Közelkép az iszlámról

Az Új Város Kiadó által megjelentetett kötetben az iszlám–keresztény párbeszéd mellett elkötelezett keresztény és muszlim szerzők tanulmányait olvashatjuk. Az írások egy részét az ÚVK testvérkiadójánál, a Citta Nuovánál 2015-ben megjelent könyvből válogatta a szerkesztő, Paksy Eszter.

Mércz András tudós arabszakértő számokban mutatja be az iszlámot: korunkban Allah híveinek a száma meghaladja a másfél milliárdot, ez a Föld népességének 23 százalékát teszi ki, így az iszlám a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása. Helytelen az arabokat a muszlimokkal azonosítani. Az arabok ugyanis előbb voltak keresztények, mint muszlimok, és jelenleg is 10-20 millió arab keresztény él a Közel-Keleten, világszerte pedig 100 millió a számuk. Hasonlóképpen a világon élő másfél milliárd muszlimnak csak a töredéke, körülbelül az ötöde arab. A muszlimok többsége, több mint 60 százaléka Ázsiában és a csendes-óceáni térségben él; a legnagyobb lélekszámban, 203 millióan Indonéziában. Az első arab ország, Egyiptom 90 milliós népességével csak az ötödik legnépesebb muszlim ország. Európában 44 millió a muszlimok száma. A muszlimokat megosztja a síita–szunnita ellentét: előbbiek úgy tartják, hogy Mohamed próféta Alit, unokatestvérét és vejét nevezte ki utódjául. A hívők többsége azonban nem őt, hanem Abu Bakrot, Mohamed egyik első követőjét és kedvenc feleségének, Áisának az apját választotta vezetőjéül. A muszlimok 10-13 százaléka síita, 87-90 százaléka pedig szunnita. A legtöbb síita Iránban él.

Giuseppe Scattolin olasz szerzetes az iszlám néhány alapvető aspektusát tekinti át. A vallási aspektus az iszlám alaptulajdonsága és hordozó ereje az egész történelme során. Az iszlám küldetése: hirdetni az egyistenhitet a bálványimádás minden nyílt vagy rejtett formájával szemben. Alapvető forrásai a Korán és az iszlám prófétájának, Mohamednek a cselekedetei és mondásai. Az iszlám társadalmi aspektusához tartoznak a család, a házasság, az örökség, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok. Az alapidea az, hogy az egész emberi életet Isten törvénye kell hogy szabályozza. Ő az egyedüli, az egyetlen és törvényes törvényhozó. A muszlimok szívesen szembeállítják az „isteni” eredetű muszlim jogrendszert az emberek alkotta, különösen a nyugati jogrendszerrel, amelyet ha pusztán emberi törvényeknek tekintünk, szükségszerűen alá kell rendelnünk „Isten törvényének”. Az iszlám kulturális aspektusát vizsgálva a szerző megállapítja: a Korán a muszlimok számára az egész muszlim kultúra forrása, azaz az ember- és a világszemléletüket is meghatározza. A politikai aspektus kérdéskörét kutatva Giuseppe Scattolin kiemeli: az iszlám nemcsak az egyes embernek szóló vallási és erkölcsi üzenet, hanem szándéka az emberi élet minden területének irányítása, ezek között pedig főszerepet játszik a politika. Az iszlám totális vallás, követőinek hagyományos felfogása szerint a világ két részre osztható: egyrészt az iszlám világa, ahol az iszlám rendje él és uralkodik, másrészt a hitetlen világ, amely az iszlám ellensége, tehát akár háború árán is igaz hitre kell téríteni.

Piazza-Georgi Barbara szociális és humanitárius szakértő a nők helyzetét vizsgálja a muszlim országokban. Tizenegy évig élt és dolgozott hat mérsékelt irányzatú muszlim országban, harminc éve él házasságban egy egyiptomi kereszténnyel. Rámutat: a Korán előírja, hogy a nők szemérmesen öltözzenek és fátyolozzák le magukat, de hogy ez a fátyol mit jelent, sokféleképpen lehet értelmezni. A vegyes házasságok kérdésében kirívó az egyenlőtlenség. A muszlim szent írások szerint egy muszlim feleségül vehet egy keresztény vagy zsidó nőt, anélkül, hogy annak át kellene térnie az iszlámra, és ezt sokan bizonyítéknak tekintik az iszlám vallás toleranciájára. A valóság az, hogy a feleség vallása nem fontos, mert a gyerekek vallását kivétel nélkül az apa vallása határozza meg. Ezért a muszlim nő nem mehet feleségül egy másik hitűhöz. Ez szigorú törvény még a legmérsékeltebb muszlim országokban is. A más hitű férfi a házasság előtt át kell hogy térjen. A többnejűség nem általános, a válást viszont a férfi sokkal könnyebben kezdeményezheti, mint a nő. Alapelv viszont az iszlám világban, hogy a nő egyenlő a férfivel Isten előtt, ugyanakkor nem egyenértékű, hanem kiegészítője a férfinek, fizikailag és érzelmileg gyengébb lény, aki védelemre és irányításra szorul.

Hírdetés

Fethullah Güllen török származású szúfi imám, vallástudós szerint: az az ember, aki felvette a muszlim hitet, sosem követne el terrorcselekményt, különösen nem tenné azt meg újra és újra. A muszlimoknak tulajdonított terrorcselekményeket olykor tudatlan emberek követik el, akik helytelenül ismerik meg és értelmezik az iszlám hitet; máskor esetleg olyanok, akik csak névleg és formailag muszlimok, valójában azonban nagyhatalmak érdekeit szolgálják. A szerző szerint a muszlimok nagy többsége annyira egyszerűen gondolkozik és olyan tiszta szívű, hogy képtelen lenne megérteni a világban zajló nagy játszmákat, „amelyek kártyáit a nagyhatalmak és a titkosszolgálatok keverik. A terrorizmus fő oka az önös érdekekért zajló küzdelem: pont ezek az érdekek állnak a jelenleg zajló nagy »kártyajáték« mögött.” Fethullah Güllen egyértelműen leszögezi: egyik isteni ihletésű vallás – zsidóság, kereszténység, iszlám – sem rendelné el soha, nem támogatná a terrorizmust, mivel Isten számára az élet abszolút fontosságú. Az iszlám minden egyes embert úgy kezel, mint magát az emberi nemet, ezért tanítja, hogy aki egy embert megöl, olyan, mintha az egész emberiséget ölné meg.

Idézi a kötet Ferenc pápát, aki 2014. november 28-án Ankarában ugyancsak a béke és a szeretet szellemében fogalmazta meg: „Vallási vezetői minőségünkben kötelességünk szembeszállni az emberi méltóság és emberi jogok mindennemű megsértésével. Az emberi élet, mely a Teremtő Isten ajándéka, szent. Ezért tehát a vallásban igazolást kereső erőszak a legsúlyosabb ítéletet érdemli, hiszen a Mindenható az élet és a béke Istene. A világ azt várja azoktól, akik benne hisznek, hogy a béke emberei legyenek, testvérekként tudjanak élni, tartozzanak bár más néphez, valláshoz, kultúrához vagy ideológiához” (Új Város Kiadó, 2019).

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »