Kovács Zoltán mariológus: Lélekhordozó ő is, miként a Szűzanya és miként az Egyház is

Kovács Zoltán mariológus: Lélekhordozó ő is, miként a Szűzanya és miként az Egyház is

Az alábbiakban Kovács Zoltán rektor, mariológus írását tesszük közzé pünkösd; Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepe és Szent István király ereklyéinek átvitele ünnepe kapcsán.

Különös együttállásnak lehetünk tanúi ezekben a napokban. Pünkösdhétfő van. Jóllehet katolikus körökben a tegnapi nap, mint a Szentlélek eljövetelének ünnepe, az Egyház születésének napja az igazán hangsúlyos, még ma is sokak számára fontos, hogy némiképp „meghosszabbítsák” a tegnapi lélekáradás örömét.

Ferenc pápa ugyanakkor 2018-ban megajándékozott egy újabb liturgikus emléknappal: azóta ugyanis a pünkösdöt követő napon Máriát, az Egyház Anyját ünnepeljük. Pontosabban szólva: a Szentlélek művét őbenne. Nagyon is köze van tehát Jézus Anyjának a pünkösdi lélekáradás misztériumához, hiszen az Apostolok cselekedeteiben olvassuk, hogy az utolsó vacsora termében összegyűjt apostolok „mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” (1,14).

Ami azonban május hónap utolsó napjait mindezek mellett számunkra még különlegesebbé avatja, az államalapító Szent István királyunk emlékezete. A holnapi napon „rejtőzik” ugyanis a magyar liturgikus kalendáriumban egy fakultatív emléknap, mely nem közvetlenül a személyre, hanem annak ereklyéjén keresztül utal a szentre, és ez nem más, mint a Szent Jobb ünnepe. Szent István király ereklyéinek átvitele az ünnep hivatalos neve. A történetírás szerint Szent László király 1083-ban – tehát 940 évvel ezelőtt – István szentté avatásakor szerzett tudomást első apostoli királyunk Jobbjának őrzési helyéről, és május 30-án el is látogatott az ereklyét bihari birtokán őrző Mercurius őrkanonokhoz, majd ott – a mai partiumi Szentjobbon – a kézereklye őrzésére apátságot alapított. A Szent Jobb tehát nemcsak nemzeti büszkeségünk, hanem a katolikus hit erősítője is.

Ismerjük fel e három isteni ajándék kapcsolatát is! Krisztus az életadó Szentlelket ajándékozza a születő Egyháznak. Még korábban, a Golgotán Édesanyját ajándékozza János apostol személyében a későbbi szeretett tanítványoknak, hogy az Istenszülő az Egyház lelki Anyja is legyen. És Szent István királyunk személye, hite is Isten ajándéka népünk, nemzetünk számára. István a Lélekkel eltelve kormányoz és teszi lehetővé a keresztény hit terjedését, és ehhez mennyei segítőként tekint Máriára is.

Hírdetés

Számos alkalommal teszünk említést István királlyá koronázásáról. Arról azonban már kevesebbet, hogy a királyokat uralkodásukhoz ünnepélyesen fel is kenik, hogy a Lélek erejében végezzék szolgálatukat népük javára. A Nagyobbik Legenda első szent királyunk esetében erről így ír: „Atyja halála után az ötödik évben – így akarta az isteni kegyelem – elhozták az apostoli áldás levelét, s miközben a püspökök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasztalásukat fennen kiáltozták, Isten kedveltje, István, királlyá választatott, s az olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémájával szerencsésen megkoronáztatott.”

Első Szent Királyunknak azonban nemcsak élete, hanem a halála is példaértékű: a Hartvik-legenda szerint – törvényes utód híján – övéit, vagyis országát, nemzetét az Ég Királynőjének oltalmába ajánlja. Némiképp hasonlít ez Krisztus haldoklásához a kereszten: ott a világmindenség Királya „végrendeletszerű” komolysággal János apostolra bízza Máriát és János személyében minden korban élő szeretett tanítványait az Édesanyjára. És mit tesz ezer évvel később egy másik haldokló király, a mi István királyunk? Szintén a földi létből elköltözni készülve, ugyancsak az övéit ugyanannak az Anyának, Máriának kezeibe helyezi.

Szent Jobbja tehát még erejét vesztve, a Király életének utolsó óráiban is tevékeny, bőven adakozó, e világi jövőnkért és mennyei üdvösségünkért intézkedik a Lélek sugallatára hagyatkozva.

Méltó tehát, hogy hívő tisztelettel és hálával forduljunk Szent István királyunk felé, és kérjük, a Magyarok Nagyasszonyának közbenjáró imáihoz társulva közvetítse ő is Urunk áldását mindannyiunk számára: Egyházunkra, országunkra, nemzetünkre, és minden jó szándékú emberre!

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »