Könnyű katást táncba vinni…

Könnyű katást táncba vinni…

Megpróbálok higgadt és tárgyilagos maradni, bár katás vállalkozóként ez nem túlságosan megy ma nekem. Azért nem, mert rohadtul nem fér a fejembe, hogy az „ügyeskedéseket” miért pont nálunk kell úgymond kiszűrni? Ahogyan az sem megy a fejembe, hogy miért ezt a mikrovállalkozói szektort kell ismételt terhekkel sújtani?   ***

Katásként tiszta sor volt eddig az életem. Dolgozom, adom a számlát, majd 12 millió forintos éves bevételen belül havi 50 ezer forintot fizetek be adó formájában az államkincstárnak.

Aztán jött egy változás, mely szerint egy bizonyos cégnek/vállalkozásnak mindösszesen évi 3 millió forintot számlázhatok egy évben, s az ezen felüli összeget az állam 40% külön adóval sújtja.

Már ez az egyetlen intézkedés elég volt arra, hogy épp a kiküszöbölendő ügyeskedések a sokszorosára emelkedjenek.

Hogy miért?

Nos, a katás vállalkozó kényszervállalkozó. Kényszerből választotta ezt a formát, mivel a tevékenységi körében a megrendelők/fővállalkozók már régóta nem alkalmazottakat foglalkoztatnak, hanem egyszeri, vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel, alvállalkozókkal végeztetik el a munkát.

Így lett vállalkozó az újságíró, az operaénekes, a vízvezetékszerelő, de még az irodaházi takarító is.

Némely fővállalkozó – tartós foglalkoztatás esetén – átvállalja ezt a bizonyos havi 50 ezer forintos adót, de nem ez a jellemző.

Ellenben a hárommilliós számlázási értékhatár, ami, ugye, tudtommal nem növekedett, azt jelenti, hogy egy dolgozó (vö. katás vállalkozó, azaz kvázi alkalmazott) nem kereshet többet havi 250 ezer forintnál, mert különben a hárommillión felüli jövedelemre már a 40%-os különadó vonatkozik.

Úgyhogy innentől a nagyobb cégek az érdekeltségi körükbe tartozó betéti társaságok, káefték, vagy részvénytársaságok cseréjével voltak kénytelenek megoldani a kifizetéseket.

Érthetőbben:

– Jóskapista Béla havi 350 ezret keres a Fiktív Kft-nél, ahol az irodaházat takarítja.

– Ebből havi 50 ezer lejön az adóra, marad 300 ezer.

– Béla minden év augusztusáig dolgozik papíron a Fiktív Kft-nek, ha ugyanis a szeptembert is nekik számlázná le, akkor túllépné a hárommilliós összeghatárt.

– Ezért Béla szeptemberben köt egy határozatlan idejű munkaszerződést a Fiktív Kft alcégének számító Fakultatív Kft-vel, amelyik decemberig fizeti neki a havi 350 ezret.

Hírdetés

És ez így jól van…

***

Hogy milyen az új kata?

Nos, Jóskapista Bélának van egy fia, Jóskapista Kálmán.

Kálmán most lesz katás, hogy apjával járhassa takarítani az irodaházakat, többek között a Fiktív Kft-ét is.

Igen ám, de csak akkor kap majd fizetést, ha Dr. Kovácsevis Imre, a káefté ügyvezetője a saját, adózott jövedelméből, mint magánszemély fizeti ki őt havonta, azon a címen, hogy Kálmán végig az ő budai villáját gányolta ki, ugyanis Kálmán már csak lakossági szolgáltatásokat végezhet.

És ez még mindig nem annak a katás vízvezetékszerelőnek az esete, aki elfelejtheti, hogy társasházakhoz járjon dolgozni, hacsak…

…hacsak nem a közös képviselő eztán zsebbe kéri a közös költséget, illetve a rendkívüli felújításra szánt egyszeri nagyobb összegeket a lakóktól, hogy aztán magánemberként fizessen.

Ami akkor lesz érdekes, ha az évi hatmilliós bevallott jövedelmével kiperkál egy 18 milliós fűtéskorszerűsítést a szakinak.

Na, ne haragudjon a világ, de nekem ez az egész kezd ahhoz hasonlítani, mint amikor a hatalmas gyárak, üzemek, erőművek, tankhajók, repülőgépek elkezdik szennyezni a levegőt, de a szakértők szerint a klíma majd attól fog megjavulni, ha én nem használok műanyag fültisztító pálcikát, valamint hetente csak egyszer fürdök.

Egyszóval nem fér a fejembe, hogy miért a legkisebbekkel, a valódi kényszervállalkozókkal kell példát statuálni?

Bár bizonyítékaim erre nézvést nincsenek, de az ismeretségi körömben lévő katások egyike sem ügyeskedik, nyerészkedik, egész egyszerűen csak próbálnak (próbálunk) megélni egy nagyjából igazságos és nagyjából egyszerű vállalkozási formát választva.

És a többség kurvára leszarja a 18 millióra emelt felső értékhatárt, hiszen még a régi, 12 milliós limitet, azaz a havi egymilliós fizetést sem ugrotta meg.

***

Ami pedig újbóli aggodalomra adhat okot nekünk, régi katásoknak, hogy ezek a bizonyos változtatások egyesek szerint ránk is vonatkoznak.

Amennyiben ez igaz, még annyira sem értem ezt az egészet, mint kezdetben…

Egyelőre annyi bizonyos, hogy barátaim és ismerőseim reggel óta hívogatnak, és ugyanazt a kérdést teszik fel: „Mi a fasz lesz velünk?”

Én pedig nem tudok megnyugtató választ adni a kérdésükre. Hiszen magamat se tudom megnyugtatni…

De ha már itt tartunk: arra kérem azokat a kedves, adózásban jártas olvasóimat, hogy nyugtassanak már meg komment formájában, miszerint én vagyok a komplett idióta, és jó lesz majd ez így!() VBT ()

Kiemelt kép: Adótanoda

The post Könnyű katást táncba vinni… appeared first on VBT.


Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »