Nem általában az okoseszközök kockázatosak az iskolában, hanem azok a készülékek, amelyeket nem oktatási célokra fejlesztettek ki – mondta az InfoRádióban Koren Balázs középiskolai matematikatanár, az ELTE Természettudományi Karának oktatója, a Yettel ProSuli szakmai vezetője.
A köznevelési törvény módosításával egységes szabályozást hozna létre az iskolákba be nem vihető, illetve bevihető, de korlátozottan használható tárgyakra vonatkozóan a kormány – ezzel megteremtve a lehetőséget arra, hogy korlátozzák a mobiltelefon iskolai használatát. A Belügyminisztérium korábbi indoklása szerint a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, illetve káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra.
A Yettel ProSuli szakmai vezetője az InfoRádióban elmondta: azzal, hogy annak idején beengedték az okostelefonokat az iskolákba, kinyitották az innováció kapuját. Úgy véli, ez rendkívül fontos volt a Covid előtti időszakban, amikor számos hazai iskolában főként az okoseszközök segítségével tudták megalapozni és fejleszteni a digitális oktatást, miközben több szükséges iskolai eszköz nem állt a rendelkezésre. Koren Balázs szerint a világjárvány némileg „megváltoztatta ezt a perspektívát”, több százezer laptopot osztottak ki a diákok között, aminek köszönhetően olyan elektronikai eszközök kerültek be az oktatási intézményekbe, amelyeknek az okostelefonokkal ellentétben nincs figyelemelterelő hatásuk.
A középiskolai matematikatanár aggályosnak tartja, hogy az okostelefonok folyamatosan pittyegnek, érkeznek a jelzések, értesítések az üzenetekről, hírekről, bejegyzésekről, amelyek miatt sok esetben a felnőttek sem tudnak megfelelően koncentrálni a munkájukra, a diákok figyelmét pedig még inkább elterelik ezek a hatások. Éppen emiatt támogatja, hogy
csak olyan eszközöket lehessen használni az oktatás során, amelyek nem zavarják a koncentrálásban és a tanulásban a diákokat.
Koren Balázs hozzáfűzte: ha a törvénymódosításnak is ez a célja, akkor „üdvözlendő, új helyzetet tud teremteni az oktatásban”.
Az ELTE oktatója felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik legnagyobb technológiai óriás nemrég bejelentette, integrálni fogja a mesterséges intelligenciát a legújabb telefonokba és operációs rendszerekbe. Nagy kérdés, hogy lehet-e úgy korlátozni az okoseszközök funkcióit, hogy a gyerekek tényleg csak tanulási célra használják azokat az iskolában. Koren Balázs figyelmeztetett: ha ezeken az eszközökön keresztül megjelenik az MI az oktatásban, akkor
jelentős hátrányba kerülhetnek a többiekkel szemben azok a tanulók, akik nem rendelkeznek ilyen modern telefonokkal, tabletekkel.
Ezt pedig nagyon nehéz lenne alternatív módokon kompenzálni.
A régi időkből az iskolai köpenyt hozta fel példaként, aminek kettős célja volt. Egyrészt védte az alatta lévő ruhát, másrészt gyakorlatilag egyenruhának számított, aminek nagy előnye volt, hogy nem azt nézték a diákok, kin van a legmárkásabb öltözet, így pedig kevésbé fordult elő az, hogy valakit kiközösítettek vagy éppen ellenkezőleg, körberajongtak.
Az MI káros hatásai
Koren Balázs szerint több oktatási intézményben „kinyitotta az ollót” a diákok között az okostelefonok megjelenése az iskolában, ami nem egy esetben egyenlőtlenséget, különféle hátrányokat eredményezett. Kiemelte, hogy a legmodernebb eszközök a mesterséges intelligencia által segített funkciókkal rendelkeznek, de nem minden család engedheti meg magának, hogy ilyet vásároljon, ami miatt komoly hátrányba kerülhetnek a tanulásban egyes diákok. Ennek elkerülése érdekében a középiskolai pedagógus szerint
„egységes iskolai eszközhasználatot” kell biztosítani az intézményekben.
Úgy véli, ezzel nagy lépést lehetne tenni az esélyegyenlőség irányába.
„Ha mégis beengedjük ezeket a modernebb készülékeket az iskolákba, komoly kihívások elé állítjuk a pedagógusokat, mert nagyon nehéz feladat lesz számukra, hogy miként tudják megoldani a TikTok vagy éppen az Instagram használatának tilalmát” – magyarázta a Yettel ProSuli szakmai vezetője.
Ha a szülő nem partner, nehéz lesz dűlőre jutni
Koren Balázs úgy fogalmazott, sokszor figyelmen kívül marad, mennyire fontos a szülők szerepe is az iskolai életet illetően. Pedig tanítási időben is elérhetők például telefonon vagy az elektronikus naplóból (KRÉTA) szinte bármikor értesülhetnek gyermekük osztályzatairól, hiányzásairól. Koren Balázs szerint a digitális technológiának köszönhetően a szülők ma már sokkal inkább beleláthatnak abba, mi történik az oktatásban, hogyan teljesít a gyermekük.
„A tanítás csak akkor működik jól, ha a tanár–szülő–diák hármas abszolút együttműködően, a közös cél érdekében megy előre”
– fejtegette.
Hozzátette: ha megtiltják az iskolában az okostelefonok használatát, valószínűleg lesznek olyan szülők, akik azon kezdenek majd el aggódni, hogy így nem tudják elérni a gyermeküket, ha valamilyen okból kifolyólag keresik. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy hol fogják tárolni a telefonokat a tanítási időben és mi a garancia arra, hogy biztonságos helyre kerülnek. Számos ehhez hasonló kérdés van még, melyekre jelenleg nincs egyértelmű válasz vagy megoldás.
Koren Balázs hangsúlyozta: bárhogy is valósul meg a kivitelezés, ha a szülők ebben nem lesznek partnerek, nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek a pedagógusok. Fontosnak tartja, hogy a szülőket tájékoztassák az oktatás módjáról, a körülményekről és a lehetőségekről, mert csak így kerülnek képbe arról, mivel jár egy ilyen változtatás. Az ELTE oktatója végül elmondta: ha a tanárok és a szülök konszenzusra jutnak, akkor könnyen és jól lehet kezelni ezt a helyzetet. Úgy véli, példát kell venni az innovációban élen járó iskolákról, ahol a szülőkkel egyeztetve megteremtették az okoseszközök helyes használatának alapjait, és a gyakorlatban is jól alkalmazzák.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
