Komolyan vehető Barack Obama fenyegetése?

Komolyan vehető Barack Obama fenyegetése?

A volt elnök vagy maga volt egy arcátlan elnyomó rendszer megvalósítója, vagy kétszínű módon képes volt asztal alá söpörni lényeges kérdéseket.

Röviden fogalmazva: nem! Kicsit bővebben kifejtve azért sem, mert Barack Obama egy az amerikai állampolgárok közül, egyetlen szavazati joggal. Elmélkedése magánvélemény, melyet tiszteletben lehet és kell tartani, ahogy bárki másét is, de politikai­lag nem releváns.

Barack Obamának a médiában megjelent felszólítása, miszerint Donald Trump után Orbán Viktor kormányát is le kell váltani, mert szerinte a magyar kormányfő is elfogadhatatlan gyakorlatot követ, legalábbis furcsa. Történt ugyanis, hogy Barack Obama – mint az Egyesült Államok első afro­amerikai származású elnöke 2009–2017 között – vagy maga volt egy arcátlan elnyomó rendszer megvalósítója, vagy kétszínű módon képes volt asztal alá söpörni lényeges kérdéseket.

Különben hogyan fordulhatott elő, hogy az őt követő Donald Trump elnöksége alatt olyan nagy vihart kiváltott BLM (Black Lives Matter) mozgalomban megfogalmazott követelések Obama idején nem jelentettek gondot? Vagyis az első fekete amerikai elnök regnálása alatt nem kellett felszabadítani a fekete amerikaiakat, nem kellett letérdelni előttük, bocsánatot kérve a fehér ember velük szemben száz évekkel korábban elkövetett bűnei miatt. Szóval ha ez nem volt tétel Barack Obama idején, miért vált azzá leváltását követően?

Valószínűleg – sőt biztosan – azért, mert a megírt forgatókönyv szerint, melynek semmi köze az amerikai nép akaratához, egy fekete bőrszínű elnök után a globális kvótalogika szerint egy női elnöknek kellett volna következnie. Egészen pontosan Hillary Clinton volt kijelölve erre a szerepre. Nem így történt. Ráadásul nem elég, hogy Donald Trump fehér, még férfi is. Nyilván közel az idő, amikor ezt a nem várt kisiklást a Demokrata Párt és a mögötte felsorakozó háttérhatalom teljes mértékben korrigálni fogja. Könnyen lehet, hogy ez rövidesen be is következik. Egyáltalán nincs kizárva, hogy a beiktatásakor 78 éves Joe Biden nem tölti ki a négyéves ciklust, és mondjuk egészségi állapotára hivatkozva visszalép egy-két éven belül, hogy átadhassa helyét alelnökének, Kamala Harrisnek, aki nem csupán nő, de származását tekintve az egyik legszínesebb amerikai polgár.

De mi köze mindehhez az Orbán-kormánynak? És különben is, a demokrácia hazájából és fellegvárából egy amerikai polgár miért fenyegetőzik más ország kormányának leváltásával? Ismerjük a mondást: „Amerika az amerikaiaké”. Ugyanakkor e korrekt kijelentés második fele: csak az Egyesült Államok az amerikaiaké. Vagyis nem tulajdonuk Európa, Afrika, Ausztrália. És hiába szállták meg katonailag Irakot, Szíriát, Líbiát, tettek tönkre még számtalan más országot az amerikai stílusú demokráciaexport okán, egyetlen más ország sem lett jogilag Amerikáé. Nem meglepő módon az irakiak maradtak irakiak, ahogy a líbiai polgárháború is a líbiaiak között zajlik, bár annak kirobbantásában Washingtonnak kulcsszerepe volt.

Hírdetés

Szóval ha Barack Obama még ma is az Egyesült Államok elnöke lenne, akkor sem számítana, mit gondol a magyar politikai állapotokról, pláne arról, hogy kit szeretne a hatalom csúcsán látni. Magyarország ugyanis, érthető módon, a magyar polgároké. És azt, hogy ki legyen az ország miniszterelnöke, a magyar választók döntik el. Lehet persze drukkolni külhoni politikusként. Sőt lehet – ahogy az ma mindennapos gyakorlat – a magyar ellenzéki politikai csoportosulásokat külföldről anyagilag támogatni, számukra választástechnikai kiképzéseket tartani vagy éppen kormányellenes utcai demonstrációkat szervezni. De mindezektől függetlenül 2022-ben is a magyar választók fognak dönteni. Amit, bármi lesz is az eredmény, tiszteletben kell majd tartania mindenkinek.

Félő, hogy Magyarországon is könnyen megismétlődik mindaz, amit ma az Egyesült Államokban látunk. Manipulált világunk egyik alapismérve, hogy létezik valamiféle egyre erőszakosabb nemzetközi közeg, mely csak a saját véleményét tartja elfogadhatónak. Ha már ez az erő mindenáron üzengetni akar, akkor legalább komoly beosztásban lévő tisztviselőn keresztül tegye, és ne egy ma már civil valaha volt elnököt kérjen fel erre. Kétségtelen, Magyarországon van arra precedens, hogy a nép által választott kormányt erővel kívánták megdöntetni egy külföldi háttérhatalomnak nem kedvező választást követően.

Ez volt az elhíresült, 1990-ben kiprovokált taxisblokád. Amikor is a választáson vesztes és így ellenzékbe kényszerült politikai erő a XXI. századot is befolyásolni akaró külföldi támogatóitól azt az utasítást kapta, hogy utcai demonstráció segítségével próbálja meghátrálásra kényszeríteni az MDF vezette kormányt. De a nép, „az istenadta nép” kitartott a demokratikusan megválasztott Antall-kormány mellett. Amit persze objektív körülmény is segített, hiszen az MDF szerencséjére még nem létezett az internet és a különböző közösségi oldalak. És így a balhéra vágyók mozgósítása sokkal nehézkesebb volt, miként a külföldön portyázó hivatásos kirakatrombolók sem értesülhettek időben a feladatról.

2022-ben lesz internet, ahogy lesz soha nem látott akciózás, éppen az óceán túlpartjáról, az Egyesült Államokból a magyar választók meggyőzésére. Nem Magyarországon született „magyar hazafiak”, mint például a Momentum egyes vezetői, kart karba öltve, a valamikori KISZ Központi Bizottsága vezetőivel indulnak leváltani az Orbán-kormányt. De bárhogyan is lesz, senki ne feledkezzen el ott, a messzi Washingtonban sem arról, hogy tetszik vagy sem, Magyarország sorsáról a magyar emberek fognak dönteni.

A fenyegetés módszere pedig történelmünket lapozgatva sokszor volt kontraproduktív. Európában és különösen a Kárpát-medencében élők nem lebutított tömegek, hanem nagyon is gondolkodni és cselekedni képes, kellő életösztönnel megáldott emberek. Lehet, hogy nem mindig és nem mindenben értenek egyet; lehet, hogy ideig-óráig bedőlnek a propagandatrükköknek, de csak a hétköznapokon. Vasárnap viszont tiszta, felemelt fejjel mérik fel a múlt és jövő gondjait, reményeit. És mint tudjuk, itt nálunk vasárnap vannak a parlamenti választások.

Földi László

A szerző titkosszolgálati szakértő


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »