Először került az orosz pénzügyi tartalékalapba több arany, mint dollár. A Tesla-alapító, űrhódításra törekvő Elon Musk 1,5 milliárd dollárért vásárolt bitcoin kriptovalutát. A nemzeti bankok a pénznyomtatással nem bírnak leállni. A GameStop részvényeit egy kisbefektetői csoport, a Reddit-olvasókör manipulálta sikerrel a New York-i tőzsdén.
Ez csak a jéghegy csúcsa az egyszerre két fronton zajló geopolitikai mérkőzésnek. Moszkva és Peking régi álma, hogy a dollár egyeduralmát megdöntsék a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Azonban a zöldhasú a második világháború óta nagyon mélyen beépült az alrendszerekbe: tartalékvaluta, SWIFT tranzakciós rendszer, bankközi elszámolás, tőzsdék… Eddig rendre elbuktak a kísérletek, hogy ellenvalutát képezzen bárki.
Az orosz alapban jelenleg mindössze 10 százalék körüli jüan van, tehát még a dollár ellenségei sem rohannak a kiszámíthatatlanabb devizákhoz. Az orosz alap legnagyobb része – egyharmada – euró, a 40 százalékos dollárkitettségüket pedig megfelezték, ezzel az aranyban tartott pénz aránya alá mentek pár százalékkal. A mozgás iránya egyértelmű, de persze a több mint 300 milliárd dolláros orosz alap is csak apró pont a globális rendszerben.
Az aranyról 1971-ben leválasztott lebegő pénzek megszokott valósággá váltak. Alapjuknak az adott nemzetgazdaság teljesítőképességét és fundamentumait tekintjük, amelyekről viszont tudjuk, hogy gazdasági ciklusoknak, válságoknak és persze a nemzetközi pénzügyeket oly gyakran jellemző csoportszellemnek vannak kitéve. Tehát nem azon múlik egy árfolyam beszakadása vagy felemelkedése, hogy mi áll mögötte, hanem azon, hogy milyen a megítélése.
Ez önmagában nem meglepő 2021-ben, de tegyük hozzá, hogy az állam által nyomtatott papírpénzek értéke is tisztán percepció kérdése a társadalomtudomány felől szemlélve. Bőven értekeznek arról a gazdasági lehetőségek kapcsán, hogy az inflációs várakozás hogyan indítja be magát az inflációt a Covid utáni időkben.
A másik nagy front, hogy az államok és intézményeik iránti bizalmat-lanság nemcsak a politikai rendszereket érinti, átszivárog a pénzintézetekhez. Érinti emellett a bíróságokat, az igazságszolgáltatást, a rendvédelmet: erről szól a lengyel és a magyar kormányzati narratíva a bírói kar kapcsán, vagy ahogy a rendőrségről (is) szól az amerikai faji megkülönböztetés miatti tüntetéshullám. A bizalmatlanság kikezdte magát a pénzt és annak nyomtatóit, a nemzeti bankokat is. Részben azért, mert az elmúlt évtizedben megjelentek a kriptovaluták. Kísérleti terep, nem kétséges, de dinamikusan növekszik, és most kezdenek szépen belelépni a mainstream befektetők, nem csak olyanok, mint Elon Musk. A bitcoin, a világ legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptója most 650 milliárd dollárt fed le. Ez nagyjából a magyar költségvetés tízszerese. A jelenleg aranyban tartott pénzkészletek körülbelül 2 százaléka.
Viszont egyre növekszik, ugyanúgy, ahogy az elfogadottsága és a felhasználhatósága. És ami még fontosabb, hogy egyfajta alternatívává válik az állami pénzek mellett. Nem rendelkezik felette egyetlen ország sem közvetlenül, emellett csak korlátozott számú bitcoin létezhet, így nem lehet inflálni. Lehet, hogy a következő évtizedekben párhuzamosan létezik majd az állami és a kriptovaluta. Még valószínűbb, hogy egy szint után az egyes államoknak nem lesz érdeke a kripto támogatása, nagyobb szabályozás alá vonhatják.
Izgalmas időszak jön a nemzetközi pénzrendszerben, mert mindez a járvány miatti munkanélküliséggel, továbbá a klímaváltozás által okozott gazdasági válsággal már erősen kiszámíthatatlan környezethez vezet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
