Január 9-én a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium Szülők Akadémiája elnevezésű rendezvényén Zacher Gábor toxikológus főorvos tartott előadást gyerekeink érzelmi, mentális állapotáról, egészségéről, koffein-, alkohol- dohánytermék- és droghasználatáról. Mint mondta: „ők az őslakosok, mi betelepülők vagyunk a világukban”.
Mráz Mónika köszöntötte a szervezők nevében a főorvost és a környék iskoláiból összegyűlt több mint háromszáz szülőt a Droghelyzet 2025, avagy tud-e nemet mondani (és én mindig tudok)? című előadás kezdetén.
Nemet kell tudni mondani – vezette fel a témát Zacher Gábor –, és nemcsak egy iskolai előadás után, hanem szombat hajnali fél kettőkor is. A gyerekeinket arra kell felkészítenünk, hogy jól tudjanak dönteni, amikor egy buliban szerrel kínálják őket. Vajon milyen példát mutatunk nekik? Mi tudunk nemet mondani? – figyelmeztetett előadása kezdetén. Mint mondta, nekünk, szülőknek könnyű volt annak idején nemet mondanunk, hiszen a mi fiatalkorunkban nem volt ilyen egyszerű tudtamódosító szerhez jutni, mint ma.
Hogy megértsük, milyenek a gyerekeink, bemutatott egy vizsgálatot, mely 1986 óta ötven országban négyévente az iskoláskorú gyerekeknek az egészségükkel kapcsolatos magatartását monitorozza. Magyarországon ezt a felmérést, mely országszerte minden társadalmi rétegből kérdez fiatalokat, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara fogja össze.
Ma Magyarországon a tanulók 75 százaléka szereti az iskoláját, de a gyerekek hihetetlen stressznek vannak kitéve, főleg azok, akik jó iskolába járnak, hiszen ott hozni kell az eredményeket. A fiatalok 10 százalékát iskolatársai rendszeresen bántalmazzák, nagyjából minden huszadik gyerek pedig rendszeresen bántalmaz másokat online vagy személyesen. Nem táplálkoznak megfelelően, nagy részüknek rossz a testképe. 11 éves koruk után már jóval kevesebbet mozognak, szabadidejük nagy részét ülve töltik, legalább négy órát töltenek naponta a képernyő előtt, és nem alszanak napi nyolc órát, amire a szervezetüknek szüksége lenne.
Minden negyedik fiatal dohányzik, és kipróbálja az újfajta technológiájú, sokszor illegális dohánytermékeket is. A 16 éves magyar fiúk és lányok európai szinten élvonalban vannak alkoholfogyasztás és lerészegedés terén, az alkohollal sokan már 5. osztályosként megismerkednek. A kábítószerek közül a kannabiszt 17 százalékuk kipróbálta, de gyógyszert is sokan szednek, amiben a szülők rossz példája erősen megmutatkozik. Tiltott szereket a 18 év alattiak ötöde kipróbált, ami bizonyítja, hogy a tiltással nem lehet megfelelő eredményt elérni. A középiskolás tanulók 45 százalékának volt már szexuális kapcsolata. A szorongás és a fáradtságérzés nagyon jellemző a fiatalokra, ugyanígy a magányosság és az egyedüllét érzése. 22 százalékuknak van krónikus egészségügyi problémája, melynek nagy része pszichoszomatikus eredetű. Bár a covid-járvány hatásaként nyugtatókat egyre többen szednek, Magyarországon valamelyest csökkent a kábítószer-használat mértéke.
Ezután a főorvos arról beszélt, hogyan hatnak a különböző kábítószerek. Az ezt szemlélető vizsgálat folyamán egy keresztespóknak mindig más szerrel átitatott zsákmányállatot adtak, és megfigyelték, hatásukra milyen hálót sző. „A kísérletből is látszik, hogy a kábítószerek megváltoztatnak minket, és a változás folyamatába nem tudunk beleszólni. Egy eszközünk van: hogy nemet mondunk” – hangsúlyozta Zacher Gábor.
A dizájnerdrogok alatt az elmúlt húsz évben megjelent új szereket értjük, melyek bármilyen csoportba tartozhatnak. Volt olyan év, amikor 100 új szer került ki a piacra. A szakma sem tudja követni őket, hát még a laikus, hiszen három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy ilyen új kemikáliáról kellő mennyiségű információ gyűljön össze. Korábban a heroin, a marihuána, a kokain, a stimulánsok és a szipu terjedt el, ma több mint 950 szert monitoroz a hatóság.
Egy lefoglalt kábítószergyanús tabletta azért is veszélyes, mert tablettánként teljesen eltérő mennyiségű és minőségű, összetételű hatóanyag van benne. Ha a gyerek megveszi egy buliban, lehet, hogy üres tablettát kap, azt hiszi, jól bírja; legközelebb ugyanazt megveszi, és megtörténik a baj – figyelmeztetett Zacher Gábor. „Napjaink szerhasználata olyan, mint az orosz rulett. Jó esély van rá, hogy üresen csattan a pisztoly, de ha nem, gyakorlatilag ott pusztulok. A legjobb megoldás a hárombetűs magyar szó: nem.”
Magyarországon hárommillió online-függő, 900 ezer alkoholfüggő, 300–350 ezer hashajtófüggő, 250 ezer nyugtatófüggő és húszezer kábítószerfüggő él, ebből a 12 ezer marihuánafüggő. Őket biztosan nem fogjuk észrevenni, mert a szerhasználat nem látszik rajtuk.
Honnan jövök rá, hogy a gyerek kábítószert használ? – tette fel a kérdést a főorvos, majd hozzátette: tapasztalatok szerint nem tudunk a saját gyerekünkkel kommunikálni arról, hogy kipróbált-e valamilyen szert. Nem merjük megkérdezni, mit adott neki, hiszen ha azt felelné, hogy valami extrát tapasztalt meg, amit még soha, elgondolkodhatunk, mi maradt ki az életéből, amit ő csak egy külső kemikáliával tud pótolni. Higgyék el, lehet józanul kommunikálni erről a témáról – bátorított.
Zacher Gábor beszélt arról, hogy mivel ma 200 forint egy szintetikus marihuánás cigaretta, egy szál 50 perc–egy óra boldogságérzetet ad, létezik Magyarországon szegénységi droghasználat. A büntetőtörvénykönyv nem tudja érdemben befolyásolni a szerhasználatot. Szingapúrban halálbüntetés jár érte, mégis a lakosság 8 százaléka kockáztatja az életét. A Magyarországra behozott drogok 5–8 százalékát tudják lefoglalni, pedig a felét kellene ahhoz, hogy az áruk olyan magas legyen, hogy a használók már ne tudják megvásárolni őket. A marihuánának ugyanakkor lenne helye a medicinában ugyanúgy, mint a morfiumnak vagy a ketaminnak – mondta a főorvos, és felhívta a figyelmet arra, hogy a biofű megtévesztő elnevezés, mert vagy kétszázféle szintetikus vegyületet értünk alatta, és ezek hatása sokszor akár tízszer erősebb, mint a marihuánáé.
Zacher Gábor kitért a dohányzás problémájára is. Az Európai Unióban az elrettentést alkalmazzák a megfékezésére, de ez a módszer láthatóan nem működik. Svédország az első füstmentes ország, ahol a klasszikus dohánytermékeket a lakosság kevesebb mint 5 százaléka használja. Ezt az eredményt „ha dohányzol, büdös leszel” mondattal sikerült elérniük. Ma Magyarországon 10 ezer gyermek dohányzik. Kipróbálnak olyan tiltott dohánytermékeket is, mint az Elfbar, amitől „nem lesz büdös, nem pöccinti el a csikket az utcán, nem fogja felgyújtani vele a lakást, és még olcsóbb is, mint ha cigarettát szívna. Pontosan azért veszélyes, mert nem tudunk ellene mit mondani” – tette hozzá a főorvos.
A koffeinnel kapcsolatban elmondta: az energiaital-használatot 18 év alattiaknak tiltjuk Magyarországon, viszont ha a fiatalok isznak egy lattét, azzal nincs problémánk, pedig ugyanannyi koffein van abban is. Mint mondta, sokkal fontosabb lenne, ha kereteket szabnánk, és megtanítanánk a gyerekeknek, hogy csak napi egyet igyanak, hiszen 14 és 18 éves kor között napi 100 mg koffein semmilyen negatív hatással nem bír.
„A tiltás nem működik, hiszen a tiltott gyümölcs mindig vonzó lesz. A felvilágosítás és a kommunikáció a járható út” – nyomatékosította az előadó, majd az alkoholfogyasztással kapcsolatosan is hangsúlyozta, hogy a fiataloknak a keretek betartását kell megtanítanunk, mint ahogyan az online világban is, ahol az elménk a tét. A közösségi média segít bennünket, viszont a kábítószerrel megegyező függőséget okoz.
A gyerekeinket nagyban befolyásolja a kortárscsoport adta minta, de a döntéseiket az alapján fogják meghozni, mi van a „puttonyukban”. A puttonytöltés legalapvetőbb színtere a család, az iskola, a sportkör és a templom. A puttonyba bele kell tenni értékrendet, keretrendszert, jövőképet és példaképeket.
„Ma a hétperces ementáli gyerekek világát éljük. Az ementáli egy lassan érő, lyukakkal teli sajt. Ilyen a gyerek is, lassan érik, és tele van érzelmi és fejlődési lyukakkal” – hívta fel a figyelmet a gyerekeinkkel való kommunikációra a főorvos. Ma ugyanis egy átlag magyar felnőtt a gyerekével hét percet kommunikál. Mivel a három-négyéves gyerekből pillanatok alatt kamasz cseperedik, nagyon fontos, hogy millió és egy témáról beszélgessünk, és megtaláljuk a közös nevezőt velük. „Ennek a világnak ők az őslakosai, mi már csak betelepültek vagyunk. Nekünk kell felvenni a fonalat, és megtudnunk, mi az, ami érdekli őket. A gyerek harmadjára már nem fog odajönni hozzánk, ha kétszer visszautasítottuk őket. Ha beszélgetni akar velem, akkor menni kell.”
A főorvos hangsúlyozta, a gyerek be fog rúgni, ki fog próbálni szereket, de ha kommunikálunk velük, jó esély van arra, hogy el fogja mondani ezeket, és segítséget kér tőlünk. Ekkor elhangozhat: „Tudod, hogy ez nem volt helyes, de ismerni fogod a kereteidet.”
Fotó: Merényi Zita
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
