Kukkonia Liga Konferencia: jövőképek Dunaszerdahelytől Bilbaóig Lencsés Zoltán2025. 10. 06., h – 17:02 Dunaszerdahely |
Utánpótlás-nevelés, játékosfejlesztési stratégiák, egyedi és izgalmas klubfilozófiák – a dunaszerdahelyi MOL Aréna adott otthon a Kukkonia Liga Nemzetközi Konferenciának, számos érdekes vendég részvételével.
Szeptemberben figyelemfelkeltő meghívó érkezett szerkesztőségünk e-mail-címére: az idei Kukkonia Liga Nemzetközi Konferenciára számos izgalmas nevet hívtak meg a szervezők, többek között két szakembert az Athletic Bilbaóból, a dán FC Nordsjaelland technikai igazgatóját, az ismert szlovák mentort, Michal Kopčant és Marco Rossit, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát.
Ilyen névsor után nem meglepő, hogy közel háromszázan gyűltünk össze a MOL Arénában egy reggeltől estig tartó nemzetközi konferenciára. Újpest, Győr, Gyirmót, Sopron, Egyházkarcsa, Csenke, Vörösmajor – ez csak néhány a rengeteg, klubszínekben pompázó melegítő közül, amin megakadt a szemünk a jelenlévőket figyelve. A konferencia elsősorban az utánpótlásedzők számára ígérkezett tanulságosnak, hiszen az előadások legfontosabb témája a tehetséggondozás volt.
DAC-os kezdés
A Konferencia egy dunaszerdahelyi „szekcióval” kezdődött: előbb Jan Van Daele, a DAC ügyvezető igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd Németh Krisztián, a DAC Akadémia igazgatója vette át a szót.
„A Kukkonia Liga projektnek az egyszerűsége a gyönyörű”
– vágott bele, és elmesélte a sikerprojekt kezdeteit, amelyek a koronavírus-járvány időszakára vezethetők vissza. Ekkor bezáratták az akadémiát, nem lehetett edzeni, így eldöntötték: meglátogatják a Dunaszerdahelyi járás iskoláit, és mindenhol tartanak egy testnevelésórát, hogy felmérjék a terepet. Így páratlanul pontos rálátásuk lett a körülményekre, és azzal szembesültek, hogy az oktatási rendszer szó szerint egy csőd fizikai és mentális szempontból is. Úgy döntöttek, a DAC védnöksége alatt beszállnak a fiatalok fejlesztésébe a régióban.
„A harmadikosok és negyedikesek körében már óriási problémákat láttunk. Ebbe a történetbe nekünk bele kellett lépnünk. Dóka Tímeával és Ravasz Tibivel kidolgoztunk egy tervet, amire a Világi család azt mondta: fantasztikus.”
A folytatásban felfigyelt munkájukra a szlovák szövetség, megnyertek egy országos versenyt az újonnan alakított csapattal, majd gyorsan egy UEFA-szervezésű versenyen találták magukat. „Pár hónappal később már Nyonban voltunk, az UEFA főhadiszállásán, ahol a marketing-igazgató és a technikai igazgató szenvedélyesen tapsolt a projektünknek. A tanulság: kis járás vagyunk, de ha összefogunk, olyan dolgot vihetünk véghez, aminek nagy visszhangja van” – tette hozzá Németh Krisztián, kiemelve, hogy az UEFA 51 induló közül választotta győztesnek a Kukkonia Liga projektet, ezzel a DAC olyan nevek közé iratkozott fel, mint a Bilbao, a Marseille vagy a Mainz.
„Szeretnénk ezt a módszert népszerűsíteni, és remélhetőleg minden régióban kialakul egy klub, amely a rendszer élére áll. Örülnénk, ha minél többen fociznának, hiszen Szlovákia és Magyarország is kis ország, ahol minden tehetséget meg kell találni, és mögéjük kell állni”
– mondta az akadémia igazgatója.
A páratlan Athletic Bilbao
A Bilbao egyedülálló klub a világon abban a tekintetben, hogy csak baszk, illetve saját nevelésű labdarúgókat foglalkoztat. A klubot Eneko Bóveda, az akadémia igazgatója és Aitor Ugarte, az akadémia vezető edzéskoordinátora képviselte.
Bóveda elmagyarázta, hogy hazaiként kezelnek minden Baszkföldről származó játékost, illetve azt, aki már gyerekként az akadémiára került. A 3 millió lakossal rendelkező, nagyjából 20 ezer négyzetkilométeres tartományban hatalmas verseny zajlik a tehetségekért, hiszen jelenleg négy élvonalbeli klub is baszkföldi: a Bilbao mellett a Real Sociedad, az Osasuna és az Alavés. Az Athletic a nagy harc közepette is komoly hálózatot épített ki a régióban, jelenleg 178 partnerklubja van.
„A fő problémánk az elmúlt években talán az volt, hogy a Real Sociedad megerősödött, márpedig a fiatalok döntésében a felnőttcsapat eredményessége is számít. Tíz éve egyértelműbb volt, hogy minket választanak”
– fogalmazott Bóveda. „Mi nem vagyunk ott a piacon, nincs olyan, hogy keresünk egy magas, kilences támadót. Ha viszont a klubon belül rendelkezésünkre áll egy alacsonyabb, mozgékony befejező csatár, akkor miatta átformáljuk a rendszerünket” – magyarázta.
Aitor Ugarte részletesebben is bemutatta az edzésmódszereiket, hogyan mérik a fiatalok teljesítményét, és kiemelten beszélt a mentális felkészültség fontosságáról is. Elmondása szerint Bilbaóban már az utánpótláscsapatoknak is van pszichológusa, hiszen az U19-ből a felnőttekhez való átmenet nagyon problémás tud lenni. Ha egy kiemelkedő játékos hirtelen, életében először padozni kényszerül, az komoly mentális kihívás…
A győri példa
Határozott előadásmódjával és gondolataival nagy kedvencünk volt az ETO Akadémia igazgatója, Havas Máté, aki 2022 óta tölti be funkcióját, és az új győri korszakot is ekkortól számítja.
„Soha nem hangzott el, hogy a DAC farmcsapata lesz a Győr. Ha egymás ellen játsszunk, meg akarjuk verni egymást. Együtt gondolkodunk, közös az érdekérvényesítés. Nagy segítség, hogy a közelünkben van egy klub, amely megosztja velünk, miképp oldja meg a dolgokat. Lehet, hogy máshol vannak a hangsúlyok a képzés során, de utánpótlásszinten közös edzéseket is vezénylünk”
– fogalmazott az igazgató a dunaszerdahelyiekkel való partnerségről, majd kiemelte: az említett edzések nagyon komoly értékkel bírnak. Amikor vegyítették a fiatalokat, edzési mutatóik sokszor meghaladták még a meccseken elért számaikat is.
Havas Máté arról is beszélt – vitathatatlanul jogos sértődöttségel – hogy abban az időben, amikor kritizálták a Győrt a sok légiós miatt, valójában a második legtöbb fiatal magyar játékperccel rendelkezett a klub. Havas kiemelte azt is, hogy támogatják a fiatalok kettős életpályamodelljét, ezt segíti a Szécheny Egyetemmel való együttműködésük, ahol jelenleg a felnőttcsapat két játékosa is tanul.
Győrben szintén elsősorban a régió tehetségeire számítanak. Minél idősebb korosztályról van szó, annál távolabb merészkednek a kutatásban Győrtől, az ifiknél pedig már egész Magyarországot szemmel tartják.
Kapcsolódó cikkünk
A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi is ellátogatott Dunaszerdahelyre, a Kukkonia Liga Nemzetközi konferenciára.
A Kukkonia Liga Nemzetközi Konferenciát a dunaszerdahelyi MOL Arénában rendezték, a délelőtt 9-től este fél 7-ig tartó eseményen az utánpótlás-nevelés és annak minden apró részlete volt a téma. Elismert szakemberek adtak elő a különböző nevelési módszerekről, játékosfejlesztésekről, klubstratégiákról és pszichológiáról. A vendégek között ott volt többek között az Athletic Bilbao két szakembere és az FC Nordsjaelland technikai igazgatója is, a napot pedig három edző, Marco Rossi (magyar válogatott), Branislav Fodrek (DAC) és Borbély Balázs (ETO FC Győr) panelbeszélgetése zárta.
Az első dolog, amit a baráti hangulatú beszélgetésből leszűrhettek a jelenlévők, hogy bár Marco Rossi nem igazán használja az angolt a magyar válogatott sajtótájékoztatóin és Fodrek nyelvtudását sem ismerhetik igazán a DAC-szurkolók, valójában mindketten magas színvonalon művelik a nyelvet. És persze Borbély Balázsról se feledkezzünk meg, aki magyarul, szlovákul és angolul is kifogástalanul válaszolt a felmerülő kérdésekre.
„Szép emlékeket őrzök Dunaszerdahelyről, a szurkolókról, a vezetőségről. Ha visszatérek ide, különösen a Nélküled érint meg, mert egy érzelemdús dal, ami rengeteg emléket felidéz bennem”
– kezdte Rossi a beszélgetést, majd a fő témához kapcsolódva felidézte debütálását az FC Torinóban, ami tizenkilenc évesen történt. Az olasz szakember a fiatalok számára azt üzente, hogy bár nagyon szép dolog megtapasztalni az élvonal hangulatát, tudatosítaniuk kell: a debütálás csak az első lépés. „Tovább kell dolgozni a gyenge pontjainkon, hiszen mindannyiunknak vannak. A fejlődésre kell törekedni, és a munka során nem szabad egyetlen napot sem kihagyni.” Rossi megemlékezett arról az időszakról is, amikor 27-28 évesen eldöntötte, hogy edző lesz. Döntésében kulcsfontosságú szerepe volt Mircea Lucescunak.
„Ahogy kezelt minket, az minden szempontból lenyűgöző volt. A taktikája innovatív volt és a pszichológiára is nagy hangsúlyt helyezett. Ekkor ébredt fel bennem az edzősködés iránti vágy.”
Most könnyebb a fiataloknak?
Amikor szóba került a felnőttcsapatba való átmenet, Branislav Fodrek vette át a szót és úgy vélekedett, ma már az edzők bátrabban nyúlnak a fiatalokhoz, mint az ő idejében.
„Mindig csak egy vagy két játékos volt, aki a felnőttcsapattal készülhetett, és nekik is várniuk kellett a lehetőségre. Ma többen is megkapják a lehetőséget, ráadásul fiatalabban. Amit viszont nagy problémának tartok ebben, hogy a fiatalok jellemzően túl gyorsan elveszítik a türelmüket. Sokan azzal szembesülnek, hogy egy bizonyos pontig a legjobbak voltak, majd hirtelen nem játszanak.
Ilyenkor a közeg felelőssége, hogy megpróbálja visszaterelni a fiatalt a helyes útra. Ha ez nem sikerül, előfordul, hogy egy nagy tehetséget a feje megakadályoz a fejlődésben, és a negyed- vagy ötödosztályban végzi” – fogalmazott a DAC edzője, aki éveken át az utánpótlásban dolgozott, vezette a szlovák U16-os és U17-es válogatottat is.
Fizikailag fel lehet venni a versenyt
Rossi szerint a kritikus, és egyben legérzékenyebb szakasza a nevelésnek 13-14 éves korig tart, mivel egy edző ekkor építi fel a jövő játékosát. „Ebben a korban az eredmény a legkevésbé fontos, ezt hangsúlyozni kell. A gyökereknél magával a játékkal kell foglalkozni, nem az eredményességgel.”
A folytatásban szóba került a válogatottban való bemutatkozás is. Rossi ennél a résznél nem mondott újdonságot azzal, hogy amikor egy fiatal NB I-es játékos belekóstol a nemzetközi színvonalba, teljesen más élményben lesz része.
„Számukra 15-20 percet is nehéz lejátszani a válogatottban. Én igyekszem elsősorban a gyors és robbanékony játékosokra számítani. Most játszottunk Portugália ellen, amely egy top válogatott, az öt legjobb között van a világon. Nem vehettük fel velük a versenyt technikailag, de fizikailag muszáj volt megpróbálni, még ha ebből a szempontból is hihetetlen játékosaik vannak.”
Klubszinten ennél higgadtabb körülmények között lehet kipróbálni a fiatal játékosokat, erről elsősorban Borbély Balázs mesélt. „Ott az akadémia vezetője és az edzők, mindannyian szoros kapcsolatban vagyunk. Amikor egy fiatal huzamosabb ideig jó teljesítményt nyújt, megkapja a lehetőséget, hogy egy hetet az A csapattal eddzen.
Ott aztán megmutatkozik, hogy fizikailag és mentálisan készen áll-e, és ha igen, megkapja tőlünk a lehetőséget a felnőttek között.”
A kedélyes beszélgetés további részében szóba került a magyar válogatottban debütáló Vitális Milán, akit Borbély és Fodrek után immár Rossi is megismert, őt az olasz szakember méltatta: a mester remek távoli lövőnek tartja a középpályást, és kérte őt, hogy gyakrabban próbálkozzon lövéssel. Szóba került a beszélgetés során az is, hogy miként tudja kezelni egy edző a játékosok egóját. Rossi kifejtette, hogy a válogatott esetében mindenkinek tudatosítania kell, milyen fontos dolgot képvisel és ezért kötelessége félrerakni az egót, míg Borbély Balázs arra esküszik, hogy egy játékosnak (akár játszik, akár nem), minden körülmények között tisztában kell lennie a hierarchiával.
