Három közösségi borászati feldolgozóüzem épül Tokaj-Hegyalján, és rövidesen elindulnak a borvidék közösségi beszerzési, illetve marketing programjai is.
Tokaj-Hegyalja fejlődésének három kulcsfontosságú kritériuma van: a stabil termelési struktúra, a jó minőségű bor és a hatékony marketing – mondta el az MTI-nek Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke, a Dereszla Pincészet birtokigazgatója.
A szakember szerint megértek a 2013-ban elindult Tokaj Borvidék Nemzeti Program első eredményei: a héten elkészültek a közösségi infrastruktúra-fejlesztés alapelemének számító három borászati feldolgozóüzem tervei, és elindul a közbeszerzési eljárás a kivitelezésre, majd a hegyközség reményei szerint 2017 márciusában az építkezés is.
Mint hozzátette, a cél az, hogy 2017-2018 fordulójára elkészüljenek az üzemek. Ezek szerepe az lesz, hogy segítséget nyújtsanak a borkészítéshez azoknak a szőlőtermesztőknek, akiknek eddig nem volt meg a szükséges tudásuk vagy technológiai hátterük.
A kistermelők a szüret után bevihetik a szőlőjüket a borászati feldolgozókba, ahol 21. századi technológia és olyan szakmai tudás fogadja őket, amely segít a kor követelményeinek megfelelő, ugyanakkor egyedi borok elkészítésében – közölte Kalocsai László.
Elmondása szerint a feldolgozók lefedik majd az egész borvidéket: északkeleten Hercegkúton, a nyugati oldalon Tállyán, a központi részen pedig Bodrogkisfaludon épül egy-egy üzem; a tervek szerint a 2018-as szüretet már ezekben dolgozhatják fel a kistermelők.
Kalocsai László hozzátette, a közösségi infrastruktúra-fejlesztésnek van néhány nem építkezéshez kötött eleme is. Üzembe állítanak például egy mobil palackozót és címkézőt is, amely a tervek szerint helyben tud segítséget nyújtani a kistermelőknek, akár már a 2016-os borok lepalackozásában.
További infrastrukturális beruházásokra is születtek már tervek – árulta el a hegyközségi tanács alelnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy a borvidék minél több jövedelmet legyen képes megtermelni. Ebben segíthet, ha a borászati melléktermékeket – például a szőlőmagot vagy a törkölyt – is helyben tudják feldolgozni, ezért egy olyan üzem létrehozásával számolnak, amely a teljes borvidék borászati melléktermékeit képes feldolgozni.
Kalocsai László beszámolója szerint a borvidéki stratégia fontos eleme a közösségi beszerzés is, amelyet már 2017 januárjában szeretnének elindítani: ha a helyi termelők a növényvédő szerektől a palackon át a kartonig közösen tudják beszerezni a borászati felszereléseket, az összesen évi félmilliárd forintos megtakarítást is jelenthet számukra – jegyezte meg.
Rendkívül fontos Tokaj-Hegyalja „humán hátterének” javítása, ehhez a fiatalokat a borvidéken kell tartani, sőt lehetőleg odavonzani. Ehhez kapcsolódik a tokaji életpálya program, amelynek keretében fenntartható családi birtokok létrehozásához nyújtanak segítséget – mondta el.
A szakember kiemelte: a legnagyobb segítség, ha a kistermelők állami szőlőültetvényt kaphatnak használatba, emellé pedig olyan szakmai tudást, amellyel magas minőségű bort képesek megtermelni.
Ennek érdekében a tervek szerint egy állami földalap jönne létre, amely mintegy ezer hektárt kezelne, egységes ültetvényszerkezetben. Egy-egy családi vállalkozás tízhektáros területet kaphatna művelésre, a rendszer mögött pedig stabil felvásárlói bázis állna a jelenleg is működő állami integrátor – a Grand Tokaj Zrt. – és a nagyobb magángazdaságok bevonásával.
Tokaj-Hegyalja 11 ezer hektárjából jelenleg mintegy 5500 hektár a termőterület, ez reálisan 1500-2000 hektárral növelhető lenne. Ez azért is fontos, mert a tapasztalatok szerint egy hektár szőlő egy ember megélhetését biztosítja, így minden művelésbe vont hektár egy-egy újabb munkahelyet is jelent – fejtette ki a hegyközségi tanács alelnöke.
Kalocsai László hozzáfűzte: háromosztatú termelési struktúra kialakítása a cél, amelyben mindenkinek megvan a saját szerepe.
Az integrátoré az, hogy a borvidék stabil bázisaként működjön, meghatározza alulról az árakat és a minőséget is. Fontos azonban, hogy az alapminőség is az erős közepes szinttől induljon, amire lehet majd építkezni – hangsúlyozta, hozzátéve: az integrátornak egyfajta „puffer szerepet” is be kell töltenie, és levezetnie a különböző gazdasági vagy meteorológiai hatásokból adódó következményeket.
Kalocsai László elmondása szerint a következő szint a középbirtokrendszer: ez döntő részben már kialakult Tokaj-Hegyalján, a technológia és a világszínvonalú tudás mellé azonban részben még hiányzik a piac. A harmadik láb a családi birtokrendszer kialakítása; ez még eléggé kezdetleges szinten áll, pedig a legválságállóbb, legszínesebb arca lehet majd a borvidéknek – vélekedett.
A stratégia fontos eleme a Tokaji Közösségi Marketing Program, ennek most zajlik a kidolgozása. Nagyszerű példák léteznek arra, hogyan lehetett egy-egy a világpiacon ismeretlen fajtából, régióból sikert kovácsolni. A cél az, hogy ezekből tanulva, de a magyar sajátosságokat is figyelembe véve az egész világon kialakuljon egy erős tokaji márka – mondta el Kalocsai László.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
