható ennek az ellenkezője sem, mindenesetre az üzleti életben kevésbé szokványos lépés egy ilyen hátterű ügyvéd személyének kiválasztása.

Az iroda honlapja szerint Szabó Ivánt hét ügyvédjelölt, vagyis jogászgyakornok és három felsőfokú OKJ-s képzettségű munkatársa segíti a következő évtized egyik legdrágább és legbonyolultabb orosz–magyar beruházásával kapcsolatos szakmai kihívásokban. A Magyar Nemzet megkereste a paksi bővítés előkészítéséért felelős Miniszterelnökséget és a Szabó ügyvédi irodát is. A Miniszterelnökség lapunkkal azt közölte, hogy sem a tárca, sem az MVM Paks II. Zrt. nem adott megbízást Szabó Iván ügyvédi irodájának a Paks II. beruházással kapcsolatos jogi feladatok ellátására. (Eredetileg olyan információ került a birtokunkba, amely szerint Szabó a magyar államot képviseli a közös beruházás jogi ügyeiben.) Szabó Iván telefonon hívta vissza lapunkat, miután elmondása szerint a Miniszterelnökségtől megkeresték feltett kérdéseink miatt. Az ügyvéd lapunknak elmondta, hogy a Roszatom nyílt pályázatára jelentkezett az irodája, amelyet meg is nyert. – A megbízást idén kaptam meg, és egy évre szól, de többet nem szeretnék mondani – közölte lapunkkal Szabó Iván.

Az ügyvéd személye nem ismeretlen a kormánypártban, hiszen már a 2010-es választások előtt komoly szerepet játszott a Hagyó Miklós, Budapest volt szocialista főpolgármester-helyettese elleni perben.

Szabó Iván is részese volt a pécsi vízierőmű-csatának Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI

Ő védte ugyanis Balogh Zsoltot, a BKV egykori megbízott igazgatóját, aki a Hagyó-ügy koronatanúja és egyben egyik vádlottja volt. A választási kampány hajrájában Balogh azt állította, hogy több alkalommal korrupciós pénzt juttatott Hagyó Miklósnak, összesen hetvenmillió forintot, ebből pedig 15 milliót személyesen, egy Nokia-dobozban. Ez a korrupciós botrány is hozzájárulhatott a Fidesz kétharmados győzelméhez. Hagyó Miklóst egyébként csak hűtlen kezelésben találták bűnösnek, idén januárban – nem jogerősen – két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Szabó és a pécsi munka

Szabó Iván korábban intenzíven foglalkozott az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, közszolgáltató cégekkel, ezeken belül különösen a víziközművekkel, ami az iroda fő profilját képezi. Irodája látta el a pécsi önkormányzat Tettye Forrásház Zrt.-jének képviseletét a francia Suez Environnement vállalatcsoporttal szemben a Pécsi Vízmű Zrt. ügyében, amikor lényegében államosították a víziközművet. Mint ismeretes, a baranyai megyeszékhely tulajdonában lévő Pécsi Vízmű (PV) Zrt.-ben a Suez-csoporté volt a kisebbségi részvénycsomag. A fideszes városvezetés 2009 szeptemberében szakítani akart kisebbségi partnerével, mivel úgy látta, hogy a Suez által irányított PV drágán szolgáltat, és „talicskával tolja ki” a hasznot a cégből. A Suez azonban meg akarta őrizni tulajdonrészét, ezért a város egy másik vállalkozására, a Tettye Zrt.-re bízta a vízszolgáltatást, s utóbbi cég elfoglalta a PV telephelyeit. Négy évig húzódott a vita, végül Pécs önkormányzata és a párizsi székhelyű Suez-csoport megegyezett. E szerint a franciák 3 milliárd forintot kapnak azért, hogy visszaadják a városnak a Pécsi Vízmű Zrt.-ben birtokolt 48 százalékos részvénycsomagjukat. A pénz kifizetését az állam átvállalta, Szabó Iván pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Emellett még a Pintér Sándor belügyminiszterhez kötődött Civil Zrt.-nek is nyújtott jogi tanácsadást. Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. megbízásából is közreműködött közbeszerzési eljárásokban. A kormányváltást követően több állami cégben kapott megbízást, tagja lett a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottságának. Nagy kérdés, hogy miért láttak személyében fantáziát az oroszok, hiszen egyértelműen kitűnik, hogy Szabó Iván jó kapcsolatot ápol kormányközeli személyekkel. Lapunk tegnap délután a Roszatomot is megkereste ez irányú kérdéseivel, de választ még nem kaptunk.

A paksi atomerőmű-bővítés

A 2014 januárjában aláírt paksi atomerőmű-bővítés becsült költsége egyébként 12 milliárd euró, vagyis mintegy 3700 milliárd forint. A projekt megvalósításához 10 milliárd eurót az Oroszország által nyújtott 30 éves futamidejű államközi hitelt ad, amelynek kamatlába négy-öt százalék lesz, a fennmaradó kétmilliárd euró pedig magyar önerő. A két darab AES–1200 típusú, orosz gyártmányú reaktor beépítésére tender nélkül a Roszatomot bízták meg a magyar hatóságok. Az Európai Bizottság novemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Roszatom versenyeztetés nélküli megbízása miatt, most pedig jó eséllyel egy másik ugyanilyen vizsgálat indulhat az Európai Unió villamosenergia-piaci irányelvének figyelmen kívül hagyásáért. Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos ugyanakkor rámutatott: az új reaktorok biztonságosak lesznek, és atomerőművek nélkül a folyamatos és stabil villamosenergia-ellátás nem lehetséges.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »