A Magyar Idők nem is tökölt sokat az átállással: hosszas listát tett közzé a kormány sikereiről.
Akad több fontos eredmény, mint például az IMF-hitel idő előtti visszafizetése, de leginkább a családtámogási intézkedések, családi adókedvezmények bevezetése. Ezt az ellenzék sem vitatta – a Jobbik többször hangsúlyozta, megtartaná őket, sőt bővítené körüket. A listát azonban annyira abszurd elemek tarkítják, amik mellett nehéz elmenni szó nélkül. Nézzük csak!
„Ahogy a Fidesz–KDNP megnyerte a 2010-es választásokat, rövidesen nyakába kapta a devecseri iszapkatasztrófát, majd felszámolták a károkat, felújították a menthető házakat és újakat építettek.”
A 10 ember életét követelő, családok életét tönkretevő katasztrófa miatt még senkit nem vontak felelősségre. A bíróság két éve bűncselekmény hiányában az összes vádlottat felmentette. A pert azóta újrakezdték.
„2010 októberében válságadók bevezetéséről döntöttek. Az igazságos közteherviselésben azoknak a multinacionális vállalatoknak is részt kellett venniük, amelyek eddig leginkább a nyerészkedésben jeleskedtek.”
A szavakban keményen ostorozott multikkal és más nagyvállalatokkal a nyilvánosan elérhető 85-nél jelentősebb több, összesen több mint 200 stratégiai megállapodást kötött a kormány. Munkahelyteremtési céllal 188 milliárd 992 millió forinttal támogatta ezeket a vállalatokat, vagyis 4-12 évre előre kifizette nekik a munkások bérét. Ilyen mértékű támogatást még a szocialista kormányzás idején sem élveztek a multik.
„Életbe lépett az egykulcsos, családi adózás, jelentős tehercsökkentést jelentve, kiegészítve a családi adókedvezményekkel. Az adóteher hangsúlya a fogyasztásra helyeződött.”
Hogy micsoda? Igen, a kormánypárti lap itt tényleg arra büszke, hogy az Európai Unió legmagasabb áfáját sikerült bevezetni. Az egykulcsos adórendszer bevezetését követően a jövedelmi statisztikák szerint a munkavállalók mintegy 85 százaléka számára jövedelemcsökkenést okozott, a jövedelmi olló még jobban kinyílt.
„A minimálbéreseket szintén bevonták az adózásba, mondván, legyen vége a potyautas rendszernek.”
Hoppá, egy újabb hatalmas eredmény: sikerült megadóztatni a minimálbért! A minimálbér adóterhelése a legnagyobb mértékű az Európai Unióban.
„Akinek pedig nem sikerült elhelyezkedni a versenyszférában, közmunkaprogrammal segítettek. Mindezeknek köszönhetően hétszázötvenezernél is többen dolgoznak 2010-hez képest, míg a munkanélküliségi ráta négy százalék alá esett.”
A kormány a munkanélküliségi statisztikákat rendszeresen a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak számával manipulálja. A közmunkások továbbra is megalázó bért kapnak, a közfoglalkoztatási 8 órás bér 2018-ban is bruttó 81 530 forint marad – a kormány magyarázata szerint azért, hogy ezzel is a versenyszféra felé terelje a közalkalmazottakat. Ez a kezedeményezés azonban megfelelő képzések és lehetőségek hiányában egyelőre egyértelműen kudarcot vallott.
„A szociális intézkedések sorába illeszkedik az Erzsébet-program, amely több százezer embernek biztosított kedvezményes üdülést. A sort lehet folytatni az ingyenes étkeztetések és az ingyenes tankönyvek biztosításával.”
Az Erzsébet-program kétségkívül pozitív intézkedés, más kérdés, hogy még a hátrányos helyzetű gyerekek üdültetését is átszövi a korrupció. A kormány próbálta eltitkolni az adatokat, ám a vesztes per után kénytelenek voltak elárulni: százmilliók kerültek Mészáros Lőrinc cégeihez, melyek a táboroztatás legnagyobb beszállítói voltak. Kepli Lajos jobbikos képviselő tavaly a Hír TV-nek így nyilatkozott: „Egy alapítvány állami tulajdonból megkap tizenhétmilliárd forint értékű ingatlant – itt a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborról beszélek –, majd három évre évi ötmilliárd forintot kap a tábor üzemeltetésére, plusz még huszonhatmilliárd forintot az épületek felújítására, és olyan szerződéssel üzemelteti mindezt, hogy tizenöt év után akár el is adhatja. Úgy gondolom, hogy erősen visszaélésgyanús az egész ügylet. És ha megnézzük, hogy azok a milliárdok, amelyek a tábor üzemeltetésére fordítódnak, hová vándorolnak… Épületeket újított fel a Mészáros és Mészáros Kft.”
Gyermekétkeztetésre idén 79 milliárdot költ a kormány, ám a statisztikák szerint így is akad több tízezer gyermek, aki rendszeresen, 200 ezer pedig alkalmanként – főként iskolai szünidőben éhezik. Nem csoda: az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság 31,9 százaléka nélkülöz valamilyen formában.
Árnyaltabb a kép az ingyenes takönyvek esetében is: a Magyar Nemzet tavalyi cikkében írta meg, hogy az első és a második osztályos gyerekek kivételével a többi tanuló csak a munkafüzeteket tarthatja meg, a tankönyveket az év végén vissza kell szolgáltatniuk az intézmények könyvtárainak, így például nem is írhatnak a könyvekbe. Ha a szülő mégis megvásárolná a könyvet, nehézségekbe ütközik, míg az iskolák a felhalmozódó, évek óta álló tankönyvek elhelyezésével vannak gondban. Bár csak érintőlegesen kapcsolódik, a de kormány eltörölte a szabad tankönyvválasztás lehetőségét is, sok egyéb probléma mellett ezért is tüntettek a diákok a közelmúltban.
„A kormány három lépcsőben csökkentette a rezsiköltségeket, ez érintette a lakossági gáz, áram és a távfűtés árát, valamint a víz- és csatornadíjakat és a szemétszállítást.”
Nemrég kiderült, hogy valójában nem nyert, hanem vesztett a lakosság a rezsicsökkentés hatósági gázáraival. A lecsökkent olajárak miatt már 2013-14 óta ráfizet a lakosság a hatósági árszabásra, és ez azt jelenti, hogy 2013 és 2017 között egy háztartás átlagosan akár 70 ezer forintot spórolhatott volna akkor, ha az állam engedte volna igazodni az árakat a lecsökkent beszerzési árakhoz.
Bár a kormány a Jobbik programjából lopta el a rezsicsökkentés ötletét, egy olyan merev, neokádárista rendszert hozott létre, amely az energiahordozók világpiaci árának nem csak az emelkedését, de a csökkenését sem követi. A jelenlegi energiabeszerzési árak lehetővé tennék a lakossági áram-, földgáz- és távhőárak mérséklését.
„Olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is.”
A szennyvízszippantás árának csökkenése azért releváns, mert a KSH adatai szerint a lakások 21 százaléka még mindig nem csatlakozik szennyvízcsatornához.
A kéményseprés nem csak olcsóbb lett, de megszűnt a kötelező jellege is, amivel magyar családok százezreit veszélyezteti a kormány. Hiába tiltakozott a szakma, a köztársasági elnök, az ombudsman-helyettes, hiába szólaltak fel a mentők, a tűzoltók, szakszervezeti vezetők és ellenzéki pártok – a Fidesz-KDNP megszavazta a törvényt.
„A kormány vette a bátorságot ahhoz, hogy megszüntesse a kötelezővé tett belépéssel működő magánnyugdíjpénztárakat, aki pedig hozamot ért el, megkapta a pénzét. Ezzel sikerült kiegyensúlyozni az állami nyugdíjkasszát, abba nem kellett állami forrásokat pumpálni és így az államadósságot tovább növelni.”
A szisztéma felszámolását szintén a Jobbik programjából nyújta le a kormány, ám a megvalósítás során épp az egyik legfontosabb pont amaradt el: a jobbikos tervezetben az egyéni számlák érintetlenek maradtak volna állami kezelésben is. A kormány viszont fogta, és vitte a 3000 milliárdot, az államadósság pályájának csökkenése ennek ellenére alacsony maradt.
„A kormány tagjai felelős költségvetési politikát folytattak, tartósan három százalék alá került az államháztartási hiány, kikerültünk az unió túlzottdeficit-eljárása alól, töretlenül csökken az államadósság és annak devizahányada.”
A GKI Gazdaságkutató tavaly év végi elemzése szerint az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, és a régióban ennél csak a román adat magasabb. A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban.
„Szintén a jegybank segítségével sikerült a devizahiteleket forintosítani, és ezzel végleg hatástalanították a pénzügyi időzített bombát. Az adósok támaszt kaptak a kedvezményes végtörlesztésen át az árfolyamgáton keresztül a családi csődvédelemig is.”
A magáncsőd konstrukciója megbukott, a Nemzeti Eszközkezelő keveseken segített, a végtörlesztés pedig csak a tehetősebbeken. Az elmúlt időszakban egyre rosszabb a károsultak helyzete, ismét egyre gyakoribbak a kilakoltatások – idén minden eddiginél több várható.
„A számos kormányzati ösztönző program mellett gyorsult az uniós pénzek lehívása, ennek is köszönhető, hogy a gazdaság növekedése bőven meghaladja az uniós átlagot, sőt a tagállamok élmezőnyébe tartozik a bővülés mértéke.”
„A minimálbérrel együtt a versenyszektorban is elkezdődött a béremelés, két számjegyű a reálkeresetek növekedése, miközben az infláció alacsony.”
Az infláció a hetedik legmagasabb az Unióban, a bérek növekedése azért tűnik magasnak, mert alacsony bázisról indult. Ez a megélhetési nehézségeket, a növekedő lakhatási és oktatási költségeket nem fedezi – hogy mennyire nem, arra bizonyíték a gazdasági okokból külföldre vándorlók egyre nagyobb száma.
„A jó állami gazdálkodásból futotta a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványra és prémiumra is.”
Óriási! És akadnak olyan városok, ahol a fideszes képviselők tojást, tejet vagy krumplit is osztottak. Néhány ezer forint ugyanis annyit számít egy-egy embernek, hogy a politikusok kalkulációi szerint azzal már meg is lehet győzni valakit. „Erős és büszke.”
„A külföldi turisták újra felfedezték maguknak az országot, amely biztonságos, nem leptek el minket a migránsok, és nagy valószínűséggel terrorcselekményektől sem kell tartani.”
Világtendencia: 2010 óta meredeken nő a turizmus az egész régióban, Lengyelországban, Romániába, Csehországban, Horvátországban, de még Albániában is. A növekedés az ágazatban a világ legnagyobb részére jellemző. A propaganda ellenére a külföldi turisták még nem a Soros-plakátok alapján választanak maguknak célországot. És akkor még meg sem említettük az EU-s pénzszórások egyik legnagyobb őrületét: a turisztikai célú, teljesen haszontalan beruházásokat.
„Az építőipar a gazdaság húzóágazata lett, ezt segíti a családi otthonteremtési kedvezmény, amely három gyermek után tízmillió forintot ingyen, tízmillió forintot pedig kedvezményes kamattal ad az érintetteknek. Az építőipar azzal is profitál, hogy az idevonatkozó áfát átmenetileg öt százalékra mérsékelték.”
Cikkünkben már részleteztük: a CSOK nem rossz intézkedés, de kevés, az önerő nélküli, családalapítás előtt álló fiataloknak legfeljebb vidéki kistelepüléseken jelenthet segítséget, nagyvárosokban már nem, mert hiába a kecsegtető 10 millió forintos támogatás és a 10 millió forint kedvezményes állami hitel, ha egy 3 gyermek esetén előírt, legalább 60 négyzetméteres lakás 25-30 millió forintról indul, de a fővárosban ez alsóhangon is legalább 30-35 millió forint. Az áfa hamarosan újra 27%-ra emelkedik, ami az ingatlanárak további drasztikus növekedéséhez vezethet.
„2010 óta sikerült befejezni a 4-es metró beruházását, miközben elindult a 3-as metró felújítása.”
Az évtizedekig húzódó, balliberális vezetés által széplopott projekt végén sikerült elvégezni az utolsó munkálatokat és átvágni a szalagot. Az állomások már most beáznak, az üzelethelyiségeket nem sikerült értékesíteni. A hármas metró felújításának hosszadalmas folyamata elkezdődött – furcsa körülmények között beszerzett, naponta meghibásodó metrókocsikkal. Az ellenzék a kormány ellenében nagy nehezen kiharcolta, hogy a 21. században akadálymentesek legyenek az új megállók, ha valaha elkészülnek.
„Törvény védi a magyar földet, hogy azon magyar gazdák termelhessenek, őket segítette az állami földszerzés lehetősége is. A külföldi spekulánsok előtt pedig bezárták a kiskapukat.”
A Fidesz szembement korábbi ígéretével, és már az SZDSZ-es időket idéző privatizációba kezdett. A földek egy részét zsebszerződéseken keresztül továbbra is külföldiek birtokolják, jelentősebb részük pedig kormányközeli földbirtokosok kezére jutott.
„Szintén a kormány javára írható, hogy észszerűsítették a közigazgatást az okmányirodák és az egyablakos ügyintézés bevezetésével és az állam működésében is elindult a rezsi-, vagy ha úgy tetszik, a bürokráciacsökkentés.”
Jobbak lettek az okmányirodák! Nagy pacsi a kormányablakon keresztül, Marika néni! Pazar, bár 2018-ban talán nem tartozik sci-fi kategóriába, ha három kattintással el lehetne intézni bármit. Máshol nem is az.
„A vidéki kórházak jó részét teljesen felújították vagy korszerűsítették, mind az épületeket, mind az eszközparkot. Elindult az Egészséges Budapest program, a következő években hétszázmilliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve hét önálló szakrendelőben lesz fejlesztés. Az idén a Közép-Magyarország régióban harmincmilliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés. Nem beszélve arról, hogy olyan volumenű egészségügyi beruházás, mint amilyen a dél-budai centrumkórház lesz, az elmúlt száz évben nemcsak Budapesten, de az egész országban nem volt.”
Kevés eredmény, nagyívű tervek. Nem csoda, hogy a cikk itt inkább a jövőre koncentrál, az egészségüggyel kapcsolatos propaganda azért nem szerencsés, mert az egészségügyi dolgozók és a betegek is a saját bőrükön tapasztalják a valóságot: az orvoshiány miatt bezáró osztályokat, a kilométeres várólistákat, a sok helyen még mindig tragikus körülményeket, az ezekből fakadó horrorsztorikat.
„A fentiek mellett jutott arra is pénz, hogy megszépüljenek a kulturális örökségeink, így például a Várkert Bazár, a Margitsziget, a Kossuth tér, az Erkel Színház, több kastély, múzeum, és bizony épültek és épülnek sportlétesítmények – nemcsak focistadionok, hanem kézilabdacsarnokok és uszodák is.”
A végtelenszer átadott és drágult Várkert Bazár és az eddig 31 milliárdba kerülő Kossuth tér is szép lett, magyarázható és szükséges volt több évtizedek óta rohadó sportlétesítmény felújítása /újjáépítése. Más kérdés, hogy például a felcsúti, a mezőkövesdi, a kisvárdai stadion – a sor hosszan folytatható – tényeg annyira fontos-e „erős és büszke ország”-szempontból. A kormány eddig összesen 218 millió forintot hagyott jóvá stadionépítésekre, és már jönnek a tízmilliárdos kézilabda- és jégcsarnokok is.
„Ennek köszönhetően rendezhettünk olyan sporteseményeket, mint a vizes világbajnokság.”
Az esemény költségei végül átlépték a bruttó 135 milliárd forintot. Az elején a kormány azt ígérte, 24,5 milliárdból kihozzuk majd a rendezvényt. A 46 milliárdos uszoda használati joga végül Hosszú Katinka cégéhez került, hogy pontosan hogy, az hétpecsétes titok.
„A felsorolás biztosan nem teljes, de ha a választások előtt „csak” ennyit újra számba veszünk, akkor a döntés elvileg nem lehetne kérdéses” – zárul a Magyar Idők cikke.
Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!
Békemenetre jönnek?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
