Mostantól e felületen is közlöm mindazon írásokat és megnyilvánulásokat, amelyekért köszönettel tartozom. Álljon itt elsőként Sebes Gábor írása a Polgárportálról:
Bayer Zsolt bűne
Sebes Gábor
Elismerem Bayer Zsolt íráskészségét, tehetségét, amely időnként valódi remekekre sarkallja. Nem szeretem trágárságát, végtelen és kontrollálatlan indulatát, ami néha tagadhatatlanul emberellenes mondatokra ragadtatja. De most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a balliberálisok megint kettős mércét alkalmaznak. Olyasmi miatt szeretnék kiszorítani Bayer Zsoltot a civilált emberek köréből, amit a sajátjaiktól minden további nélkül elfogadnak: a trágársága és az időnként gyűlölködésbe csapó indulatossága miatt. Lovas István és Tóth Gy. László már sok éve fellépett ez a kettős mérce ellen. Az ő gyűjtéseikből idézek.
Lovas István gyűjtéséből:
Eörsi István, József Attila-díj, Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje, Kossuth-díj
„És mit mondana sasváriszilárd? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére használom, amely állatrendszertani értelemben – de csakis így – gerinces, és amelyet homo fidesziensisnek neveznék el, ha nem tartanék attól, hogy ezt nem mindenki érti (…). Persze Elek is egy sasváriszilárd, csak abban különbözik e típus példányaitól, hogy azt hiszi, írni is tud, és ezért kissé lassabban működik a többieknél.” (Isépy Tamás irigykedik, Mancs, 2000. március 9.)
Tóth Gy. László gyűjtéséből:
Vágvölgyi B. András, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
„Orbán lett a magyarországi cinikus keménykedés viselkedés- és politikai kultúrájának szimbóluma, tehát a fenti hasonlat alapján a (politikai) gecizmus oltárképén a főalak.” (A hónap üzenete, Beszélő, 1999. február 2.)
„A dabasi eredményeket és a felsejlő koalíciót nézve ez a jelenet is eszembe ötlött, no meg az, hogy lófasz lesz itt, nem Európa.” (A koalíció kurvája ágyat vet, Élet és Irodalom, 2001. április 13.)
„Ez a durva ebben a szájba kúrt országban, hogy egyszerre akar mindenki szűz maradni, meg dugni is, és hozzá folyamatosan hazudik. Szolgálati közlemény: Tóth Gy. László halállista-szerkesztő becses figyelmét felhívnám az utolsó mondatra, és tessen szíves többet szemlézni engemet is, mer’ a barátaim már piszkálnak, és a főszerk. is baszogat! A pol. Gecizmust meg a lófaszosat nyugtáztam, kösz, ha a trágárság jön be, jelezzen, küldöm! Előre is: és még 1x: kösz!” (Egységkongresszusi anzix, Élet és Irodalom, 2001. június 15.)
Tamás Gáspár Miklós, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)
„Az Orbán-törzs átmeneti típus a kettő között, de azért inkább »nomád«. Térségünkben az uralkodó hatalmi modell mindenütt az Aranyhordáé. Ezt örökölte meg az oszmán és az orosz cári birodalom. (…) De a maffia Olaszországban formailag mégse legális. Nálunk azonban ez a kormány. Don Vittorio kormánya. (…) Orbán Viktor nem nacionalista, nem antinacionalista, hanem képmutató hatalmi megszállott. Orbán és klikkje nem autoritárius (tekintélyelvű), hiszen teljesen destruktív, szétzúzza a rendezett államéletet, párhuzamos, informális hatalmi struktúrákat hoz létre, beleértve a törvénytelen pártmilíciát és párhuzamos titkosszolgálatokat; magához vonja a kormánytól elvileg független hatalmi ágak személyzeti politikáját; személyesen osztogatja a díjakat és kitüntetéseket. (…) Büdös proli, büdös paraszt, büdös zsidó, büdös cigány – ezek a kor jelszavai. Ellenállás nem mutatkozik, sztrájk, tüntetés alig. Kritikai kultúra még akad, de kicsi, elszigetelt, gyönge, bátortalan.” (A helyzet, Népszabadság, 2001. december 24.)
Lengyel László, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat)
„Orbán Viktor maga tette fejére a koronát, s maga is veszi le. Gondoljanak barátai és ellenfelei bármit, szomorú és tragikus látni, ahogy e gondolkodó és cselekvő, mindig érdeklődést kiváltó politikus kiégve, gépezetté merevedve darálja mondatait. Az élő szemre hideg jéghártya fagyott, a kedves mosoly farkasvigyorrá merevedett. Beszéde, ruhája, arca másé. Sikerült úgy szólnia hozzánk, hogy nem volt egyetlen eredeti, saját gondolata. Gyászbeszédet tartott a Vigadóban Orbán Viktor miniszterelnök. (…) A »magyar élettér«, a »gazdasági patriotizmus«, »magyarnak lenni jó befektetés«, »a magyar visszanyerte hitét és öntudatát« – mind-mind elhangzott már Horthy Miklós rossz kiejtésével, Bethlen István rosszabb, Gömbös Gyula jobb beszédeiben. De nem új 1993–94 retorikájához képest sem.” (Gyászbeszéd, Magyar Hírlap, 2002. február 9.)
Spiró György, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat)
„Jönnek a dúlt keblű mélymagyarok megint, / fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból, / csönd van. Senki se pisszen. Alantról / kevéske hűlt költő csontujja int. / Ó, ha gyilkolni szabadna újra, / csámcsogva, hersegve szívnák a vért – / miért is? Ki tudja. Trianonért? – / mered pár utcanév pici csontujja. / Ez olyan klíma: itt folyton beborul, / ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen, / hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél, / és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek, / hogy bebizonyítsuk, / nem csak a szemetek tudnak magyarul.” (Jönnek, Új Írás, 1984)
A névsor teljesen esetleges, egyáltalán nem teljes. Hányan is adták vissza kitüntetéseiket ezeknek az embereknek a kitüntetése miatt? Hol volt akkor az össznépi felháborodás? Ahogy Kornis Mihály (A Magyar Köztársaság Tiszti Középkeresztje) írta a Beszélőben sok éve: „Ők gyűlölnek. Őszintén. Mi, liberálisok pedig képtelenek vagyunk kimondani, amit szerintem valójában érzünk, hogy ti. mi még sokkal jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket. Most, hogy kezd lassan vége lenni a sajtószabadságnak Magyarországon, úgy érzem, kénytelen leszek újra politikai publicisztikát írni. És nem tudok lelkiismeret-furdalás nélkül gondolni arra a pillanatra, amikor nagyon nehéz lesz kikerülnöm a gyűlölködés szavait és mondatait. Azt hiszem, a XX. század nagy tanulsága, hogy a humanizmus esélyeit a politikában alapvetően újra kell gondolni. A politika abban a pillanatban, amint a szeretet szót a szájára veszi, bűnt követ el, mert a politika logikája a hatalmi érdekek logikája.” Nekik szabad gyűlölködve politizálni.”
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
