Kósa Lajos módosítaná az utónévtörvényt, és még jó néhány dolgot

Kósa Lajos módosítaná az utónévtörvényt, és még jó néhány dolgot

A tárca nélküli miniszter által jegyzett törvényben felsorolják azt is, milyen kérdésekről nem kell a parlamentnek benyújtás előtt társadalmi egyeztetést folytatni.

Az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról nyújtott be módosító-javaslatot Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és ebben van egy különös rész, ami a jogszabály-tervezetek kötelező társadalmi vitáját érinti – írja az atv.hu.

„A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása” címmel a javaslatban közlik:

„Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

  • a fizetési kötelezettségekről,
  • az állami támogatásokról,
  • a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
  • az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
  • Hírdetés

  • a nemzetközi szerződés kihirdetéséről,
  • a szervezet és intézmény alapításáról, valamint
  • az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése és 46. § (3) bekezdése szerinti utónévjegyzékről szóló jogszabályok tervezeteit”.
  • Mint ismert, a korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a magyar kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként írta elő még 2022-ben – írják.

    Az egyeztetési előírás viszont csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre érvényes. A rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százaléknak kell lennie azon tervezetek arányának, amelyeket társadalmi vitára bocsátanak. A tervezeteket a kormányzati honlapon teszik nyilvánossá, a társadalmi vitára nyolc napot kell biztosítani.

    A megadott időn belül beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelet-tervezet esetén a kormány döntését megelőzően, miniszteri rendelet esetén pedig a kihirdetést megelőző öt napot kell biztosítani.

    Másrészről viszont nem kell társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, amennyiben „az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »