Eredménytelenül zárultak a Grönland jövőjéről folytatott krízistárgyalások az Egyesült Államok és Dánia között Washingtonban. Válaszul Németország és több skandináv állam katonai egységeket vezényel a szigetre.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter bejelentése szerint „alapvető nézetkülönbségek” maradtak fenn közte, illetve Marco Rubio amerikai külügyminiszter és J.D. Vance alelnök között. A feszült diplomáciai helyzetre reagálva Németország csütörtökön egy tucat katonából álló felderítő egységet küld az északi-sarkvidéki szigetre – erősítette meg a német kormányszóvivő. A berlini döntéssel összhangban Norvégia és Svédország is katonai személyzetet vezényel a térségbe, támogatva Dánia azonnali haderőnövelését.
A konfliktus hátterében Donald Trump amerikai elnök követelése áll, aki nemzetbiztonsági érdekekre és a tervezett „Arany Kupola” rakétavédelmi rendszerre hivatkozva tart igényt Grönlandra. Trump a Truth Social oldalán figyelmeztetett: ha nem az USA szerzi meg a területet, akkor Oroszország vagy Kína fogja.
Bár Friedrich Merz német kancellár egy európai kezdeményezéssel próbálta csillapítani a vitát, az amerikai elnök ezt elégtelennek tartja, és ragaszkodik az átvételhez. Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan elutasította a terület eladását vagy annektálását, arra figyelmeztetve, hogy az amerikai kormány fenyegetései akár a NATO végét is jelenthetik.
Körkép.sk, Welt.de
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
