Kopogtat az advent. Ez az időszak a karácsonyi ünnepet megelőző várakozás, felkészülés ideje. Mint ahogy a legtöbb ünnepkörhöz, ehhez az időszakhoz is számos szokás, néphagyomány kötődik.
Ahogyan azt sokan tudják, az advent jelentése: eljövetel. A latin “adventus Domini” vagyis az “Úr eljövetele” kifejezésből ered.
Mikor van idén advent?
Az adventi időszak az idei évben december 3., vasárnaptól, a december 24-i vasárnapig, szentestéig tart. Vagyis az adventi koszorún az első gyertyát most vasárnap gyújtjuk meg.
Angyali misék
A hívő emberek adventkor hajnali misére járnak, hogy méltón ünnepeljék a várakozás időszakát. A hajnali miséket latin szóval roraténak, illetve angyali miséknek is nevezik, mert az angyali üdvözlet nyilvános elmondásával fejeződik be.
Mióta létezik az adventi időszak?
Az adventet az 5. század óta tartják számon. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el és összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el. Az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban.
Adventi jelképek
Az adventi időszak hangulatát a karácsonyra, a szeretet ünnepére való felkészülés mellett a fényre való vágyakozás is meghatározza. Legfontosabb szimbóluma az örökkévalóságot és a megváltás fényét jelképező adventi koszorú.
Az adventi koszorú
Az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, tájainkon azonban csak a 20. század vége felé kezdett elterjedni.
Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Ez a szokás hamar követőkre talált.
Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg.
Mit jelképeznek a gyertyák?
A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt. A megnyújtás sorrendjében a harmadik gyertya – a koszorún lévő egyetlen rózsaszín – az öröm gyertyája, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömet, valamint Szűz Máriát szimbolizálja, míg a negyedik gyertya – mely ugyancsak lila – a szeretetet.
A koszorú közepére helyezett, karácsony napján meggyújtott ötödik (fehér) gyertya a fényt hozó Jézus születésére emlékeztet.
Az adventi koszorú hagyománya lelki megtisztulásra és megújulásra is alkalmat ad, hogy az ünnep, csakugyan ünnep legyen, és akkora figyelemmel fordulhassunk egymáshoz, amelyet mindannyiunk megérdemel.
Adventi házikó
Szokás volt az adventi házikó készítése, ami kartonlapból készült, és annyi ablaka volt, ahány napból állt az advent. Minden napon kinyithattak egy újabb ablakot, ahol egy-egy bibliai idézet volt található. Ebből már csak az adventi naptár maradt meg, ahol az ablakok csokit rejtenek.
Adventi kalendárium – hányat kell még aludni karácsonyig?
Az adventi naptárak számozott ablakai minden napra újabb meglepetést (képet, apró játékot, édességet) rejtenek december elejétől karácsonyig.
1851-ben egy kreatív édesanya, Lang asszony „találta fel“az adventi naptárt. A kisfia ugyanis folyton azt kérdezgette, mikor lesz már végre karácsony. Az anya, hogy lecsillapítsa a kisfiút, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet lehetett kibontani, megenni, s lehetett várni a másnapot.
Adventi tilalmak
Kisböjt
Régebben az adventi időszakot kisböjtnek is nevezték. A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt. A kisböjt advent első vasárnapjával kezdődött és tartott egészen szentestéig. Az adventi böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.
Adventi hagyományok, babonák, hiedelmek
A decemberi hónapot eleink karácsony havaként emlegették. A hideg december korai tavaszodást jelent, ha hihetünk a népi megfigyeléseknek, de azt is mondják, ha december 1-jén fúj a szél 40 napig szeles idő várható.
Szentcsalád járás
Más helyeken, vidékeken egy ilyen szentképpel járták az utcákat és kopogtattak be házakba. Ahol befogadták őket, ott imádság után elhelyezték a szobrot.
Az adventi szokások egy része termékenységvarázslás volt, ugyanakkor megjelentek a boszorkányok, a gonosz, a rossz szellemek elűzésére vonatkozó rituálék is.
Eleink úgy tartották, a hajnali mise előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, a néphiedelem szerint ugyanis harangozás előtt jártak a boszorkányok.
Ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét.
Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet „édesgessenek” magukhoz.
Adventi időszakra eső jeles napok
A legtöbb népszokás András, Borbála, Luca, Miklós és Tamás napjához fűződik.
Szent András napja a magyar néphagyományban
Disznóölő Szent András
András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is. Általában ilyenkor fordult olyan hűvösre az idő, hogy el lehetett kezdeni a disznóöléseket.
Időjósló Szent András
Megfigyelték, ha András-napján fagy, akkor a karácsony esős lesz. Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás.
Eleink úgy tartották, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.
Férjjósló Szent András
A legkedveltebb mindegyik közt az András-napi ólomöntés és gombócfőzés volt. Eleink úgy hitték, hogy az András napján öntött ólom elárulja a lányoknak, mi lesz jövendőbelijük foglakozása, míg a gombócfőzés segítségével megtudhatták az eladósorban levő lányok a jövendőbelijük nevét is.
