Korrupciós helyzetjelentés: Szlovákia a tavalyi zuhanás után idén tovább csúszott a listán Tokár Géza2026. 02. 10., k – 10:33
Megjelentette a Transparency International a 2025-ös évre vonatkozó úgynevezett Korrupcióérzékelési Indexet. Szlovákia a tavalyi zuhanás után még rosszabbul szerepelt, 182 állam közül a hatvanegyedik. Magyarország régiós sereghajtó.
A TI indexe 1995 óta minden évben elkészül, 2012-ben változtattak a módszertanán. A szervezet nem saját maga osztályozza, miként teljesít egy-egy ország, hanem összesen tizenhárom másik rangsort vesz figyelembe a sorrend meghatározásánál – többek között civil szervezetek, a Világbank és más intézmények véleményét. Az elkészült lista mutatja, hogy a befektetők, a menedzserek és a szakértők miként értékelik egy-egy ország állapotát.
Nagy visszaeső
Szlovákia tavaly tizenkettő, idén pedig újabb két helyet esett vissza a kimutatásban. A Fico-kormány idején érzékelhető korrupciós visszaesés így világviszonylatban is jelentős, ugyanis mindössze nyolc ország rontott ennyit két év alatt az eredményén: Fehéroroszország, Szváziföld, Egyiptom, Bulgária, Eritrea, Mozambik, Oroszország, valamint Mexikó.
Érdekes módon a jelenlegi helyzet még mindig jobb, mint 2012-ben, a mélypont idején. A tizennégy éve mért 46 pontos eredményhez hozzájárult, hogy az állami szerződéseket nem tették közzé, hiányoztak a korrupció bejelentőinek védelmére szolgáló intézmények, vagy a nyilvános cégjegyzékek. A következő évtizedben azonban lassú javulás következett be, 2023-ban pedig egészen a 47. helyig kúszott fel az ország – mielőtt jött volna a negyedik Fico-kormány idején tapasztalható mélyrepülés.
A Transparency International értelmezése szerint a romló közhangulat a kormány által fellazított törvényi változásoknak köszönhető. Csökkentek a korrupcióért járó büntetések és több ügy a kivizsgálást követően el sem jutott a bíróság elé, miközben megszüntették a Speciális Ügyészséget, illetve szétverték a szervezett bűnözés ellen fellépő rendőri szerveket.
A szervezet külön felhívja a figyelmet arra, hogy mélypontra süllyedt a korrupció vádjával vizsgált személyek száma – tavaly összesen 42 ilyen esetet regisztráltak – valamint egyetlen új esetre sem derítettek fényt a hatóságok az elmúlt egy évben. Annál több volt a valós következmények nélküli botrány: az uniós forrásokból való panzióépítések, állami ingatlanügyletek, kétes közbeszerzések. A korrupciós ügyek egyetlen következménye Peter Kmec (Hlas) újjáépítési tervért felelős miniszterelnök-helyettes lemondása. A korrupció elleni lanyha rendőri fellépést múlt héten Maroš Žilinka főügyész is élesen bírálta.
A régió rosszul teljesít
A TI által megnevezett problémás területek között feltűnik a közmédia átalakítása és a civil szervezetek számára bevezetett, az Alkotmánybíróság által felüggesztett jogszabályváltozás, vagy a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetése. A szervezet problémát lát Peter Pellegrini államfői kampányának pénzügyi szabálytalanságaiban és abban, hogy Pellegrini elnökként csak elvétve foglalt állást a változások ellen.
Szlovákia régiós viszonylatban is gyengén teljesít, viszont többen még ennél is rosszabbul szerepeltek a kimutatásban. Négy uniós országot sorolt hátrébb az index: a 61. Szlovákiát követő Horvátország a 62., Románia a 70., Bulgária pedig Magyarországgal együtt csak a 84. helyen áll. Görögország és Málta az elmúlt két évben lehagyta az országot.
A Transparency International szerint a helyzet globálisan is romlik, egy évtized alatt először történt meg, hogy az összesített eredmények rosszabbak lettek, mint egy éve. A szervezet úgy látja, hogy a civil társadalom korlátozása jelenti a legnagyobb problémát a lakosság korrupcióérzékelésére.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdán két fontos döntést hozott, amelyek a közigazgatás átláthatóságát és a jogszabályalkotás menetét érintik. Jóváhagyták az új Nemzeti Antikorrupciós Stratégiát a 2026 és 2029 közötti időszakra, valamint visszavonták a parlamentből két törvényjavaslat gyorsított eljárásban történő tárgyalását.
A kormány a szerdai ülésén jóváhagyta a Szlovák Köztársaság 2026–2029 közötti Nemzeti Antikorrupciós Stratégiájának javaslatát. A stratégia célja a korrupció csökkentése, az átláthatóság növelése és az etikus viselkedés előmozdítása a közigazgatásban.
Stratégia: négy fő pillér
Az új Nemzeti Antikorrupciós Stratégia a beadvány alapján négy fő pillérre épül: kapacitásépítés és -erősítés, oktatás és kommunikáció, korrupciós kockázatok kezelése, valamint adatok gyűjtése és elemzése.
A kormányhivatal szerint a polgárok bizalmának kiépítése nem csupán a vezetők feladata, hanem minden alkalmazotté, aki köteles betartani a stratégia alapelveit és céljait.
A cselekvési terv részeként a minisztériumok együttműködést kezdenek a területi egységekkel, antikorrupciós koordinátorokat neveznek ki, és e-learning programot indítanak a központi közigazgatás alkalmazottai számára. A korrupciós kockázatok kezelésére belső irányítási szerepeket fognak elfogadni az egyes szerveknél.
Gyorsított törvényhozási eljárások visszavonása
Egy másik döntés értelmében a kormány visszavonta a parlamenttől két, Erik Tomáš (Hlas) szociális és mukaügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat gyorsított eljárásban történő tárgyalását. A javaslatok a munkaügyi ellenőrzésről és az illegális munkavégzésről, valamint a szociális gazdaságról és szociális vállalkozásokról szóló törvényeket érintették.
A visszavonás oka, hogy a parlament még nem tárgyalta a javaslatokat, amelyek eredetileg 2025. november 28-án kerültek benyújtásra, a kormány pedig november 19-én és 26-án hagyta jóvá azokat.
Különösen a munkaügyi ellenőrzésről szóló módosítás volt összekapcsolva a 2026. január 1-jén hatályba lépő konszolidációs intézkedésekkel, de a parlamenti ülés decemberi elmaradása miatt a gyorsított eljárás értelmetlenné vált.
A koalíció tavaly a parlamentben több tucat pontot halasztott az idei évre, mert a képviselők hosszasan tárgyaltak a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) megszüntetéséről, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításáról.
Kapcsolódó cikkünk
Csak kivételes esetekben kellene a törvénytervezetekről gyorsított eljárásban tárgyalnia a parlamentnek – jelentette ki Richard Raši (Hlas) házelnök. A kormánytól azt várja, ne árassza el a törvényhozást ilyen indítványokkal, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a parlament nem tud megvitatni más törvényjavaslatokat, a kormányét sem – mondta a TASR-nek adott év végi interjúban.
„A gyorsított eljárásról a kormány dönt, ha valamit így küld a parlamentbe, muszáj tárgyalnunk róla. Ha viszont ilyen törvényjavaslatokkal áraszt el bennünket, akkor nem jut idő más tervezetek megvitatására, azokra sem, amelyek szintén a kormánytól érkeznek. Az elvárásom a következő: Csak akkor javasoljanak gyorsított eljárást, ha ez elengedhetetlen, mert ha nagyon sok lesz belőlük, akkor a többi törvényjavaslataikra nem marad idő” – mondta a TASR-nek.
Raši arra is rámutatott, hogy a mostani kormánypártok még ellenzékben rendre bírálták, hogy az akkori kormány gyorsított eljárást kért sok tervezet megvitatására, de ezekből most is sok van, ez pedig felborítja az ülésszakok menetét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
