Jelenleg a koronavírus okozta pánik nagyobb, mint a tényleges kockázat. Az influenza évente mintegy egymilliárd embert fertőz és 300-500 ezer embert öl meg, ennek ellenére a lakosság elfogadta a hétköznapok valóságának részeként, és nem aggódnak miatta. – írja a Geopolitical Futures legfrissebb elemzésében a járványról. Az elemzés szerint a COVID-19 koronavírus is beépülhet a mindennapokba. De vajon hogyan?
A GF felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus halálozási arányait a kínaiak állapították meg akkor, mikor a fertőzöttek száma 44 ezer volt. Eszerint a 10 év alatti gyermekek esetében a halálozási arány nulla, ami szokatlan a fertőző betegségek esetében, de nem a koronavírusoknál. A 10-39 éves korosztály körében 0,2 százalékot vitt a vírus a kínai adatok szerint.
A 40-50 évesek körében aztán a halálozási arány a duplájára emelkedik (0,4 százalék), az ötvenesek számára a veszély háromszoros, a hatvanasok esetében aztán jelentős az ugrás (3,6 százalék), hetven év felett 8, 80 év felett 15 százalékos a vírusban elhunytak aránya. Mindemellett az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás súlyosbíthatja a betegség lefolyását.
Pellegrini: Két hétig nem lehet sem sport-, sem kulturális eseményeket rendezni. A fertőzöttek száma hétre emelkedett
A GF azonban úgy véli, hogy bár a fenti számok ijesztőek, van három „enyhítő körülmény”. Az egyik, hogy nem lehet tudni mennyi a tünetmentes esetek száma, de valószínűleg nagy (vagyis a népesség egy jelentős részére a vírus nincs különösebb hatással). Másodszor, a kínai egészségügy nem túl magas színvonalú, így a kínai adatok nem feltétlenül vetíthetők ki más országokra. Például Dél-Koreában a halálozási arány nemrég még csak 0,7 százalékos volt.
A harmadik enyhítő körülmény, hogy Kínában sokkal magasabb a dohányzók aránya, mint például az USA-ban (vagy Európában), márpedig a dohányzás a légúti fertőzéseket súlyosbítja, szövődményeket és egyéb komplikációkat okozhat.
Koronavírus: Bezárt az ovi vagy az iskola? Így maradhat otthon a szülő gyermekével
Egy amerikai tanulmány ezért abból indul ki, hogy a tünetmentes, veszélytelen koronavírusos esetek száma többszöröse a fertőzöttekének, a halálozási arány így jóval alacsonyabb lehet 1 százaléknál (az influenza esetében ez 0,1 százalék). Szemben a SARS-sazl és a MERS-szel, amelyek a fertőzöttek 10-39 százalékát meg is ölték – de nem voltak túl fertőzőek.
Ennek van racionális alapja, ugyanis a kórokozók evolúciós kényszere szerint a kevésbé fertőző betegségek a halálosabbak, mert állandó szaporodásuk a szervezet pusztulásával jár. Ezzel szemben a magas fertőzőképességgel rendelkező kórokozóknak az az „érdeke”, hogy a gazdaszervezet ne pusztuljon el, hanem terjessze tovább a betegséget. Emiatt ráadásul a vírus nem is “érzi” szükségét, hogy halálosabbá mutálódjon. Legalábbis, elvileg.
A GF kitér arra is, hogy milyen jövő álla COVID-19 előtt:
„A STAT NEWS két lehetséges forgatókönyvvel számol. Az egyik szerint a COVID-19 csak egy újabb megfázást okozó, kevésbé halálos vírus lesz. Amit mi náthának hívunk, azt körülbelül 200 különböző vírus okozza. A megfázásos esetek 25 százalékát négy nem halálos koronavírus okozza, és egyesek szerint ezekhez csatlakozik majd a COVID-19 ötödikként. A másik forgatókönyv szerint a koronavírus egy súlyos, szezonális influenzaként viselkedik majd. Nyáron eltűnik, télen pedig visszatér, súlyos megbetegedéseket okozva.”
Egyelőre azonban nincsenek olyan nyilvános adatok, amelyek alátámasztanák bármelyik forgatókönyvet. És amíg nem tisztázott, milyen irányba fordul a járvány, addig maradnak a megelőző intézkedések, és a pánik.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
