Az Alsó-Csallóközben és a Vág mentén kilenc falu és Gúta tenne kísérletet az összehangolt, környezettudatos szúnyoggyérítésre.
Aligha kell hosszan ecsetelni, hogy a Kisalföld vizes területekkel sűrűn szabdalt vidékén mekkora problémát jelent a nyári szúnyoginvázió. Az önkormányzatok sokszor egymástól függetlenül próbálnak úrrá lenni a helyzeten, túlnyomórészt vegyi irtással. Most mindkettőn változtatna tíz Duna és Vág menti település: Kolozsnéma, Nagykeszi, Ekel, Nemesócsa, Tany, Bogyarét, illetve Ifjúságfalva, Kamocsa, Szímő és Gúta területén kerülhet sor a kísérletre. Már kértek árajánlatot a biológiai szúnyogirtás egyik szlovákiai szakértőjétől, Nasir Ahmad Jalilitól, a Comenius Egyetem docensétől. A módszer emberre és környezetre nézve sokkal kíméletesebb, mint a vegyi alapú permetezés.
A kezdeményezés eredetileg az Alsó-csallóközi Falvak Társulásának elnökétől és Nagykeszi polgármesterétől, Csóka Lajostól (Híd) származott, majd Bugár Imre (független) tanyi településvezető vállalta a koordinálást. Lapunk megkeresésére elmondta, eredetileg több mint 20 települést szerettek volna bevonni a kezdeményezésbe, képviselőiket április végén a gútai polgármester, Horváth Árpád (MKP) látta vendégül. Kiderült, többen kételkedtek a biológiai irtás hatékonyságában, valamint ehhez mérten túl drágának tartják. Végül 10 önkormányzat volt vevő az ötletre.
„Az ellenzők közül többen azt is mondták, hogy az összehangoltságnak kellene megyei vagy országos szinten megoldódnia. Korábban már zajlott közös vegyi irtás a környezetvédelmi minisztérium támogatásával az Alsócsallóközi Falvak Társulása égisze alatt, amelynek köszönhetően a tanyi önkormányzat is pénzt takarított meg, viszont túl bonyolult volt a folyamat adminisztrációja”– vázolta az eddigi tapasztalatokat és gondokat Bugár Imre. Valamit azonban tenni kell, ugyanis a szúnyog gond nélkül képes megtenni hosszú kilométereket is, ha szükségét érzi. Ez azt jelenti, hogy az éppen vegyi kezelés alatt álló területekről számos vérszívó „odébb tud állni”. Ilyen szempontból is észszerűnek tűnik, ha a kifejlett egyedek helyett már a lárvákat veszik célba.
A tanyi polgármester azt is megemlítette, hogy a biológiai gyérítés sikerességénél nem elhanyagolható szempont az sem, mennyire mérik fel pontosan a területet: ismerni kell a járatatlan és hozzáférhetetlen vizes élőhelyek elhelyezkedését is, amelyekből akad bőven az összes részt vevő település határában.
A Nasir Ahmad Jalilitől kért árajánlat magába foglalja az önkéntesek oktatását, a helyzetfelmérést, illetve a gyérítő anyagot és annak szállítási költségeit. A folyamatot bonyolítani fogja, hogy külön kell engedélyt kérni az illetékes közegészségügyi és a természetvédelmi hatóságoktól, emellett pedig közbeszerzést is le kell folytatni. Emiatt még nem tudják pontosan, mikor foghatnak bele az összehangolt szúnyogirtási kísérletbe. Az idő azonban nem csak a szúnyoglárvák fejlődése miatt sürget: Bugár Imre azt is elárulta, Nasir Ahmad Jalili azonosított már olyan szúnyogot is Szlovákia területén, amely a nyugat-nílusi láz nevű vírust hordozta
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
