Csütörtök hajnalra született meg a közös európai akarat a migrációs válság megoldásának első lépéseivel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök komoly részsikereket érhetett el a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon, de legfontosabbnak ítélt pontja, az EU közös határainak védelme egyelőre süket fülekre talált, a migránsok így továbbra is ellenőrizetlenül ömölnek a kontinens felé.
Az Európai Unió állam- és kormányfői számára a szerdai volt talán az idei leghosszabb munkanap. A nap folyamán először is saját házuk táján kellett helyt állniuk. Térségünk országait, így Magyarországot különösen is folyamatosan testközelből érinti naponta több ezer migráns ügye; a szerb zöldhatár hermetikus lezárása után a horvát szakaszon özönlenek a bevándorlók, akiket javarészt előzetes regisztráció híján összeírási pontokra, illetve az osztrák határhoz kénytelen szállítani hazánk.
Európa későn látszik ébredezni: ma már százezrekben mérjük azon illegális bevándorlók számát, akik a háborús övezetek országaiból indulva a jobb élet reményében az öreg kontinensen próbálnak szerencsét, a létszámbeli utánpótlás végtelennek tűnik – és legalább ebben most már egyre nagyobb az egyetértés az Európai Unióban. A 28-ak állam és kormányfőit ezért rendkívüli tanácsülésre hívták Brüsszelbe este 6 órára, ahol rövid sajtóüzenetek után az egyes országok vezetői az Európai Bizottság elnökével, a luxemburgi Jean-Claude Junckerrel cseréltek véleményt, majd munkavacsorára vonultak, végül hajnalig tartó, zárt tárgyalásba kezdtek.
Lássuk, a migránsválság megoldására melyik ország milyen véleménnyel érkezett?
Magyarország: görög határvédelem, világkvóta, migránsok-bevándorlók különválasztása, országminősítés, pénzügyi keret, török és orosz partnerek bevonása. Orbán Viktor hat javaslatát, amelyet a német CSU kormánypárt konferenciáján mutatott be részletesen, és amellyel Brüsszelbe érkezett, részletesen ITT olvashatja. Németország: Angela Merkel ma már – korábbi véleményével ellentétben – nem hívná Németországba százezerszám a migránsokat, inkább Törökországban és Szíria szomszédos államaiban segítene anyagi eszközökkel, illetve igyekezne megoldani az EU külső határainak védelmét – mindkét javaslat része volt a magyar kormányfő hatos csomagjának. Nagy-Britannia: David Cameron miniszterelnök szerint stabilizálni kell a kiinduló országokat, és arra buzdította a többi tagállamot, hogy a válságövezetben nyújtott élelmiszersegéllyel lassítsák a migrációt. Ausztria: Werner Faymann osztrák kancellár érkezésekor azt szorgalmazta, hogy hozzák létre a tartós megoldást jelentő kvótarendszert, de már a korábbinál sokkal kevésbé hevesen szidalmazta Magyarországot. Franciaország: „Európa egy értékközösség, ezért azoknak, akik nem osztják annak értékeit és elveit, el kell gondolkodniuk arról, helyük van-e az Európai Unióban”, ezt Francois Hollande francia elnök a Dow Jones hírügynökség beszámolója szerint mondta egy olyan újságírói kérdésre válaszolva mondta, amely Orbán Viktor magyar miniszterelnök menekültügyi politikáját firtatta. Litvánia: Dalia Grybauskaite elnök bírálóan szólt a menekültek szétosztásának kötelező kvótarendszeréről, mert az szerinte nem a helyes irányt jelenti. Emellett – tette hozzá – az unió sok időt elvesztegetett a válságkezelésből. Bulgária: Bojko Boriszov miniszterelnök a szerdai csúcsra hozta a török kormányfő javaslatát, amely szerint a tömeges menekültáradat megelőzése céljából biztonsági zónát kellene létrehozni Szíria északi részén. „A török miniszterelnökkel egy szíriai biztonsági zóna ötletén gondolkodunk, hogy az emberek a születési helyük közelében maradjanak, és ott kapjanak segítséget.” +1: Donald Tusk Európai Tanács-elnök: Az a legfontosabb kéréds, hogy a tagállamok miként nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött. Több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de szükséges lépések a helyes irányban. A schengeni övezet jövője is kockán forog. A csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, nem „illúziókon és érzelmeken”. A politikus szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek.
Vacsora után tehát ezek az álláspontok csaptak össze a csütörtök hajnalban befejeződött találkozón. A végeredmény pedig?
Pénz, hot spot igen, határvédelem egyelőre nem
Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai migránsoknak nyújtott támogatást az ENSZ világélelmezési programján keresztül – ezt Tusk és Juncker közösen jelentette be, hozzátéve, a tárgyalásnak sokkal oldottabb volt a légköre, mint azt előzetesen várták.
Tusk hozzátette, hogy a migrációs áradat nagyobb része még csak most jöhet, „a nyitott ajtók politikájának” viszont vége, az EU-határok menti káosznak meg kell szűnnie. Hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Elmondta még, EU-csúcs három hét múlva lesz legközelebb, addig is mindent meg kell tenni azért, hogy a schengeni övezet ne essen szét.
A Tusk után beszélő Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.
Orbán Viktor szintén a nyilvánosság elé állt a tárgyalások befejezésekor, és egy váratlan bejelentéssel kezdte:
Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk megállítani a migránsokat, akkor inkább engedjük őket, ezt kell majd megfontolnunk.
Saját hat pontjának sorsáról elmondta, hogy a magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcson. Tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg. „Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok.” A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
