A hétvégén Igor Matovič, a legnagyobb kormánypárt vezetője kijelentette, akár a Boris Kollár vezette Sme rodina nélkül is folytathatják a kormányzást. Az újabb formálódó koalíciós válságról Grigorij Mesežnikov politológust kérdeztük.
Mit gondol, mi áll Igor Matovič kijelentése mögött? Mi az OĽaNO és a Sme rodina közötti konfliktus kiindulópontja?
Arra emlékeztetnék, hogy a Sme rodina nélküli kormányzás, elméleti szinten, már közvetlenül a parlamenti választás után is felmerült. A választás előtt a Sme rodinának néhány kérdésben egyszerűen nem volt világos álláspontja, más témákban viszont éppen hogy elfogadhatatlan volt az álláspontjuk a többi párt számára. De aztán a jelenlegi kormányzó pártok abban állapodtak meg, hogy a négypárti koalíció a legjobb megoldás, hiszen ennek van a legnagyobb támogatottsága. Én azonban úgy gondolom, a Sme rodinának időközben megváltozott a hozzáállása egy olyan kérdésben, amely a másik három pártnak és Igor Matovičnak személyesen is nagyon fontos. Mégpedig a korrupció elleni harcról van szó. A Sme rodina, ha különösen aktívan nem is támogatta ezt a harcot, de tolerálta, hogy a rendőrség és az ügyészség fellép a korrupció ellen. De aztán Vladimír Pčolinský, a korábbi SIS-igazgató letartóztatása után ezt a harcot ők már másként látták. A Sme rodina jelöltjének, Maroš Žilinka főügyésznek a lépése az ügyben, amikor is semmissé tette a Pčolinský ellen folytatott eljárást és a volt SIS-vezetőt kiengedték a vizsgálati fogságból, a másik három kormánypártnak problematikus lehet. Ők hárman ugyanis a korrupció ellen egységesen léptek fel, még akkor is, ha más ügyekben ellentétek feszültek köztük.
A Sme rodina és a többi kormánypárt szembenállásában ki mit nyerhet, illetve veszíthet?
El kell mondani, hogy a Sme rodina jelenleg nincs olyan állapotban, hogy egy következő parlamenti választás után erős pozícióra tarthasson számot. Hiszen a jelenlegi nagyjából hétszázalékos támogatottságukhoz képest elég sok pozíciójuk van a kormányban, miközben ez a támogatottság stagnál. Így aztán, ha előrehozott választásra törekednének, azzal nagyon könnyen elszámíthatnák magukat. A másik lehetőség, hogy a kormánypozícióikat, vagyis a minisztériumokat, az SIS vezetését feladják és a ciklus végéig, két és fél évig ellenzékbe vonulnak. Ez azonban a maradék hárompárti blokknak sem lenne jó, hiszen nagy reformokhoz alkotmányos többségre, vagyis a Sme rodina képviselőire is szükségük van. Paradox módon azonban a Sme rodina nélkül a maradék három pártnak a korrupció elleni fellépése még erősödhet is, hiszen nem akadályozná azt Kollár pártja. A Sme rodina jelöltje által vezetett SIS-ben ráadásul problémák vannak, hiszen egyes információk szerint a rendőrségben zajló háborúban a belső ellenőrzés oldalára, vagyis az ügyészség Maroš Žilinka által fémjelzett oldalára álltak. Fontos azonban kiemelni, hogy a Sme rodina sokat vesztene azzal, ha nem nem lenne a koalíció tagja, hiszen elvesztenék például a minisztériumaikat. Boris Kollár, a Sme rodina vezetője mindeközben a bűnüldöző szervek mostani korrupcióellenes fellépését a smeres időszakhoz hasonlítja, ami szerintem teljességgel elfogadhatatlan. Ráadásul a Peter Pellegrini vezette Hlas irányába pedig egyfajta nyitottság demonstrációja is mindez.
Csak Pellegrininek szólnak ezek a gesztusok?
Mindenek előtt inkább Pellegrininek szólhatnak, mint Robert Ficónak és a Smernek. De meglátjuk majd, hogy mi történik még.
Hogyan képzeljük el a Sme rodinának a koalícióból való távozását, miként alakulnának át parlamenti viszonyok?
A párt távozásának nem kell okvetlenül egy éles konfliktus formájában történnie, hiszen a szereplők békésen megállapodhatnak abban is, hogy nem a jelenlegi formában folytatják. Kollár ki is jelentette, ha a másik három párt abban állapodik meg, hogy nélkülük folytatják, akkor ők azt tiszteletben fogják tartani. A parlamentben pedig jelenleg a helyzet úgy néz ki, hogy a négypárti koalíciónak 92 képviselője van, Kollárék távozása után ez 75-re csökkenne, ami a 150 fős törvényhozásban pont nem elég a többséghez. Miroslav Kollár, a Za ľudí koalíciós pártból korábban távozott, most függetlenként tevékenykedő képviselő már jelezte is, hogy támogatná a hárompárti kormányt. Miroslav Kollár távozásának az egyik oka pont a Sme rodina volt. Azt gondolom, hogy Tomáš Valášek, a Za ľudíból távozott másik képviselő is hasonlóan viselkedhet. Ez így együtt 77 képviselő. Ezzel együtt Kollár arról beszélt, hogy a jelenlegi 17 tagú parlamenti frakciójuk 22 főre bővülhet. Nem kétséges, hogy a Marian Kotleba szélsőséges ĽSNS-éből távozó képviselők befogadásáról lehet szó, hiszen ők már meg is keresték a Sme rodinát azzal, hogy be szeretnének lépni a frakciójukba. Köztük van Jozef Šimko, Rimaszombat polgármestere is. Annak nagyon kicsi az esélye, hogy a másik három kormánypártból csábítanának át valakit.
Mennyiben korlátozná a hárompárti kormány lehetőségeit, ha csak 77 képviselőre támaszkodna?
Az alkotmánymódosítások természetesen nem mennének át. De jelenleg is az a helyzet, hogy a szükséges alkotmánymódosításokat pont azért nem tudták átvinni, mert azokkal nem értett egyet a Sme rodina. A jelenlegi kormány alkotmányos többsége már most is csak papíron létezik. Egy hárompárti kormánynak továbbra is egyértelmű nyugatbarát orientációja lenne és azt gondolom, hogy a szociális kérdésekben is egységesebb lenne, hiszen a Sme rodina ezekben az ügyekben inkább a politikai baloldal felé húz.
A Sme rodina részéről mi lenne az ára annak, hogy továbbra is négypárti koalíció részeként folytathassa a kormányzást?
Mindenképpen fel kellene adnia a korrupció elleni harccal szembeni álláspontját.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