„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”
Andrást megelőző este a lányok férfi ruhaneműt tettek a fejük alá, és akivel álmodtak az lesz a vőlegénye. Előtte böjtölni kellett.
Eresz rázogatása
Úgy tartották, ha az ereszt megrázva búzamag potyogott, gazdag kérő lesz, ha rozs potyogott, szegény kérő lesz, ha pondró, bogár potyogott, a lány jövő évben terhes lesz.
András-napi pogácsa
Az András pogácsa készítése párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.
Disznóröfögtető András
A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András-napkor szokásos praktika.
Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy.
A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffen-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.
Hegedűnémító Szent András
A néphagyomány úgy tartja: András leteszi a hegedűt, éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
Egy nap kivétel volt: az András utáni szerda, vagyis a kukaszerda, amikor még lehetett egy utolsót muzsikálni, de már csak otthon.
Borbála-napi hiedelmek
Borbála-ág
A nap legfontosabb népi hagyománya, a Borbála-ág vágása. A lányok ezen a napon cseresznye- vagy orgonaágat törtek, majd vízbe helyezték. A Borbála-ág karácsonyi virágzása esküvőt jósolt az eladósorban lévő lányok számára.
Doroszlón ugyan virágoztattak Borbála-ágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.
Szerelmi jóslás almával
Borbála-napi kotyolás
Borbála napján jártak „kotyolni” a fiúk, vagyis szerencsét, termékenységet kívánni. Mondókájuk végén leguggoltak, és elkiáltották magukat:
Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”
Buzsákon András-nap kezdték el a kotyolást, aztán még Borbála és Luca napján is kotyoltak.
Dologtiltó Borbála
Tiltólistás volt ilyenkor a varrás, fonás, seprés. Kölcsönadni és ajándékozni sem volt szerencsés ezen a napon, a babona szerint ezzel a szerencse is távozik a házból. Borbála napján a tűzrakás sem lehetett a nők feladata, csak a férfiak tehették meg,
Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor is úgy tartották, nem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedt, seprűvel verték ki.
Luca-napi hiedelmek, babonák
Luca napja éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.
Luca széke
Lassan készül, mint a Luca széke”
– tartja a mondás.
Ezen a napon készül a háromlábú Luca széke, amelyre a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok. Elmenekülni előlük csak mákszórással lehet, mert a monda szerint a boszorkánynak fel kell szedegetnie a mákszemeket.
Luca-kalendárium
Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, és ez az időszak jelzi a következő esztendő 12 hónapját. lyenkor minden nap feljegyzik, hogy milyen az időjárás, és ebből következtetnek a következő időszakra.
A Luca-cédula
A jóslás lényege, hogy a lányok 12 cédulára fölírnak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kell dobni egyet anélkül, hogy megnéznék, milyen név van ráírva, és a – varázslat szerint –, amelyik név megmarad, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.
Gombócfőzés, ólomöntés
Borbála napjához hasonlóan ezen a napon is a lányok közös szórakozása volt a gombócfőzés és az ólomöntés, amelyek segítségével jövendőbelijük neve derülhetett ki.
Luca-napi alakoskodás
Luca-napi alakoskodók arcukat fehér lepellel takarták el, a jó gyerekeket megajándékozták, a lustákat pedig megfenyegették a kezükben tartott seprűvel vagy meszelővel.
Lucázás, kotyolás
A lucázás vagy kotyolás a hajnalonként (lopott szalmával) házról házra járó fiú gyermekek termékenységvarázsló szokása volt. A kotyolás, ahogy korábban utaltunk rá, Borbála napján is elterjedt volt.
Luca-napi tilalmak
Luca-napján régen tilos volt sütni, mert azt tartották tűzvészt okozhat. Ugyancsak tilos volt mosni; sőt kölcsönadni is, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek.
A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra.
Tamás napja
Ha az e napon megölt disznók mája nagy lett, akkor a régi öregek azt mondták, hogy csikorgós lesz a karácsony.
Ha Tamás reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett.
Férjjósló praktikák
Hajadon lányokat érintő hiedelmek is kapcsolódtak Tamás napjához. December 20-án este a lányok jól tették, ha a vállukkal megrázták a kaput, ugyanis ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, akkor kérőre számíthattak. Az ugatás irányából még arra is következtettek, honnan érkezik majd életük párja.
Ha pedig elalvás előtt férfi alsóneműt rejtettek a párnájuk alá, még a jövendőbelijük személyét is megálmodhatták.
Adventi elcsendesülés
A legtöbb ember számára az advent a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés időszaka. A féktelen vásárlások, kapkodás, idegeskedés helyett ebben az időszakban kellene elcsendesülni, magunkba fordulni és elgondolkodni.
Az advent a nem hívők számára is remek lehetőség nyújt arra, hogy a közös gyertyagyújtások összehozzák a családot.
Gondoljuk végig ebben az időszakban mennyi minden köszönhetünk szeretteinknek, milyen jó, hogy velünk vannak. Ne veszekedjünk, felejtsük el a régi sérelmeinket, béküljünk meg!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