A dán zsenik
„Pszichológusokkal és mentális jólétért felelős trénerekkel is dolgozunk, de emellett nagyon fontos, hogy pozitív környezetben készüljenek a fiatalok” – szögezte le Flemming Pedersen, aki az FC Nordsjaelland edzőjéből vált a klub technikai igazgatójává.
Bár a világhírű akadémiájáról ismert Nordsjaelland az elmúlt tíz évet figyelembe véve átlagosan csak a negyedik helyen végzett a dán élvonalban, rengeteg topligás játékost nevelt ki. A klub Elefántcsontparton, Ghánában, Egyiptomban és az USA-beli San Diegóban is működtet akadémiát.
„Könnyebb a semmire ráépíteni valamit, mint egy meglévő dologra” – mondta Pedersen, aki az előadása második felében meglepően közvetlen, emberi hangnemre váltott.
„Munka közben ugyanúgy állok hozzá a tulajdonosunkhoz, mint a takarító nénihez. Nem teszünk különbséget emberek között. Elképesztően sokat számít, ha egy »helló« után mondasz egy keresztnevet is. Nem veszekszünk, minden körülmények között építő diskurzust folytatunk. És mindenkinek joga van megszólalni, illetve tévedni.”
Érdemes volt figyelni arra, amit Pedersen mondott: az öt legerősebb európai ligában jelenleg tizennyolc Nordsajelland-nevelés szerepel (pl. Dorgu – Manchester United, Kudus – Tottenham, Skov Olsen – Wolfsburg, Sulemana – Atalanta), a klub pedig az elmúlt tíz évben 262 millió eurós (!) haszonnal zárt – ha az átigazolási összegeket vizsgáljuk, ez a kilencedik legmagasabb szám Európában.
A pszichológus szekció
„Amikor a Puskás Akadémiánál dolgoztam, figyeltem a játékosok testbeszédét. Az egyik edzés előtt láttam egy demotivált játékost, akinek semmi kedve nem volt az egészhez. Nem tetszett neki az időjárás, sem a feladatok, amiket gyakorolni készültünk. Megkértem, hogy találjon magában valamilyen motivációt. Nem sikerült neki. Ekkor megkérdeztem őt, hogy ha edző lenne, mit mondana egy így viselkedő játékosnak. Elgondolkodott és így szólt: »Egyszerűen csak kaparj és hajtsd végig az edzést.« Ennyiben maradtunk. Edzés után odajött hozzám az edző, és azt mondta: »Mit műveltél azzal a játékossal, hihetetlen számokat produkált az edzésen!«”
Több, ehhez hasonló tanulságos példával rukkolt elő Michal Kopčan, ismert mentálhigiénés szakember, aki tanácsadóként dolgozott többek között a Slovannál és a Puskás Akadémiánál is. Kopčan elsősorban azt hangsúlyozta, hogy egy edző egyszerre nevelő, sőt apafigura is a játékos számára.
„Edzőként nem ragadhat el a hév, nem engedheted meg magadnak az elemi indulatot. Képzelj el előre szituációkat olyankor, amikor nem élesben mennek a dolgok. Gyakorolj viselkedési formákat. Néha szükséges, hogy az asztalra csapj vagy belerúgj egy ajtóba, de tedd azt tervezetten, kontrolláltan és nem indulatból. Példát kell mutatnod.”
Az előadók sorát Ludo Pollers sportpszichológus zárta, aki abból a szempontból kakukktojásnak számított, hogy sok jelenlévő számára nem igazán volt egyértelmű, mi is mondandója célja. A győrieknél és újabban már a DAC-ban is szerepet kapó szakember a tanulás és az automatizmusok kialakításának fontosságára helyezte a hangsúlyt, és egy mondatát mindenképp kiemelnénk.
„Ki a klasszis játékos? Aki káoszt teremt az ellenfél soraiban és rendet a sajátjában.”
A napot Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitány jó kedélyű panelbeszélgetése zárta Branislav Fodrek (DAC) és Borbély Balázs (Győr) edzőkkel, a diskurzust (ahogy az egész konferenciát) profin, három nyelven vezényelte le Nagy Krisztián, a DAC sajtófőnöke és PR-menedzsere.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
