Lázár János: Nincs olyan uniós érv, amely miatt a lex CEU-t módosítani kellene.
Kérdéses, hogy a New York-i CEU hogyan tud Magyarországon a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatban dokumentumokat kiállítani akkor, amikor azt Philadelphiában akkreditálták, és alapító okiratában a budapesti egyetem címe szerepel, az amerikai metropoliszra pedig csak hivatkoznak. Az ellentmondásos helyzetet fokozza, hogy mind a tengerentúli, mind a magyarországi intézmény pecsétjében a Nádor u. 9. szerepel, és az intézmények vezetője kvázi önmagával szerződik. Közben a kormány megküldte a lex CEU-val kapcsolatos válaszát Brüsszelnek.
Önmagával kötött együttműködési szerződést magyar nyelven a budapesti Közép-európai Egyetem és a Central European University New York korábbi elnöke és rektora – derült ki a Magyar Idők birtokába került iratokból. A John Shattuck által két ponton aláírt, 2009. szeptember 9-i datálású dokumentum egyik érdekessége, hogy a rajta szereplő, a két intézmény hitelességét bizonyító pecsét nem egyezik meg a szerződésben szereplő intézményekkel.
Az egymás mellett szereplő, ugyanolyan tipográfiájú CEU-s bélyegzők egyikén a „Közép-európai Egyetem, 1051 Budapest, Nádor u. 9.”, a másikon „Central European University, 1051 Budapest, Nádor u. 9.” felirat szerepel.
A megállapodás szövegében ennek ellenére az Amerikai Egyesült Államokban akkreditált, New York-i székhelyű felsőoktatási intézményre hivatkoznak. Hasonló, a Nádor utcai címmel kapcsolatos anomália már az intézmény akkreditációs okiratában is felfedezhető.
A Közép-európai Egyetemet az alapító okirat szerint a Middle States Commission on Higher Education (USA) a Nádor utcai intézmény címén akkreditálta 2004-ben – hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.blogstar.hu. A blog felveti a kérdést: hol van a CEU New York-i intézményének akkreditációja, és hogyan akkreditálhatták Philadelphiában a magyarországi Közép-európai Egyetemet?
Az intézmény honlapján azt írják, hogy ők „az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditált budapesti székhelyű felsőoktatási intézmény”. Ezzel kapcsolatban a PestiSrácok.hu jegyzi meg, hogy egy cég bejegyzett székhelye nem lehet egyszerre New Yorkban és Budapesten is.
A hatályos magyar törvény szerint egy cég székhelye a társaság cégjegyzékbe bejegyzett irodája, amely egyúttal a levelezési címe is. A magyar cégnyilvántartás szerint a Central European University székhelye: 10019 New York, West 57th Street 224. A manhattani, a Central Parkhoz közeli címen lévő irodaházban azonban nem a CEU, hanem az Open Society Foundations, a Soros György által alapított Nyitott Társadalom Alapítvány központja működik.
A furcsa helyzet kapcsán Rüll Ildikó, az egyetem sajtóreferense a lapnak azt nyilatkozta: a magyarországi székhelyű Közép-európai Egyetemnek csak magyar akkreditációja van, amerikai nincs. A blogon található dokumentum a New York székhelyű és Budapesten működő Central European University akkreditációja – mondta a sajtóreferens.
Az iratokon és a pecséteken szereplő budapesti cím kapcsán pedig úgy nyilatkozott: a Nádor utcai cím a működésének a helyszínére utal, és nem a jogi székhelyre. Felmerül egy másik kérdés is, hogy ha csak 2004-ben akkreditálták a CEU-t, az hogy működhetett 1995-től Budapesten?
A helyzetet megmagyarázza az a Magyar Időkben korábban idézett, 2005. márciusi levél is, amelyet Soros György küldött Magyar Bálint „barátjának”. Ezen levél alapján aztán az MSZP–SZDSZ-es parlamenti többség alig egy hónap leforgása alatt az amerikai spekuláns kérése szerint a CEU-ra szabta a felsőoktatási törvényt.
A jogszabály idén áprilisi módosítása szüntette meg az intézmény kiváltságait a többi, Magyarországon működő egyetemmel szemben. A törvénymódosítás miatt az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és a magyar kormánynak csütörtökig kellett válaszolnia az uniós szerv kérdéseire.
– Az Európai Bizottság (EB) politikai megfontolásokhoz keresett jogi érveket, de azok így erősen „kényszeredettek, sajnálatos, hogy a politikai megfontolások a jogi érvek minőségének rovására mennek – nyilatkozta Trócsányi László igazságügy-miniszter, miután a kormány tegnap elküldte válaszlevelét az uniós testületnek.
– A magyar kormány meggyőződése szerint az EB egyetlen olyan érvet sem hozott fel, amely miatt a nemzeti felsőoktatási törvényt módosítani kellene – ezt már a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte a tegnapi sajtótájékoztatón. Lázár János hangsúlyozta, a magyar kormány szerint a felsőoktatási törvény módosítása nem sérti az unió jogszabályait és alapelveit.
Mint mondta, le fogják folytatni azt a vitát, hogy a magyar kormány feltételül szabhatja-e egy külföldi egyetemnek, hogy az anyaországban is legyen campusa. Hozzátette: miközben a CEU körül „megy a habverés”, a különböző országok készek a magyar kormánnyal tárgyalni.
Az amerikai spekuláns John Shattuck, az oktatási intézmény korábbi elnöke és rektora társaságában Forrás: MTI
Példaként Kínát és az Egyesült Államokban működő McDaniel egyetemet említette. A miniszter elmondta azt is, semmi akadályát nem látják, hogy tárgyaljanak New York állam kormányzójával. Jelezte, az Egyesült Államok kormányával is kapcsolatban állnak.
Mint fogalmazott, akinek egyeteme van Budapesten, mindenki jelentkezett magától, és nem érzi szükségét annak, hogy a kormány bármely külföldi egyetem fenntartójához „rohangáljon”. Szavai szerint a kabinet a Közép-európai Egyetem sorsát rendezettnek tekinti, az a kérdés, hogy a New York-i CEU hogyan tud Magyarországon a felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatban dokumentumokat kiállítani.
Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette: ha Soros György megkeresi a magyar államot, akkor tárgyalnak vele.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
