A Kúrián elért jogi győzelmeim gyümölcseként a Mi Hazánk megtarthatta ma Kállón a közbiztonságért szervezett tüntetésén több ezer résztvevővel.
https://magyarjelen.hu/…/30559-kallotol-a-parlamentig…
A rendőrség a vonulásos, majd a statikus (álló) tüntetés mindkét verzióját megtiltotta arra hivatkozással, hogy a Mi Hazánk tüntetései „közbiztonsági deficitet” eredményeznének Kálló községben.
Megtisztelő jogi feladatot teljesíthettem: közigazgatási pert indítva keresetlevelekkel támadtam meg a jogszabályt sértő három tiltó határozatot.
Ezen a héten a Kúria két, egymástól eltérő bírói tanácsa a keresetleveleimben foglalt érvek alapján hatályon kívül helyezett a tiltó határozatok közül kettőt, a harmadik elbírálása jövő hét elején várható. Emellett ügyenként 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a pervesztes Pásztói Rendőrkapitányságot.
Az első tiltás azért volt a Kúria szerint jogellenes, mert a tiltásra a rendőrség számára a gyülekezési törvény által biztosított 48 órán túl került sor.
A második pedig azért, mert a rendőrség konkrét tények nélküli puszta feltételezésekkel élt abban a vonatkozásban, hogy a vélelmezett „közbiztonsági deficit” milyen módokon következhet be. E körben azonban olyan kellően pontos adatokra, tényekre, ténybeli körülményekre nem hivatkozott, amelyekből megalapozottan lehetne az alperesi határozatban megállapított „közbiztonsági deficit” megvalósulására következtetni.
A jogi győzelmek eredményeként az március 19-én bejelentett vonulásos tüntetés az eredeti forgatókönyv és bejelentés szerint megtarthatóvá vált.
A rendőrség köteles volt biztosítani megfelelő erőkkel a rendezvényt, amely feladatának megfelelően eleget tett.
A Kúria saját oldalán is közzétette a két iránymutató jelentőségű remek ítéletet:
https://kuria-birosag.hu/…/kgykvii3906820265-szamu…
https://kuria-birosag.hu/…/kgykiv3907220265-szamu…
Tanulságos részletek a Kúria Kgyk.IV.39.072/2026/5. számú határozatának indokolásából:
36. bekezdés:
„A Kúria az alperesi határozatban foglaltakkal ellentétben megállapította, hogy a felperes az egyeztetésen a Gytv. 8. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét nem sértette meg, nem adott kitérő, nem egyértelmű válaszokat. Az egyeztetésről készült feljegyzésből nem volt megállapítható, hogy az alperes valamely kérdését többször kellett, hogy feltegye, vagy, hogy a felperes nem az adott kérdésre válaszolt volna. A felperes a beszédek tartalmára nézve valóban nem tudott pontosan nyilatkozni, csak annyit jelölt meg, hogy azok a rendpárti politika érvényre juttatásáról fognak szólni, mindez azonban – további indokolás nélkül – nem alapozza meg a határozat azon megállapítását, hogy a felperes együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.”
37. bekezdés:
„A Kúria rámutat továbbá, az alperes határozatában nem jelölte meg, hogy melyek azok a kérdések, amelyekre – adott esetben többszöri kérdést követően – sem kapott pontos válaszokat, nem fejtette ki, hogy azok a határozat meghozatala szempontjából mely körben, milyen okból lényegesek. Hangsúlyozza a Kúria, hogy önmagában az, ha a bejelentő nem ad egyértelmű válaszokat, legfeljebb a Gytv. 8. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség megsértésének megállapítását eredményezhetik, a Gytv. azonban önmagában az együttműködési kötelezettség megsértéséhez nem fűzi a gyűlés megtiltásának következményét.”
40. bekezdés:
„A Kúria az alperesi határozatban foglaltak vizsgálata körében arra a megállapításra jutott, miszerint az, hogy a gyűlés „felületet biztosíthat a konfliktus elmélyülésére”, továbbá, hogy kialakulhatnak „rendőri intézkedést igénylő jogsértések”, konkrét tényeket nélkülöző feltételezések, amelyek a gyűlés megtartása megtiltásához nem vezethetnek. Ezen túlmenően önmagában az a megállapítás, hogy egy korábban megtartott gyűlés alkalmával a „komolyabb jogsértések kialakulása csak preventív rendőri jelenléttel volt megakadályozható”, szintén nem ad alapot arra, hogy az alperes a tárgyi gyűlés megtartását megtiltsa. Az alperes határozata feltételezéseken alapuló, megfelelő konkrétumokat nélkülöző hivatkozásokat tartalmaz csupán abban a vonatkozásban, hogy a „közbiztonsági deficit” milyen módokon következhet be, e körben azonban olyan kellően pontos adatokra, tényekre, ténybeli körülményekre nem hivatkozott, amelyekből megalapozottan lehetne az alperesi határozatban megállapított „közbiztonsági deficit” megvalósulására következtetni.”
44. bekezdés:
„A Kúria az alperesi határozat szükségességi-arányossági teszt elvégzésével kapcsolatos megállapítása körében rámutat, az alperes csak rögzítette a szükségességi-arányossági teszt lefolytatásának tényét, azonban ezen vizsgálatát, értékelését nem mutatta be, a figyelembe vett szempontokról, mérlegelési folyamatról nem adott számot, csupán arra hivatkozott, hogy a gyűlés megtartása szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyeztetné a közrend, közbiztonság fenntartását. Mindemellett, az alperes határozata ellentmondásos a körben, hogy a szükségességi-arányossági teszt tekintetében nemcsak közbiztonsági, hanem közrendi sérelemre is hivatkozott, míg határozatának más részében arra a megállapításra jutott, hogy közrendi veszély nem áll fenn, csak közbiztonsági (9. oldal 6. bekezdés).”
49. bekezdés:
„A Kúria végül rámutat, az alperes határozatában több helyütt idézte az Alkotmánybíróság és a
Kúria tárgyi esettel összefüggésbe hozható határozatainak releváns részeit, elmulasztotta azonban a tárgyi gyűlés lényegesebb tényeinek feltárásával, értékelésével az idézett határozatok és a tárgyi gyűlés közötti összefüggés bemutatását, adós maradt azon konkrét megállapításokkal, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy az idézett döntésekkel megegyező helyzet áll fenn. Az Alkotmánybíróság és a Kúria gyülekezési ügyekkel kapcsolatos határozatainak idézésével az alperes nem teljesíti megfelelően indokolási kötelezettségét, ha nem veti össze az idézett döntést a tárgyi esettel.”
Soha nem engedünk a magyarok jogaiból!
Honfitársi köszöntéssel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »
