Bár Közép-Ázsia nagyban épít az ókori selyemút örökségére, amely összekötötte a Távol-Keletet Európával, a régió manapság szinte megközelíthetetlen a bonyolult vízumszabályozások miatt. A legkönnyebben meglátogatható Kazahsztán egyik szenátora, az államfő lánya azt javasolta, egységesítsék vízumrendszerüket, hogy könnyebben fogadhassák az utazókat.
Nem hiszem, hogy sokan el tudtak volna látogatni Szamarkandba, Hívába vagy Bokharába. Én magam jártam Szamarkandban és Taskentben, de máshol nem – mondta Dariga Nazarbajeva. A nagy hatalmú kazah elnök lánya az ország felsőházának kül- és biztonságpolitikai bizottságának elnöke, s az Üzbegisztánnal közös határátkelőnél mondta ezeket a mondatokat. A határ túloldalán találhatók az említett települések, amelyeket bürokratikus akadályok miatt szinte lehetetlen meglátogatni.
A politikus véleménye szerint sokat segítene a térség államain, ha sikerülne egymáshoz közelíteniük a vízumrendszerüket, el lehetne jutni egészen egy helyi „Schengenhez”, amelyet ő selyemútvízumnak nevezett. Kazahsztán a térség legstabilabb állama, ahol 2014-ben oldották fel a vízumkötelezettséget tíz ország polgárai számára. Ezt sikerként könyvelték el, így tavaly negyvenöt országnak engedélyezték, hogy legfeljebb harmincnapnyi tartózkodás esetén vízum nélkül mehessenek Kazahsztánba.
Kazahsztán márciusban vetette fel először a közös vízumrendszer ötletét Üzbegisztánnak, amely lehetővé tenné az utasok számára végighaladni a selyemút azon szakaszán. Szamarkand, Bokhara vagy Híva – az úgynevezett Három Nagy – mellett a Fergana-völgy szépségét is ecsetelik. Igen ám, de ezen a területen már jelentős biztonsági kockázatok vannak, hiszen a területen három ország – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán – osztozik, a különböző népek kis közösségekben élnek, külön enklávékat alkotva.
A kazahok szerint ha sikerrel járna az Üzbegisztánnal való egyeztetés, később kiterjeszthetik az együttműködést Kirgizisztánra, Tádzsikisztánra és Kínára is. Ehhez viszont sokkal jobb államközi viszonyra lenne szükség Üzbegisztán és Kazahsztán között. Utóbbi féltékenyen őrzi sziklaszilárd stabilitását, s igyekszik távol tartani magától a szomszédaira időnként jellemző iszlamista szélsőségességet. Üzbegisztán tavaly meghalt elnöke, Iszlam Karimov vaskézzel bánt el az iszlamistákkal, de a háborút ellenük nem tudta megnyerni, és nem is volt hajlandó a regionális együttműködésre.
Az új államfő, Savkat Mirzijojev elődjéhez hasonló politikát folytat, ám jelzésértékű, hogy már elutazott Asztanába Nurszultan Nazarbajev elnök meghívására, így ha nem is azonnal, de a közeljövőben elképzelhető bizonyos elmozdulás a kétoldalú kapcsolatokban.
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
