KOMÁROM. Ittzésné Kövendi Kata zenepedagógus Kodály Zoltán nyomában Budapesten című kötetének diavetítéssel és dedikálással egybekötött bemutatóját tartották március 19-én a komáromi Csemadok-székházban.
A SZAKC, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társulása, a Csemadok Komáromi Alapszervezete és a Lehár Ferenc Polgári Társulás által közösen szervezett est során közreműködött, s a Kodály nyomában című CD-jével meg is ajándékozta a jelenlevőket a helyi Concorida Vegyeskar.
Zoboralji népdalokkal kezdődött a jubileumi utózönge
A kiadvány a „Kodály Évben”, azaz Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. XII. 16 – Budapest, 1967. III. 6.), háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, illetve majdani elnöke születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából, az Emberi Erőforrrások Minisztériuma támogatásával, a Magyar Kodály Társaság gondozásában tavaly jelent meg. Szerzője, Ittzésné Kövendi Kata bevezetőjében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy férje, dr. Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke és az est tervezett házigazdája, Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója betegség miatt nem lehetett jelen a rendezvényen. Annak méltó nyitányaként Sipos Anna néprajzkutató, a Duna Menti Múzeum igazgató-helyettese csodálatos zoboralji népviseletben zoborlaji népdalokat énekelt.
A szerző előbb a Kodályhoz fűződő emlékeit idézte fel
Ittzésné Kövendi Kata a Csemadok-székház galériáját megtöltő közönségnek elmondta: diavetítéssel színesített előadása 1. szubjektív részében a Kodály Zoltánhoz fűződő kapcsolatáról, illetve arról kíván beszélni, hogy miért is írt könyvet a Mesterről. Élvezetes módon mesélt Karácsony Sándor író, filozófus, egyetemi tanár szüleire gyakorolt hatásáról, aki azt hangoztatta, hogy a magyarság a népzenénél, Bartók Bélánál és Kodály Zoltánnál kezdődik, valamint Arany Jánossal és Ady Endrével folytatódik. Karácsony büszke volt arra, hogy nagybátyja, Szilágyi Sándor Kodály kollégiumi szobatársa volt a híres budapesti Eötvös Collegiumban.
A szerző mesélt első operaélményéről, ami Kodály Székelyfonó című daljátéka volt. Továbbá a Kodály-házaspárnál más betlehemező gyerekekkel együtt tízévesen, 1957 decemberében tett feledhetetlen látogatásáról, amikor a zeneszerző még nem sejthette, hogy utolsó karácsonyát ünnepli az első feleségével, Sándor (született Schlesinger) Emma zeneszerző-műfordítóval, aki 1958. november 22-án elhunyt.
Ittzésné azt is elárulta: az 1961-ben Debrecenben tartott nemzetközi kórusversenyen eldöntötte, ő is kórusvezető lesz. 1962. december 17-én pedig az előző napon 80. születésnapját ünneplő Kodály Zoltán tiszteletére adtak koncertet a karvezetés szakok diákok, s az eseményen éppen a tőle 9 évvel idősebb majdani férje, Ittzés Mihály vezényelte A magyarokhoz című Kodály-kánont. Persze, 15 évesen még mit sem sejtett a jövendő kapcsolatukról…
A Mester temetésén Ittzésné már a szíve alatt hordta első gyermeküket
Keserédes emlékként jegyezte meg, hogy első gyermekük kodályi szellemiségben történő zenei nevelése már magzat korában megkezdődött, ugyanis jelen volt Kodály Zoltán budapesti Farkasréti temetőben 1967. március 11-én zajlott temetésen, amikor már áldott állapotban volt. 1969 őszén pedig ötödéves egyetemi hallgatóként szívesen tett eleget a zeneszerző özvegye, Péczely Sarolta meghívásának, hogy katalogizálja a zeneszerző levelezéseit.
Szólt arról is, hogy 1990-ben a kecskeméti „Kodály-iskolában” kezdeményezésére vezették be az ún. zenei angol nyelvet, amit immár 28 éve zenepedagógusként oktat növendékeinek. Amikor 1993-ban a szigetországban diákjaival Kodály angliai kapcsolatait kutatta fel, az odaát is nagy tiszteletnek örvendő Mester neve hallatán zárt kapuk nyíltak meg előttük. Akkor jött az ötlet, hogy a későbbiekben majd a Kodály Zoltánnal kapcsolatos budapesti helyszínekre egy kötetben hívja fel a hazai és a külföldi Kodály-rajongók figyelmét.
„Végigjártuk” a zeneszerző életének jelentős budapesti helyszíneit
A szerző előadása 2. részében a tavaly megjelent könyve kapcsán a kivetített képek segítségével végigkalauzolta a jelenlevőket Kodály életének legjelentősebb budapesti helyszínein, többek között az egykori Csillag utcai Eötvös Collegiumban, az ismereteit ugyancsak gyarapító Budapesti Tudományegyetemen, „ahol nyelvészként is legtöbb idejét a zenének szentelte”, a hangversenyeitől zengő Károlyi-kertben, továbbá a Régi Zeneakadémián, ahol másik két felvidéki kötődésű hírességgel, Bartók Bélával és Dohnányi Ernővel együtt csiszolhatta tehetségét. A résztvevők „bepillanthattak” a Hunfalvy utca 15. szám alatti albérletébe, amely közelében ma egy róla készült szobor őrzi emlékét, valamit az impozáns Royal Szálló báltermébe, ahol 1910-ben Bartók Bélával együtt első szerzői estjüket tartották, majd további fergeteges sikereket arattak.
Arról is szó esett, hogy első feleségét, Emmát előbb öt és fél évig zeneszerzésre oktatta, majd megkérte a kezét. 1944 őszén azonban neje zsidó származása miatt bujdosni kényszerültek – előbb az Irgalmas nővérek zárdájában Kodály volt tanítványa, Bors Virginia nővér segítségével találtak menedéket, majd egy ideig az Operaház pincéjében sok más menekülttel együtt húzódtak meg. Később ugyanabban az épületben sok szerzeménye sikerének örülhetett. Szerencsére, egy Gábor Éva nevű nővér megőrizte az utókornak a nővéreknek komponált Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária kezdetű műve egyetlen kottáját.
Tudásteszt, ajándék CD, közös éneklés a Concordia Vegyeskarral
1907-ben a budapesti Liszt Ferenc tér és a Király utca sarkán megnyílt a Zeneakadémia új épülete, amelyben Kodály előbb csak zeneelméletet, majd zeneszerzést is tanított. Amellett tanítványait arra sarkallta, hogy a jó erőnlét érdekében naponta legalább két órát mozogjanak-sportoljanak. Ő maga e téren is jó példával járt elöl: rendszeresen úszott, korcsolyázott, kocogott, síelt, tornázott. Sőt, állítólag még 80 évesen is fekvőtámaszokat csinált!
A közönség „betekinthetett” Kodály hajdani lakásaiba, valamint a hangulatos Völgy utcai Sándor-villába is, ahol 1924-tól kezdve komponálta műveit. Végül a hallgatóságnak kellett válaszolnia a kérdésekre, hogy a zeneszerzőnek mi köze is volt a kivetített további budapesti helyszínekhez, így a Mátyás-templomhoz, az MTA épületéhez, a Vigadóhoz, a Szent István Bazilikához, a Magyar Rádió székhelyéhez, az Országházhoz…
A bemutatott kötethez egy hasznos útmutató is tartozik, amely részletes tájékoztatást nyújt a könyvben emlíett helyszínek megközelítéséről, a különféle Kodály-kiállítások és – emlékhelyek nyitvatartási idejéről, elérhetőségükről stb. A szerző által a későbbiekben dedikált kiadvány végén pedig Kodály Zoltán rövid életrajza is olvasható. Előbb azonban a többszörös aranysávos minősítésben részesített, Stubendek István karnagy által vezényelt, helyi Concordia Vegyeskar adott hangversenyt. A „pacsirtákhoz” Ittzésné is csatlakozott, majd a közönség is együtt énekelhetett el pár népdalt a kórussal, amely Kodály nyomában címmel a tavalyi kettős jubileum alkalmából kiadott CD-jével ajándékozta meg a lélekemelő, tartalmas est résztvevőit.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
